Cullen kar�csony

N�h�ny nappal ezel�tt, anya felh�vott, hogy van-e kedv�nk f�rjemmel az �nnepet otthon t�lteni. Term�szetesen Jacob beleegyez�s�vel igent mondtam. Eddig minden �vben otthon t�lt�tt�k a kar�csonyt, �s minden �vben eltervezt�k, hogy na, most akkor m�giscsak kettesben lesz�nk, de a sz�v�nk mindig hazah�z. Most is �pp Forks fel� tartunk. Az aj�nd�kok a kocsi h�ts� �l�s�n. Sajnos neh�z volt mindenkinek a megfelel�t kiv�lasztani, de rem�nyked�nk benne, hogy �r�lni fognak neki.  
- Renesmee, dr�g�m hamarosan otthon lesz�nk – mondta szerelmem csillog� szemekkel. Ell�togatunk, majd a La Push-ba is a t�bbi farkashoz. De csak kar�csony m�snapj�n, az els� est�t a Cullen h�zban t�ltj�k.

Az �t, amin a h�z fel�  lehet eljutni kb. a fel�t�l l�mp�sokkal volt d�sz�tve. Alice… Mindig kitesz mag��rt, b�r azt nem �rtem, mire j�k a l�mp�sok. A Cullen h�z sem n�zett ki k�l�nb�l. Az eg�sz ki volt vil�g�tva �g�kkel. Amint meghallott�k a kocsi zaj�t, kiny�lt az ajt�, �s megjelentek csal�dtagjaim az ajt�ban. Anya �s apa odaj�tt hozz�nk, �s szorosan meg�leltek. Jacobot is �dv�z�lt�k, majd egy�tt bement�nk a h�zba.  
A sz�m is t�tva maradt a csod�lkoz�st�l. A nappaliban egy hatalmas feny� �llt, ez�st �s k�k d�szekkel teleaggatva, a fa alatt pedig megannyi csomag sorakozott.  
- Ez gy�ny�r� – suttogtam el�rz�keny�lten. Jake m�g�m j�tt, �s h�tulr�l �t�lelt, mik�zben � is a f�ban gy�ny�rk�d�tt. Mindenki ott �llt a f�t n�zve. 
- Ilyen sz�p m�r r�gen volt – mondta Esme. Ez a kar�csony sz�momra is m�sabb, mint az �sszes eddigi. Valami k�l�nleges meglepet�st tartogatok mindenki sz�m�ra, rem�lem �k is �pp annyira fognak �r�lni, mint amennyire �n.  
- Nessie – sz�lalt meg m�g�ttem anya -, Esm�vel f�zt�nk nektek. Ak�rmennyire is csak ti vagytok a k�t ember, akik esznek ebben a h�zban, a kar�csonyi vacsora az�rt m�gsem maradhat ki. �gyhogy s�t�tt�nk �s f�zt�nk nektek. 
- Anya nem kellett volna vele f�radni – �leltem meg.  
- Nem volt f�rads�g. Hiszen v�mp�rok vagyunk, �s nem mellesleg te vagy az egy szem l�nyom, akit a vil�gon a legjobban szeretek. B�rmit megadn�k neked. – Megpuszilta a homlokom, �s Esm�vel belibbentek a konyh�ba, hogy megter�tsenek nek�nk. Mindenki le�lt a kanap�ra, �s sztorikat kezdtek el mes�lni azokb�l az id�kb�l, amikor m�g any�t nem ismert�k. 
