„A PHOENIXI ISKOLA VENDÉGJÁTÉKAI”

TURNÉ

ellátogat Forksba is, a Vámpírok bálja című musicallel

Helyszín: a Forksi Gimnázium

Időpont: 2010. február 06.

Jegyek: Ms. Cope-nál az iskolatitkárságon

Véresen jó  buli lesz!

Hát ilyen nincs! Ilyen plakátok borítják be az egész sulit. Mindenki erről beszél. A régi osztálytársaim… idejönnek. Szuper. De legalább olyan musicalt választottak volna, aminek köze nincs a misztikus lényekhez!

-Mizu, Bella? Csak nem a plakátot nézed?-táncolt oda mellém Alice.

-Miért pont ide jönnek? És miért pont ezzel?-nyögtem.

-Miért? Mi bajod a vámpírokkal?

-Semmi. Nekem…

-Képzeld csak-szakított félbe azzal a lendülettel, ahogy elkezdtem beszélni-, mindenki szereti a vámpírokat! Mármint a suliban… Mióta kikerültek a plakátok, az egész város ezen agyal, illetve ezen gondolkodik. Edward az őrület határán van. Amúgy megnézzük?

-Kösz, nem. Phoenixben láttam már. Kezdetben be akartak tenni Sarah-nak-grimaszoltam.

-Úúú, tényleg rémes lehet, ha egy vámpír beleszeret egy emberbe!-gúnyolódott Edward a fülem mögött. Mivel nem vettem észre, hogy odajött mellénk, ijedtemben ugrottam egy kicsit. Mikor sikerült összeszednem magam – ami beletelt egy-két másodpercbe -, visszavágtam:

-Hahaha, nagyon vicces. Amúgy megköszönném, ha nem ilyen váratlanul toppangatnál be, mert én  –egyesekkel ellentétben- képes vagyok szívrohamot kapni!

-Jól van, na, nem kell leharapni a fejemet.

-Annyira erős fogaim azért nincsenek…

Miközben leültünk az ebédlőben az asztalunkhoz, Ben nekem támadt a kérdéseivel.

-Bella, a te régi sulid jön ide? És ezt már bemutatták? Te láttad már?

-Igen, igen és harmadszor is igen. Mielőtt elkezdték próbálni, az egész évfolyamot elcipelték a Broadway-re, hogy megnézhessük.

-Engem is elvitt egyszer Anyu a Broadway-re. Pont azt néztük meg. Jó a zenéje.

-Én filmen láttam. Vicces volt-mondta Mike.-Alice, igaz, hogy te szervezed a bulit a „premier” után?

-Igen-csilingelte Alice.-Nagyon szupi lesz. Mindenki, akinek van jegye, ingyen bejöhet a buliba is.

Állj! Micsoda? Alice. Bulit. Rendez. És mi a hátránya annak, ha a rendőrfőnök lánya vagy? Kötelező megjelenés a város hivatalos banzájain. És ez most egy ilyen dolog lesz. Szuper.

MEG AKAROK HALNI!!!

-Bella, remélem nem felejtetted el, hogy ma elmarad a bioszunk.

-Ja, tényleg. Akkor viszont irány a kocsi.

Mikor kiértünk a parkolóból teljesen ledöbbentem.

-Jake? Mit csinálsz te itt?- Nem akartam hinni a szememnek. Itt volt gyakorlatilag az egész falka.

-Csáó, Bells! Az egész városban csak itt lehet jegyet kapni arra a musicalre. Megbeszéltük a falkával, hogy jövünk egyet röhögni. Úgyhogy jöttünk. Persze aki a rendőrfőnök lánya, annak nem kell ilyesmire kidobni a pénzét.

-És ha odaadom valakinek a jegyem?

-Akkor Alice ki fog nyírni. Vagy a saját két kezével hurcol el a buliba-sorolta föl a lehetőségeimet Edward.

-Bella! Miért látom, hogy titokban eladod a jegyedet, és nem leszel ott a bulimon?-hallottam meg Alice hangját.-Tudod, ott neked kötelező a megjelenés.

-Nem lehetne, hogy akkorra Jacksonville-be utazom?-pillantottam reménykedve Edwardra. De ő  csak megrázta a fejét.

-Jazz nem örülne neki. Alice szerint ahhoz egy hétre jön Victoria. Tuti nem engednélek el felügyelet nélkül, nekem pedig itt kell lennem. Amúgy egy kis bulizás neked sem fog ártani.

-Max. csak annyira, hogy Victoriának már nem kell végeznie velem-morogtam.

-Annyira csak nem lesz vészes-mondta Jacob.

Ekkor megcsörrent a mobilom. A kijelzőn lévő név a Suzie volt. Az egyetlen normális csaj a volt osztályomban.

-Halló?-szóltam bele bizonytalanul a telefonba.

-Szia, Bella! Emlékszel rám? Suzie vagyok. Phoenixben egy osztályba jártunk.

Az az igazság, hogy amint megszólalt, rögtön beugrott, milyen is volt Suzie. Tiszta Alice. Mindig pörög, mindig vidám, szinte táncol, ha lép, mindenki szereti, nagyon kedves. Külsőre alacsony, zöldesbarna szeme van, és vállig érő aranyszínű haja. Nem szőke, arany. Ja, és ha énekel, szétomlik a ház a hangja erősségétől.

-Igen, persze, szia, hogy vagy?

-Jól, köszi. Csak azt szeretném megkérdezni, hogy te most Forksban laksz, igaz?

-Igen. De te honnan is tudsz erről?

-Egyszer mondtad, hogy apád ott lakik, és hogy hozzá fogsz költözni.

-És te erre emlékszel?-hitetlenkedtem. Tényleg egyszer említettem neki, de hogy erre emlékszik is…

-Hát… igen. Na, szóval, akkor ott találkozunk.

-Miért? Te nem is játszol a darabban.

-Tudom, de Dave-vel vállaltunk háttérmunkát. Én szervezek, mondhatni.

Mit mondtam? Tisztára, mint Alice! Dave egyébként a fiúja. Időtlen idők óta együtt vannak.

-Szóval…majd ott találkozunk. Szia, Bella!

-Szia Suzie!