Cullens’ Christmas

(Alice szemszöge)

Már csak egy hét volt karácsonyig és én majd kiugrottam a bőrömből. Imádom a karácsonyt. Ez egy jeles nap, több szempontból is. Nemcsak, mert ez egy piros betűs ünnep, hanem, mert ez Bella első karácsonya vámpírként. Ezt meg kellene ünnepelni egy bulival. Bár nem hiszem, hogy megengedné. Utálja a bulikat. Főleg az enyémeket. De azért megpróbálom.

Át is mentem rögvest Bellához. Nyitva volt az ajtó. Bekukkantottam. Húgom éppen azokat a képeket nézte, amiket a 18. születésnapján készítettem. Volt olyan kép, aminél elmosolyodott, de voltak olyanok is, amiknél lefagyott a mosoly az arcáról. Én is emlékeztem. Jazz meg akarta támadni Bellát, mert elvágta az ujját. Én se rendelkeztem akkor elég nagy önuralommal. De szerencsére nem lett semmi baj, ezt leszámítva. De vissza a jelenbe. Hát bementem.

- Szia Bella! Beszélhetnénk?

- Szia Alice! Persze, ülj csak le! mondta, miközben félredobta a képeket és megveregette a helyet maga mellett.

- Arról lenne szó, hogy - kezdtem bele félénken  tudod, hogy mindjárt itt a karácsony. Az első karácsonyod így - mutattam rá.

- Igen, és?

- És hát, szeretnék egy kis szolid bulit rendezni. Megengeded?

- Hát ha tényleg szolid lenne, akkor rendben. mondta, de a végén már nem figyeltem rá. Éppen látomásom volt.

-  Alice! Alice, mit látsz?

- Öö semmit. De ugye nem akarsz szombaton elmenni vadászni? kérdeztem mérgesen - Most mondtad, hogy lehet buli.

- Lehet is, és én nem is gondoltam rá, hogy elmegyek. Na jó lehet, hogy megfordult a fejemben, de csak egy pillanatra.

- Hát jó. Akkor rohanok tervezni.

- Rendben. Szia!

- Szia! mondtam és elrohantam. Rengeteg dolgom volt.     

Berohantam a szobámba és elkezdtem kitalálni az idei karácsonyunk színeit. Megkérdeztem Esme-t, Rose-t és Jazz-t is. Mindhárman az aranyat és a pirosat javasolták. Még jó pár óráig dolgoztam, de nem jutottam sokkal előrébb. Csak a vendéglistát sikerült összeállítanom. Itt lesz Jake és a barátai, Kimmel, Emilyvel, Rachellel és Claire-el karöltve. Itt lesznek még Tanyaék is, de meghívtam Jane-t és Alec-et is. Bella jóváhagyta a listát, mert szerintem értékeli, hogy mindenkit meghívok, akiket kedvel. Így hát mára ennyi elég lesz. Nessie felajánlotta, hogy elviszi a meghívót Jake-nek, aki majd elviszi az egész falkának. Kezdem bírni ezeket a kutyákat. A szagukat leszámítva, egész jófejek tudnak lenni.

Másnap elmentem Rosalie-val és Bellával egy bevásárló körútra Seattle-be, amíg a fiúknak kiadtam, hogy mire hazaérünk, legyen meg a fa. Mindent megvettünk, csak a kaját nem. De vettük díszeket, ajándékokat és még sok más egyebet. A fa is meglett, így nyugodtan ült le az egész család társasozni Renesmee-vel.

Ezután két-három napig nem tettünk jóformán semmit a bulihoz. Azon kívül, hogy elküldtük Jane-nek és Alec-nek a meghívót.

Csütörtökön viszont sütött a Nap, így elmentünk Tanyaékhoz a meghívókkal. Visszafelé jövet vadászni voltunk és beugrottunk Jacobékhoz beszélgetni. Megbeszéltük a menüt és kértünk receptet is.

Másnap reggel Bellával és Nessie-vel mentünk el bevásárolni az ebédhez. Emmettet elküldtem horgászni. Mi meg megszereztük a csokis muffinhoz és a vadashoz a hozzávalókat. Mire hazaértünk, Edward már megpucolta a halat és felvágta a frissen levadászott szarvas húsát. Odaadtuk Esme-nek a cuccokat, és mi elkezdtünk díszíteni. Másnap reggelre mindenki végzett mindennel. 11-re hívtuk a vendégeket, ezért elkezdünk készülődni. A fiúk szmokingba voltak piros nyakkendővel, mi pedig aranyszínű ruhában. Mindenki másfélében.

11 órakor megérkezett az első vendég. Jake volt. Fel is ment Nessie-vel az emeletre. Ezután folyamatos szállingóztak a vendégek. Mindenki körül volt valaki. Mikor az utolsó vendégek megérkeztek - akik persze Jane-ék voltak-, elkezdett esni a hó. Aznap nagyon jól érezte magát mindenki. Még Alec és Jane is kibírta a kutyaszagot.

The End