(Bella szemszöge)

Az én családom is most már. Olyan jó ezt mondani. Olyan boldog vagyok hogy azt ki sem tudom fejezni szavakkal.
- Bella had mutassam be neked a családot. Ő itt Esme, a feleségem. - kedvesen rám mosolygott Esme, de Carlisle folytatta.
- Jasper és Rosalie Hale. - mutatott a két szőke vámpírra. Rosali nagyon ellenségesen méregetett. Jasper... hát ő is furcsa volt, de viszont kedves mosollyal.
-ők pedig Alice, Emmett és E... hol van Edward? - kérdezte, de mielőtt bárki bármit szólhatott volna, meghallottam azt a hangot amit még az előtt hallottam mielőtt elájultam volna.
- Itt vagyok! - mondta, majd megdermedt és engem kezdett nézni, mire én rákvörös színnel kezdtem vetekedni. Nem tudtam azt se hol vagyok csak néztem mint aki még sose látott embert. Erre meghallottam egy öblös "kis" nevetést.
-És Edward Cullen. - fejezte be Carlisle.
- Üdvözlünk a családban!

(Edward szemszöge)

Hol van Edward? - hallottam meg Carlisle hangját mire ott termettem a lépcső aljában és megszólaltam.
- Itt vagyok. - aztán mikor megfordult a lány azt se tudtam, hogy hívnak. "Istenem milyen gyönyörű szemei vannak. Ha ember lennék akkor szerintem azt hinném, hogy meghaltam." - gondoltam. És akkor elpirult. Milyen szép amikor zavarban van...
- És Edward Cullen. Üdvözlünk a családban! - mire Alice a nyakába vetette magát mire kicsit meginogtak mindketten és eldőltek. Erre mindenki nevetni kezdett, majd felsegítette Emmett a földről midkettejüket. Ezután mindenki megölelte Bellát. Én pedig odamentem és megcsókoltam...dehogy is csak vicceltem, én is megöleltem, bár nekem szerintem egy kicsit többett jelenthetett mint neki. Legszívesebben soha nem engedtem volna el. Majd arra lettem figyelmes, hogy fészkelődni kezd a karomban. Nem tudom mióta álltunk ott, de már senki nem volt a nappaliban. Majd megszólalt.
- Edward jól vagy? Már legalább 5 perce szorongatsz. - mondta nevetve. Erre Emmett is megszólalt.
- Na, de Edward! Még csak most jött ide, de te már is letepered? - mondta röhögve, én pedig észhez tértem és olyan gyorsan engedtem el őt ami nagyon fájt, de kis híján elesett. Hát Bella sikeresen úgy elvörösödött, hogy egy rákkal is vetekedett volna de, még mindig olyan volt mint egy angyal.

(Bella szemszöge)

Odajött mindenki hozzám és megölelt. Legutoljára Edward jött oda hozzám és ölelt meg. De ez már legalább 5 perce, és még mindig ölel. Az én szívem meg már a szív infarktus környékén járt amikor megtaláltam a hangom.
- Edward jól vagy? Már legalább 5 perce szorongatsz. - mondtam nevetve. De még mindig nem reagált, mintha kövé merevedett volna, de Emmett beszólása helyre rakott valamit a fejében.
- Na, de Edward! Még csak most jött ide és te már is letepered? - mondta röhögve, mire Edward gyorsan eltolt magától mire kis híján hátra estem. Én pedig a szokásos arcszínemet öltöttem magamra...vörös.