Az erdőnél voltunk. 
- Anyu..maradj itt megnézem hogy itt van-e okés? 
-Oké megpróbálok nem eltűnni. –mondta egy széles vigyorral az arcán

Már a réten voltam. Ott volt.

-Tudtam, hogy jössz. – mondta mozdulatlanul a fűben ülve.

Csillogott. 

-Én..én tudom mi vagy. De tudod ez egyáltalán nem lep meg…mert én farkas vagyok. De azt viszont nem értem hogy mért nem égsz el ha a napon vagy?Hm? 
-Ezt egy ilyen hülye vámpír sztoriból hallottad igaz?-kérdezte megvetően 
- Hát ami az illeti igen.  
- Tudod…én nem égek el a napon és a kereszt sem használ..a fokhagymát meg nem szeretem. És csak tűz által halhatok meg vagy esetleg ha kitörik a nyakam. Ennyi. Nem nagy cucc. Egyébként nem kell félned mert vega vámpír vagyok…szóval nem eszlek meg. 
-Óh..értem. És mit takar ez a vega vámpíros cucc? 
-Azt hogy csak állati vérrel táplálkozom.- mondta majd odaugrott hozzám 
 Bella is itt van? 
-Igen..de féltem hogyha rögtön idejönne akkor észrevennéd és elrohannál.- mondtam izgatottam ami a hangomból is hallattszott.És egyre erősteljesebben kezdett dobogni a szívem.Amit ő is észrevett mert megbámulta a két „kis dinnyémet”.  
-Okos. De..biztos hogy látni akar engem? 
-Igen..az ígéretedről lenne szó amit még megígértél neki a szülinapja után. 

Megjött anyu.

-Gondoltam elindulok mert már régóta várakoztam-nyögte meglepettséggel az arcán miközben Edwardot nézte 
- Bocsáss meg!-nyöszörögte ki magából Edward. Majd láttam hogy „sír” 

Anyu odament hozzá és olyan hévvel csókolóztak hogy ilyet még életemben nem láttam. Zavarban voltam. Észrevettek és abbahagyták.

-Edward nekem ezt nem szabadna ott van a férjem Jacob és a lányom..milyen példát vesz majd rólam.! 
-Jót mert nagyon jól tudsz csókolni!És a lányod nagyon okos sőt szép is! 
- Ne tereld a témát! Megígérted nem? És tudod hogy miről beszélek ugye? 
-Gondolom – mondta Ed elszomorodva 
-Ja és mást is megígértél- vágott közbe anya 
- Az már tényleg megcsalás lenne..de megígértem…sajnos mostmár teljesítenem is kell 
-Sajnos? 
-Csak a férjed szempontjából..-javította ki Edward az előző megszólalását 
- Én is pont így gondoltam-lépett közbe anya 
 
-Hahóó! Én is itt vagyok!De inkább ne is fiygeljetek rám!-mondtam megint zavartan

Rám néztek. Majd folytatták beszélgetésüket.