- Az a kar�csony volt az eddigi leg�rj�t�bb, amikor Alice-�k idek�lt�ztek– kuncogott Emmett, mire az eml�tett�l kapott egy taslit. – H�j! �n csak az igazat mondtam. Alice olyan t�lbuzg� volt, hogy m�g a nyakam k�r� is �g�sort tekert. Nem vette �szre, hogy ott �llok, �s r�m is jutott az �g�sorb�l – hahot�zott tov�bb Em, a t�rd�t veregetve. Rosalie is elmosolyodott, �s apa is kuncogott. Jasper lovagiasan t�rte az �rzelmeket. Csak a sz�ja sark�ban n�ha fel-felt�n� apr�cska mosoly mutatta, hogy nem sok kell neki is a nevet�shez. 
- Te m�r semminek sem tudsz �r�lni! J� megmondom �szint�n az volt a legels� igazi kar�csonyom, amit igazi csal�dban t�lthettem. Vagyis ink�bb �gy fogalmazok: az els�, amire igaz�b�l eml�keztem.  
Jasper megsimogatta szerelme h�t�t, �s egy puszit nyomott az arc�ra.  
- Az m�r igaz. De v�g�l csak j�l s�lt el a dolog. Az �g�sor leker�lt r�lam, mert Alice �szrevette, hogy valami nem stimmel. Pedig el�re kisz�molta, hogy milyen hossz�s�g� kell. Miut�n v�gign�zett a soron vette �szre, hogy �n is ott vagyok.  
- Az sem volt jobb kar�csony, amikor led�nt�tted a kar�csonyf�t, olyan szelet csapt�l magad ut�n. Eml�kszem Rosalie-vel �sszeveszt�l, �s rohant�l ut�na az emeletre. De olyan gyorsan, hogy feld�nt�tted a kar�csonyf�t – nevette Alice. Rosalie is nevetett, csak Em j�tszotta a durc�s k�lyk�t. Tiszt�ra, mint az ovisok �gy csipkel�dtek egym�ssal.  
- Renesmee, Jacob k�sz a vacsora – sz�lt ki Esme a konyh�b�l. Az �sszes Cullen bement a helyis�gbe, ami b�r sosem azt a c�lt szolg�lja, ami a rendeltet�s�ben �ll, de itt van a legnagyobb asztal, ami k�r�l a Cullenek elf�rnek. Finomn�l finomabb �telek voltak felsorakoztatva az asztalra. Hirtelen azt sem tudtam hova kapjam a szemem.  
Le�lt�nk szerelmemmel, �s falatozni kezdt�nk. Bevallom r�gebben furcsa volt, hogy mindenki m�s nem eszik csak mi ketten, de m�r megszoktam a zavar� pillant�sokat.  
- Rem�lj�k �zlett – mosolyogott r�nk anya �s Esme. 
- Igen! Nagyon finom volt – mondta Jacob, �s �n is helyesl�en b�lintottam. T�nyleg isteni volt. 
- Na, akkor! – csapta �ssze apr� kezeit Alice. – J�het az aj�nd�koszt�s!

