/Renesmee szemsz�ge/ 

Miut�n fak�pn�l hagytam Alice-t, -ami nem volt sz�p-, els� utam Seth-hez vezetett. A hat�rvonal egyik pontj�n tal�ltam meg farkas alakban.

-Szia Seth! Hol van Jacob? –k�rdeztem.

Erre a k�rd�sre Seth elvonult a s�r� boz�t m�g� �s visszav�ltozott. S�rmos gyermekmosoly k�s�ret�ben b�jt el� „gardr�bj�b�l”.

-H�t… hogy is mondjam Nessie… -kezdte k�nyelmetlen�l �s b�ntudatosan. –Elment valahov�. Senki sem tudja hov�. Mindenkit kiz�rt a fej�b�l. Csak annyit mondott, hogy valahova messze menek�l Forks-t�l.

-�rtem. Mondd meg neki, ha farkas lesz, hogy… -itt m�r a s�r�s a torkomat mardosta. –hogy szeretem �s hogy mindent f�lre�rtett.

Ekkor nem b�rtam tov�bb �s a s�r�s legy�rt. Seth vigasztal�an �lelt mag�hoz.

-Ne s�rj, Nessie! –d�rzs�lgette h�tamat.

-K�sz, Seth, te olyan j�  b�ty lenn�l. –mondtam.

-Ne agg�dj! –t�r�lt le egyet potyog� k�nnyeim k�z�l. – Jake vissza fog j�nni. –mondta gondosan kihangs�lyozva minden egyes sz�t. Olyan meggy�z�d�ssel mondta ezt, hogy m�r-m�r elhittem.

-Sok a munka. Haza kell mennem. –b�jtam ki �lel�se al�l.

-Rendben. Szia.

M�g k�ld�tt fel�m egy mosolyt, majd elfutott. Ak�rmennyire szerettem Seth-et, most nem tudtam mosolyogni r�. Lehajtott fejjel indultam haza.

Haza�rve r�gt�n a szob�mba vettem az ir�nyt. Az �gyon apa v�rt r�m, a gardr�b mellett pedig anya �s Alice, akik r�gt�n r�m t�madtak.

-Tudod milyen k�nyelmetlen nem l�tni a j�v�t? Mi t�rt�nt? –k�vetelte nagyn�n�m. Anyu csak n�m�n �llt mellette. Apu el�gedetten �lt tov�bbra is az �gyon. Mik�zben elmes�ltem, hogy, s mint t�rt�ntek a dolgok, apa dagadt a boldogs�gt�l.  Nagyon �ny�re volt, hogy Noah miatt most �sszevesztem Jake-kel. Ezt nem mutatta ki term�szetesen, de �n tudtam. Kis id� eltelt�vel Alice elment anyuval nagyap�hoz, �gy �n egyed�l maradtam apuval.

-Na, Nessie, k�sz van a felv�teli feladatlap, amit adtam? –kelt ki k�nyelmes testhelyzet�b�l. �, igen. A felv�teli. Ez lesz nekem az els�, mivel nagyra n�tt 8.-osnak adom ki magam.  A forksi gimiben fogok felv�telizni, �s apa m�r november eleje �ta tan�tgat.

-Melyik? Az 1999-es? –k�rdeztem vissza.

-Igen. K�szen van?

-Persze. Megcsin�ltam, apu. –mondtam �s elindultam csinos, z�ldes sz�n� �r�asztalom fel�. Kihal�sztam a fels� fi�kb�l a feladatlapokat, az als�b�l a sz�mol�g�pet �s a t�sk�mb�l, ami szint�n halv�nyz�ld volt, a tolltart�mat.

-Melyikkel kezdj�k a jav�t�st? –k�rdeztem felmutatva a k�t kit�lt�tt feladatsort.

-Mondjuk, legyen a matek. Azt�n a magyar. –mosolygott r�m apu.

A magyart letettem az asztalra, a matekot apa kez�be adtam �s �n az �l�be f�szkeltem magam, ami az arckifejez�s�b�l �t�lve tetszett neki. Vagy lehet, hogy csak a hossz�, prec�z v�laszaimat nevette ki gondolatban. Hosszas sz�tlans�g ut�n apa �tadta nekem a matekot �s m�r ny�lt is a magyar�rt.

-Nem sz�molod ki? –k�rdeztem.

-M�r kisz�moltam fejben. –mondta apa.

