�des lehelet�t az ajkamon �rzetem. B�re melegs�ge �tj�rta testem. Arc�t megvil�g�totta a hold f�nye. 
�rint�se felt�zelte a r�g nyugov�ra t�r� v�mp�rt. El�stam �t- elrejtettem a bels�m legm�lyebb ketrec�be.  
 
De � kinek hatalmas csokol�d� barna szemei melegs�get �rasztanak, haja �des illata �rz�keim el�csalogat�ja, b�re forr�s�ga sz�vem megolvaszt�ja, V�re cs�b�t� illata testem megbabon�z�ja.  
Bella szemeimbe f�rta tekintet�t, �s nem eresztette pillant�som. 
 
- Aludnod k�ne kedvesem – sim�tottam v�gig kedvesem arc�n. 
Bella persze megmakacsolta mag�t, mint mindig.  
– Nem vagyok �lmos. – mondta, de hatalmas �s�t�sa el�rulta �t.  
Halkan- hogy csak � hallja meg az altat�j�t kezdtem d�dolni. 
- Edward!- sz�lt r�m er�teljesen – Nem akarok aludni – mondta szerelmem. 
K�rd�n felvontam egyik szem�ld�k�m. 
- Valami m�sra v�gyok – ezzel Bella k�zelebb hajolt �s olyan szenved�lyes cs�kban r�szes�tett, mint m�g soha �letemben. 
Ez a cs�k j�csk�n �tl�pte a hat�rt, melyet �n fel�p�tettem kett�nk k�z�.  

A bennem lakoz� sz�rnyeteg a felsz�nre akart t�rni v�r�nek illata elb�d�totta elm�m.  
T�r�keny kez�vel hajamba t�rt, �n pedig h�velykujjammal simogattam arc�t. Azt a puha, b�rsonyos t�k�letes arcot. Az �n t�r�keny porcel�nbab�m.  
 
Elh�z�dtam Bell�t�l. Nem b�nthatom – intettem magam fegyelemre. Ha b�ntan�m, azt nem �ln�m t�l. Csak keringen�k c�ltalanul a nagyvil�gban, mint egy s�r�s kisfi� az �let�t keresve.

Kedvesem lehunyta �zike szemeit, fej�t mellkasomra hajtotta. M�lyleveg�t vett. 
 
- Szeretlek – mondta, majd f�lig v�r�s�d�tt. 
Im�dtam ezt a sz�gyenl�s kisl�nyt. 
- Az oroszl�n beleszeret a b�r�nyba… - mondtam. 
- Micsoda buta b�r�ny – �s�totta f�l�lomba l�ve szerelmem. 
- Aludj kedvesem, az oroszl�nod �rizni fogja �lmaid – mondtam �szint�n.  
�s Bella altat�j�t kezdtem d�dolni. P�r perc m�lva egyenletess� v�lt sz�vver�se, �s l�legzete.  
 
„Az oroszl�nod �rizni fogja �lmaid” – v�zhangzott fejemben mondatom. Bella volt az �n �ldozatom, a l�nyem �ldozata. B�r mennyire is szerettem volna elengedni, hagyni, hogy egy norm�lis �letet �ljen. Ha kell Jacob Black-kel. Ez a gondolat �gette fagyos sz�vem.  
 
B�rmennyire is f�jt volna, hiszen �n m�r soha nem lehetek boldog Bella n�lk�l. � megv�ltoztatott engem. Felolvasztotta az igazi Edwardot. Nem csak a v�mp�rt keltette fel ezer�ves �lm�b�l, hanem azt a f�rfit is, aki mellette lehettem.  
 
De ha neki Jacob-ra lett volna sz�ks�ge meg�rtettem volna. Cs�ndben �rzelemmentes arcot v�gva elhagytam volna, mert k�pes lettem volna r� az � �rdek�ben.  
 
Persze bel�l j�ghideg sz�vem apr�nk�nt t�rt volna sz�t, mint egy t�k�r, amely 7 �v balszerencs�t hoz. Az �n esetemben ezt a 7 �vet az �r�kk� val�s�ggal kell megszorozni, hiszen Bella n�lk�l egyetlen percet sem �rdemes �lnem.  
 
Szerelmem mocorogni kezdett karjaimba. �lmodott. Egy boldog �lomvil�gba ker�lhetett, hol nem kellett megbirk�znia �nmag�val. �br�ndozhatott, egy olyan helyre rep�lhetett, amit � meg�lmodhat mag�nak. �lmaiban boldog lehetett. 
 
- Edward – Hallottam meg Bella hangj�t. R�gt�n r� emeltem tekintetem. M�g mindig alszik – s�hajtottam gondolatban. Szerelmem sz�ja felfel� g�rb�lt. Mosolygott. �s az �n nevemet mondta. Nem l�tez� sz�vem hihetetlen mennyis�g� szeretet j�rta �t egyszerre, �s az �n sz�m is hatalmas mosolyra h�z�dott.  
 
R�gen soha se mosolyogtam. Bella mindig a r�gi �letemr�l faggat, de �n pr�b�lom kiker�lni ezt a t�m�t. Ha elmondan�m neki az igazat, hogy milyen voltam azt nem fogadn� pozit�van. S�t- kitudja, lehet, hogy nem is hinne nekem. � �s az a furfangos �szj�r�sa. L�bat cs�kolok Emmettnek ha egyszer r�j�v�k kedvesem �szj�r�s�ra.  
 
A nap halv�ny sugarai bes�t�ttek Bella szob�j�ba jelezve, hogy reggel van. Ennyire elmer�ltem volna gondolataimba? – Ez r�m vall..  
Kedvesem �jra mocorogni kezdett, de imm�r nem �lm�ban tette..  
 