Mindenki bevonult a nappaliba, �s le�lt�nk a kanap�ra. El�sz�r Alice �s Jasper adta �t az aj�nd�kokat, ut�na Em �s Rosalie, majd anya �s apa. A sort Esme �s Carlisle z�rta, a maga kis aj�nd�kukkal. A legmeglep�bb viszont mindk�z�l any��k aj�nd�ka volt. Egy apr� dobozt adtak, ami egy kulcsot rejtett.  
- Ez mi lenne? – k�rdeztem t�l�k a kulcsra mutatva.  
- Nos, ez igaz�b�l mindenki aj�nd�ka, m�gis mi adjuk �t nektek. Mivel el�g messze laktok t�l�nk, �gy b�torkodtunk a Cullen vill�t�l nem messze egy h�zat �p�teni… nektek.  
Egy pillanatra megd�bbentem, �s ahogy l�ttam Jacob is. Egym�sra n�zt�nk, �s mind a ketten a m�sik szem�ben kerest�k a v�laszt. Vajon a m�sik is �r�lne neki, hogy ide k�lt�zz�nk? Vagy j� ott, ahol jelenleg vagyunk? V�g�l �vatosan elmosolyodtam, amit Jake is viszonzott. A lelkemb�l a boldogs�g csak �gy sug�rzott. Ez azt jelentette, hogy visszak�lt�z�nk a sz�l�v�rosunkba. Mind a kett�nknek jobb a saj�t k�rnyezet, a m�sik egy kicsit idegen.  M�g most is, pedig m�r lassan k�t �ve �l�nk ott. Rossz, mert nem lehet�nk �nmagunk, csak egym�s el�tt. Kellenek az embereknek a csal�dtagok, a bar�tok, akik el�tt a nap minden perc�ben �nmaga lehet, �s nem kell tartania a szomsz�dok folyton vizslat� tekintet�t�l. 
- Visszak�lt�zt�k? – k�rdezte anya csillog� szemekkel. Apa mosolygott, �s puszit nyomott az arc�ra. � m�r kiolvasta Jake gondolataib�l, hogy igen, visszak�lt�z�nk.  
- Ha m�r a meglepet�sekn�l tartunk – sz�laltam meg, �s Jacob fel� fordultam.  Eddig mellettem �llt, �s �gy �lelt. Megfogtam mindk�t kez�t. Az egyiket az arcomra sim�tottam, a m�sikat pedig a kezemben tartottam. – Mit sz�ln�tok egy �j csal�dtaghoz? – k�rdeztem �ket mosolyogva, �s Jacob jobbj�t r�h�ztam m�r egy picit dudorod� pocakomra. Egy pillanatra elakadt a l�legzete. Egy csom� �rzelmet l�ttam �tfutni az arc�n, de a legutols�, ami megmaradt: a boldogs�g. Egy k�nnycsepp g�rd�lt le a szemem sark�b�l. Rem�ltem is, hogy boldog lesz. Leh�zta a hasamr�l �s arcomr�l a kez�t, majd �t�lelt. 
- Eddig azt hittem, azon k�v�l, hogy vagy nekem, a boldogs�gom nem lehet fokozni. Te m�gis megtetted. K�sz�n�m, hogy vagy nekem Renesmee Black. – �vatosan sz�jon cs�kolt, �n pedig szorosan �leltem a nyak�t.  
Miut�n ajkaink elv�ltak f�lve n�ztem sz�t a t�bbieken. A l�nyok mosolyogtak. Ha anya �s Esme tudtak volna s�rni, akkor �r�m�kben biztosan megtett�k volna, ugyan �gy, ahogy most �n is. Emmett �s Jasper is mosolyogtak. S�t, Emmett egyenesen vigyorgott. Ez az arc nem sok j�t �g�r. Ha belegondolok nekem mit tan�tott kisebb koromban, akkor majd az �n gyermekemnek mit fog tan�tani? Carlisle Esm�t �lelte. � is boldognak l�tszott. Utolj�ra hagytam ap�t, aki m�g mindig megd�bbent arcot v�gott. Lassan odal�pkedtem hozz�, �s megfogtam az arc�t. Fel�m ford�totta d�bbent pillant�s�t. Lej�tszottam neki, mit �reztem mikor megtudtam. Szinte alig b�rtam magamban tartani. S�t, csod�lkozom, hogy nem mondtam el senkinek. Megmutattam neki, mennyire izgatott voltam eg�sz id� alatt, hogy vajon mit fognak sz�lni.  
V�g�l megfogtam a kez�t, �s ahogy azt f�rjemn�l is tettem, a kez�t r�h�ztam a hasamra.  
Lassan kezdett arc�r�l leolvadni a megd�bben�s maszkja, �s elmosolyodott. �t�lelt, �s megpuszilta az arcom.  
- �r�l�k nektek. – Ez volt az �n legnagyobb kar�csonyi aj�nd�kom. F�ltem, apa mit fog reag�lni. Hiszen � megmondta: neki mindig is a kisl�nya leszek, ak�rmi is t�rt�nik. Lassan kezdtek folyni az arcomon a k�nnyek. Er�sen �leltem ap�t.

Az este tov�bbi r�sz�ben mindenki gratul�lt nek�nk. A csal�d eddig is �sszetart� volt, de ez a kar�csony mindent megv�ltoztatott. Hiszen megtudtuk, hogy b�v�l a csal�d egy �j taggal. V�gre visszak�lt�z�nk Forks-ba, hogy k�zelebb lehess�nk a szeretteinkhez. Kell ezekn�l nagyobb aj�nd�k kar�csonyra? Szerintem nem. De m�g ezt a boldogs�got is lehet fokozni… 
- N�zzetek ki az ablakon – ki�ltotta el mag�t Alice. Odakint nagy pelyhekben esett a h�, mindent bebor�tva. Forksban ritkas�g, hogy h� esik. Itt ink�bb az es� domin�l. Most m�gis. �ri�si pelyhek sz�ling�ztak a leveg�ben. Megcs�koltam Jacobot.  
- Ez a legszebb kar�csonyunk. 
- Igen, de j�v�re m�g szebb lesz – mosolygott Jacob, �s r�tette meleg kezeit a hasamra. R� kellett j�nn�m, hogy igaza van. J�v�re, m�r ezzel a kis lurk�val itt a pocakomban is egy�tt kar�csonyozhatunk.   

�rta: Angyal