-De az�rt m�gis szeretn�m, ha kisz�moln�d. Sokat seg�tene, ha l�tn�m, hogyan kell. –k�rleltem.

-Rendben. –sim�tott v�gig orc�imon, amik ki voltak pirulva.

Rengeteg id�t t�lt�tt�nk aznap a felv�telivel. T�bbet is, mint kellene. Mire v�gezt�nk, m�r d�lut�n 4 �ra volt. Ekkor se sz�, se besz�d, �t�leltem aput �s eltettem a jegyzeteket az �r�asztal fi�kj�nak legm�ly�re a t�bbi k�z�. Sarkon fordultam �s m�r indultam volna az ajt� fel�, mikor apu ut�nam sz�lt.

-Hov� m�sz, Ness? –k�rdezte az �gyr�l.

-Alice-hez. M�r biztos tudja, mit tervezek. –mondtam titokzatosan.

-Mit? –�rdekl�d�tt kiss�  megijedve.

-Ezt! –mondtam az �gyra ugorva. Arc�ra helyeztem kr�msz�n� kezem �s megmutattam neki tervem.

-Jaj, ne kezdd m�r te is! –fintorodott el �s elsz�rnyedve k�pzelte maga el� a jelenetet, ahol �n magam k�rem meg nagyn�n�m, hogy vigyen el v�s�rolni.

-Mi�rt? Baj? –k�rdeztem elbizonytalanodva.

-Nem, dehogy. –menteget�z�tt. –De ugye meg�rted, hogy nem akarok m�g egy v�s�rl�sm�ni�st a Cullen h�zba. El�g elviselni Alice �s Rosalie ruhakollekci�j�nak bemutat�j�t. Te ugye nem leszel ilyen, kicsim?

-Nem apu. Hisz a te v�red vagyok. –�leltem �t.

-Renesmee! –sz�lt r�m elkomolyodva.

-Bocsi! Korrig�lom. F�leg a te tulajdons�gaidat �r�k�ltem.

-Meg any�d�t is. –tette hozz�. Szemeiben tiszt�n l�tszott az �szinte szeretet. –P�ld�ul a sz�ps�ged.

-Oh, apu, ne nevettess! –pirultam el.

Nem v�laszolt, csak puszit nyomott v�rv�r�s arcomra.

-Nekem most m�r mennem kell. Alice m�r biztosan v�r.

-Rendben, pr�cs�k! Sz�p ruh�kat vegyetek! –figyelmeztetett apu.

-Mindenk�ppen. –mondtam �s sarkon fordultam. Alighogy a f�ldszintre �rtem, nagyn�n�m h�tulr�l felkapott �s kivitt a gar�zsba.

-Mivel menj�nk? –k�rdeztem.

Alice gondolkodott egy kicsit, majd �jb�l megsz�lalt.

-Legyen mondjuk… -kezdte.

-Meg ne pr�b�ld Nessie-t a motorra �ltetni! –kiab�lta Edward az emeletr�l.

-�, ne m�r! -d�nny�gtem ink�bb csak magamnak. –Akkor menj�nk a te kocsiddal, Alice! –javasoltam.

-Jupiii! -ujjongott Alice.

Kiv�telesen �n �rtem el�bb a Porsche any�s�l�s�re. Alice csak 2 m�sodperccel ut�nam �rt be.

-Taposs a g�zba! –mondtam vag�nyan. Erre Alice nevet�sben t�rt ki, de g�zt adott.

F�l 6-ra �rt�nk Seattle-be. Bej�rtunk 3 utc�nyi butikot, mire megtal�ltunk a megfelel� bl�zt a felv�telire. H�tk�znapi, nem kih�v�, feh�r bl�z volt. Nagyon �r�ltem neki. A cip�t ugyanabban a boltban megtal�ltuk. Az kisebb sark�, fekete, kerek sark� cipell� volt. A szokny�t Alice a fej�be vette, hogy tervez�n�l k�sz�tteti. R�hagytam.

Est�re sok csomaggal t�rt�nk haza. Vicces volt l�tni, ahogy mindenki nagy szemekkel szeml�li a csomagjainkat. Anyu seg�tett bepakolni a gardr�bba, majd �gyba dugott. Alv�s el�tt m�g egy puszit nyomott a homlokomra, azt�n kiment. Pr�b�ltam k�zdeni a f�radts�g ellen, de az legy�rt �s az �lom mag�val ragadt. M�r csak 1 h�t volt a felv�teliig.