- J� reggelt – k�sz�nt rekedtesen.  
- J� reggelt szerelmem – k�sz�ntem Bella kedvenc f�loldalas mosoly�val.  
Felpattantam szerelmem mell�l, lerohantam a konyh�ba, majd a k�vetkez� pillanatba egy t�lc�val a kezembe �lltam az �gy mellett.  
Bella fel�lt az �gyba, �n pedig �l�be tettem reggelij�t. M�g mindig t�ls�gosan is sov�ny volt.  
Mit tettem vele? V�zhangzott fejemben e k�rd�s. Nem lett volna szabad elmennem.. kezdtem ostromozni magam �jra- �s �jra.  
 
- K�sz�n�m – szak�tott ki gondolataimb�l szerelmem.  
Megeresztettem egy halv�ny mosolyt, �s le�ltem mell�. 
- Finom az az iz�? – mutattam a pir�t�snak elnevezett �telre.

- Megk�stolod? – k�rdezte Bella a sz�m el� tartva azt a furi micsod�t.  
 
�n pedig beleharaptam a keny�rbe. Kedvesem sz�jt�tva b�multa „akci�mat.” Szemei majd kiestek a hely�r�l, �s sz�ja hatalmas O bet�t form�lva, t�tva maradt. El�g vicces l�tv�nyt ny�jtott. Akaratom ellen�re is felkuncogtam.  
 
- De…de…de…de – dadogta. 
Mire �n csak megr�ntottam a v�llam.  
- Mondtam m�r, hogy k�pes vagyok megenni b�rmit – mosolyogtam. 
- Nem kellett volna – mondta Bella, k�zben egy �jabb keny�rbe harapott bele.  
- Nem haltam bele. – kacsintottam szerelmemre. – Jut eszembe, Charlie elment Billyhez, nincs kedved a mai napod n�lunk t�lteni? – n�ztem Bella szemibe, lehet, hogy �nz� vagyok, de ha a szemeimbe n�z, akkor nem tud nemet mondani nekem. 
- M�g sz�p, hogy �tmegyek hozz�tok – mondta hatalmas mosoly k�s�ret�ben. 
- Akkor megv�rlak oda lent – mondtam, majd emberi temp�ban les�t�ltam a nappaliba. 
 
P�rperc m�lva kedvesem egy egyszer� �ssze�ll�t�sba bicegett le a l�pcs�n. 
Mikor le�rt szorosan magamhoz �leltem, �s a f�l�be s�gtam:  
- Futni fogunk!  
Erre Bella eg�sz test�ben remegett.  
- Nyugalom, nem lesz semmi baj. Csak hunyd le a szemed! – b�ztattam.  
Szerelmem apr�t b�lintott, majd kis�t�ltunk a h�zb�l kedvesem bez�rta azt, �n pedig a h�tamra kaptam.

- Csak hunyd be a szemed! –  ism�teltem �jra. 
 
Bella szorosan, m�r g�rcs�sen kapaszkodott az ingembe. Mosolyogtam magamban egyet, majd fut�snak eredtem. Fej�t h�tamnak szor�totta, �s �reztem, hogy m�lyeket szippant ruh�m illat�b�l.  
 
Perceken bel�l lef�keztem csal�dom h�za el�tt. 
- Meg�rkezt�nk – s�gtam Bella f�l�be.  
Lefejtettem g�rcs�s ujjait ingemr�l, �s �vatosan letettem a f�ldre. Alice t�nd�kl� mosollyal sz�kd�cselt ki a h�zb�l. 
 
- Azt hittem m�r soha nem �rtek ide – mondta a kis kobold.  
„Emmett �s Rosalie �sszeveszett, sz�val Rosie m�g undokabb, mint szokott” – �zente Alice gondolatba.  
Mire �n csak b�lintottam.  
- Menj�nk be – s�hajtottam.  
 
A nappaliban Emmett �s Jasper TV-zett, Esme az �rvah�zba ment, Carlsile dolgozott, Rosalie pedig a szob�j�ban duzzogott.

- Sziasztok! – k�sz�nt�nk Bell�val egyszerre. Alice Jazz mell� t�ncolt, �s lehuppant a kanap�ra.  
Emmett keser� k�ppel b�multa a TV-t. Bella figyelm�t ez nem ker�lte el, mint soha semmi se.  
 
Le�lt Emmett mell� a kanap�ra, ahov� �n is k�vettem.  
- Mi a helyzet Em? – k�rdezte mosolyogva szerelmem.  
Emmett megr�ntotta a v�ll�t. 
- �tl�tok rajtad, mint sajtos szendvics a folpakkon! – pr�b�lt viccel�dni Bella.

Em megeresztett egy mosolyt. Bella hangosan kif�jta a leveg�t, ezt �gy v�ltem elk�nyvelte, hogy nem tudja felvid�tani Emmettet.  
- Bocsi hugi – n�zett b�ty�m kedvesemre – nem a te hib�d! 
Bella hirtelen felugrott a hely�r�l. 
- Maradj itt! – mondta nekem szegezve. Majd elt�nt az emelet ir�ny�ba.  
 
Perceken bel�l – melyek �r�knak t�ntek Rosalie-val az oldal�n s�t�lt le. Rose Em el� sz�kkent �s egy r�vid cs�kban r�szes�tette b�ty�m.  
- Sajn�lom. - D�rm�gte az orra alatt. – majd mind a ketten elt�ntek l�t� teremb�l.  
Bell�t az �lembe h�ztam. �s f�l�be s�gtam.  
- B�szke vagyok r�d! Emmett j�n, neked egyel – kacsintottam �letem �rtelm�re.