(Bella szemsz�ge) 
 
N�tha- n�th�val. K�h�g�s-k�h�g�ssel. Ezzel jellemezn�m a tegnap est�m. Ennyire pocs�kul m�g nem �reztem magam. Voltam m�r beteg, na de nem ennyire.

Edward szob�j�ban fek�dtem a kov�csoltvas �gyon a mellette l�v� �jjeliszekr�nyen zsepi halmok �lltak.

Szerelmem bes�t�lt a szob�ba, kez�be egy hatalmas t�lc�val. 

- �hes vagy? – k�rdezte mosolyogva. 
Edward nagyon agg�dott �rtem, az eg�szs�gem�rt. Mindez teljesen f�l�sleges volt. Ak�rh�nyszor mondtam neki, hogy ne agg�djon �rtem, mindig csak egy alapos fejmos�st kaptam.  
- Nem – v�laszoltam er�tlen�l. 
- Esme f�z�tt levest – r�ntotta meg a v�ll�t, �s letette a szabad – zsepikkel el nem halmozott szekr�nyre a t�lc�t.  
- Nagyon kedves – pr�b�ltam mosolyogni 
- A gy�gyszereidre viszont sz�ks�ged van! – orrom el� helyezte kez�t, melyben kett� pici feh�r tabletta volt, a m�sik kez�ben pedig egy poh�r v�z. 

Idegesen felkuncogtam. Lehetetlens�g ekkora m�ret� gy�gyszert lenyelni. Akkora, mint egy l�! Fintorogva, de megadva magam – ugyanis ha most vit�ba sz�lln�k, Edwarddal �gyis � nyerne – elvettem a gy�gyszert, �s a nyelvemre helyeztem. A v�zzel pedig le�bl�tettem.

Visszad�ltem az �gyra, �s a fejem tetej�ig h�ztam a takar�t.  

- Bella – sz�lt l�gyan Edward.  
Kidugtam a fejem a takar� al�l.  
- Tess�k? – szipogtam. 
Edward hatalmasat s�hajtott.  
- F�j valamid? – k�rdezte eltorzult arccal. 

H�t persze, megint ez az „�n vagyok mindennek a hib�ja, egyes egyed�l �n tehetek mindenr�l”. Most azonnal pofozza valaki fel Edward Cullent, vagy nem �llok j�t magam�rt!!  

- Nem, nem f�j semmim – v�laszoltam durc�san, �s �jb�l elrejt�ztem a takar�ban.  
- Bella mi a baj? – k�rdezte Edward idegesen.  

Hangosan kif�jtam a leveg�t, �s �jb�l a „felsz�nre t�rtem”. Elh�ztam a sz�mat.

Egy�ltal�n nem voltam oda az �tlet�rt, hogy betegnek l�sson szerelmem, de nem b�rtam volna ki n�lk�le. Arcom v�r�s lett, mikor bele gondoltam, hogy � csak az�rt van itt, hogy nekem j� legyen �n pedig „elrejt�ztem” el�le. De h�t.. egy n� se �r�l neki, hogyha betegen l�tj�k.  

F�leg ha a kedvesed egy v�mp�r, �s minden porszemet l�t. Remek. Fel�ltem az �gyba, Edward pedig a k�vetkez� pillanatba le is fektetett, �s gondosan betakart. 

- Pihenned kell – mondta. 
K�zelebb h�ztam magamhoz ingj�n�l fogva, de teste h�m�rs�klet�re a fogaim vacog�ssal v�laszoltak.  
Ezt is j�l elsz�rtam. �tkoztam magam gondoltban. 
- Sajn�lom – dadogtam.

Edward �rtetlen�l n�zett r�m. Egy cs�kot lehelt a homlokomra, majd lefek�dt mell�m az �gyra. 
Persze, mindent el kell rontanod Bella.  

- Pihenj kedvesem – sim�tott v�gig szerelmem kez�vel az arcomon. 
Hevesen megr�ztam a fejem. 
- Nem vagyok f�radt! – tiltakoztam.  
- Akkor legal�bb egy�l! – k�rlelt. 
- �hes se vagyok – mosolyogtam halv�nyan. 
- Bella, Bella.. te soha nem v�ltozol – ingatta a fej�t kedvesem, de arc�ra ki�lt a kedvenc f�loldalas mosolyom mely hat�s�ra m�g a sz�vem is f�lre vert. Felv�g�s..  
- Nem �ll sz�nd�komban megv�ltozni – �lt�ttem ki a nyelvem. 
- Valahogy sejtettem – nevetett Edward. – Carlisle azt mondta, hogy k�t nap m�lva jobban leszel – mosolygott Edward. 
- Remek. – d�nny�gtem. M�g k�t nap.. 
- Rendbe j�ssz – sim�tott ki arcomb�l egy k�sza hajtincset. 

�n csak megr�ztam a fejem. 
- Bella.. minden rendbe lesz! 
- Nem.. nincs semmi baj – szipogtam, �s a zsepi ut�n ny�ltam az asztalra, de szerelmem megel�z�tt �s orrom el�tt l�b�lta a finom anyagot. 
Kif�jtam az orrom, majd a k�vetkez� pillanatba Emmett rontott a szob�ba. 
- Szia Trombit�s t�rp – nevetett. 
- Szia Emmett – v�laszoltam rekedtes hangon. – Mi j�ratban? 
Majd amint kiejtettem a sz�mon a szavakat megl�ttam Em kez�ben egy �jabb t�lc�t egy �jabb adag �tellel.

- Esme f�zte neked –  Letette az �jabb �telt, �s kiviharzott az el�z�vel.  
- Nem kellett volna – mormoltam az orrom alatt.

Edward megr�ntotta a v�ll�t. – Az�rt csin�lta, mert szeret, �s mert szeretn�, hogy mihamarabb rendbe j�jj, ez nem f�rads�g neki! – kezdett �rvelni Edward. 
- J�, j�.. de akkor sem kellett volna, �gyse tudok enni. 
- Legal�bb pr�b�ld meg! –k�rlelt Edward 

Apr�t b�lintottam. Egy kis leves m�g senkinek sem �rtott meg. Edward az �lembe tette a t�lc�t, m�g fel�ltem. 
- K�sz�n�m. – leheltem er�tlen�l. 
Megettem az eg�sz t�l levest.  
- M�g hogy nem volt�l �hes! – nevetett Edward. 
�n pedig f�lig v�r�s�dtem. 
- Finom volt.. – mondtam �lmosan. 
- Aludj kedvesem! – Szerelmem kivette az �lemb�l a t�lc�t. Pislogtam egyet, m�g a szemem el�tt �lt, a k�vetkez� pillanatban pedig nem volt ott, majd megint el�ttem �lt kaj�n vigyorral az arc�n. 

- Mi ennyire vicces? –  �rdekl�dtem. 
Edward megr�zta a fej�t. – Semmi – pr�b�lta elrejteni nevet�s�t �lc�zott k�h�g�sbe.  
- Lehet elkaptam t�led a bacikat – „fuldokolt” m�g mindig. 
- Azt er�sen k�tlem. – nevettem �n is. 
- Gy�ny�r� vagy – cir�gatta meg arcomat.

�n pedig f�lig v�r�s�dtem.  
- Szeretlek – mondtam halkan. 
- Mindenn�l jobban! – mondta l�gyan Edward. 
Majd egy forr� cs�kot lehelt ajkaimra.