(Bella szemsz�ge) 

Elkezdtem j�tszani azt a darabot, amit �n k�lt�ttem m�g r�gebben. Nem volt valami nagy remekm�, de az�rt nem volt olyan tragikus sem. Egy darabig csak j�tszogattam, mik�zben a h�tamon �reztem Edward tekintet�t. Egy darabig csak figyelt majd odaj�tt hozz�m �s � is elkezdett j�tszani. Tudtommal m�g sosem hallotta ezt a dalt m�gis, olyan k�nnyed�n sz�llt be az �n j�t�komba mintha a saj�t m�ve lenne. Csak akkor vettem �szre, hogy Edward zongor�z�s k�zben gyakorlatilag �tkarolt mikor m�r befejezt�k a darabot. Ez nagy szerencse volt, mert ha el�bb felt�nt volna biztos, hogy elrontottam volna. Most is annyira izgatott lettem, hogy �gy �reztem mindj�rt fellobbanok. H�tran�ztem Edwardra, aki csak engem b�mult. Tekintete �gette a b�r�met �s biztos voltam benne, hogy ha ember lenn�k, m�r olyan lenn�k, mint egy j�l meg�rett paradicsom. Nem mertem l�pni ez�rt megv�rtam, hogy � mit tesz. Szemei val�s�ggal hipnotiz�ltak. Cs�kold meg!- ki�ltotta bel�l egy hang. Ne, m�g ne! V�rd meg � mit akart! – sz�lt r�ma j�zanabbik �nem �s �n �gy d�nt�ttem r� hallgatok. Pillant�somat nem szak�tottam el az �v�t�l �s � sem az eny�mt�l. De azt�n arcvon�sai egyszer csak megkem�nyedtek. �n nem tudtam k�vetni ezt a hirtelen hangulat v�ltoz�s�t �gy �rtetlen�l n�ztem r�. Azt�n ajkait egy d�h�s morg�s hagyta el �s �n ebben a pillanatban sz�ntem meg l�tezni. Nem �reztem semmit csak a nyomaszt� �ress�get, �s hogy v�gleg egyed�l vagyok. Edward nem szeret, m�r biztos. – gondoltam. 

(Edward szemsz�ge) 

* M�g sosem �reztem ilyen er�s k�sztet�st arra, hogy megcs�koljam azt a l�nyt, akit szeretek. M�r �pp k�zel�teni akartam hozz� amikor…* Valakinek a gondolatai er�szakosan befurakodtak az elm�mbe. Az illet�  egyre k�zelebb �rt hozz�nk �s �n egyre nagyobb k�sztet�st �reztem arra, hogy sz�tt�pjem a gondolatok tulajdonos�t. Olyan perverz k�pzelg�sei voltak szerelmemr�l, hogy egy m�sodperc alatt felment bennem a pumpa. Bella m�g mindig a karjaimban volt �s v�rta a reakci�mat. Ami a gondolatok hat�s�ra egy m�lyr�l j�v� morg�s volt. � el�sz�r �rtetlen�l n�zett r�m majd megt�rten, de nem maradt id�m megmagyar�zni neki, mert ekkor bel�pett a terembe Felix. L�tva minket �sszer�ncolta a homlok�t �s egy „mi folyik itt?” gondolat suhant �t az agy�n.

- Bella! Aro l�tni akar t�ged! – mondta v�g�l. Bella r�n�zett, majd megint r�m, azt�n fel�llt �s kicsusszant karjaimb�l. Azt�n �tt�ncolt a szob�n �s Felixszel egy�tt elt�nt. De miel�tt kiment volna a szob�b�l m�g egyszer �rtetlen�l visszan�zett r�m, majd elment.

- Bella! – akartam ki�ltani ut�na, de csak egy halk suttog�s hagyta el a sz�mat. � m�r nem hallotta meg, nem j�tt vissza.

(Bella szemsz�ge)

Mik�zben Felixszel Arohoz mentem, folyton Edward j�rt a fejemben. Most kezdtem felfogni az �rz�seimet. A m�rhetetlen�l nagy f�jdalmat �s a csal�d�st. De �ssze kell szednem magam! Nem �llhatok ilyen �llapotban a Volturi el�. De hi�ba pr�b�ltam rendbe szedni magam nem ment. T�l nagy volt a f�dalom, amit sz�vemben �reztem �s hi�ba akartam, hogy az �t ne fogyjon el nemsok�ra el�rt�nk a nagyteremhez. Kint meg�lltam, vettem egy m�ly leveg�t, majd megpr�b�ltam magabiztosan bemenni. L�tsz�lag nem vett�k �szre, milyen rosszul vagyok, hiszen m�r 20 �ve rejtegetem el�tt�k az �rz�seim �s mostanra m�r j�l ment.

- Szia, Bella! – k�sz�nt�tt Aro, mire �n egy biccent�ssel v�laszoltam. Jobbnak l�ttam nem megsz�lalni, nehogy elcsukoljon a hangom besz�d k�zben.

- Eml�tettem neked a m�ltkor, hogy lenne egy kis feladatod. – b�lintottam. – H�t most k�ne elint�zni azt a dolgot.

- Rendben! – v�gtam r� egyb�l. – Mond csak hova k�ne mennem? – k�rdeztem.

- P�rizsba, a Rue H�bert utca 18-ba. A neve Brandon Goodwin. Nemr�g v�ltoztatt�k �t sz�val sz�m�ts r�, hogy el�g agressz�v lesz.

- Nem gond! Nem � lenne az els�, aki r�m t�mad. – mondtam, mintha az lenne a vil�g legnorm�lisabb dolga, hogy �jsz�l�tt v�mp�rok t�madnak meg. De h�t sz�momra ez t�nyleg term�szetes dolog.

- Ma reggel indulsz, itt a rep�l�jegyed, az irataid �s minden egy�b, amire sz�ks�ged lehet. – mondta Jane �s a kezembe nyomta az iratokat.

- Ennyi lenne? Mert ha igen, akkor �n menn�k k�sz�l�dni. – mondtam.

- Rendben van. Mehetsz. - mondta Aro. �n ezzel ott is hagytam �ket. A szob�mban bepakoltam a ruh�imat, majd mikor ezzel k�sz voltam elmentem vad�szni. M�g kor�n volt �gy elmehettem ahhoz a r�thez ahov� elvittem Edwardot is. M�g volt p�r �r�m indul�sig, amit itt t�lt�ttem el. V�gig Edwarddal volt tele a fejem.  Csak az�rt akartam ennyire elmenni ehhez a Brandonhoz, hogy addig is megk�m�ljem mindkett�nket a k�nos tal�lkoz�sokt�l. � nem akar engem, sz�val az lesz a legjobb, ha ker�l�m �t. Ezeken elm�lkedtem, am�g vissza nem indultam Volterr�ba a b�r�nd�m�rt. Hogy elker�ljek mindenf�le tal�lkoz�st vagy k�rdez�sk�d�st �rtam egy levelet a Cullen csal�dnak, amiben megmagyar�zom az elt�n�sem ok�t. Kiraktam a nappaliba egy asztalra, majd elindultam a v�r�s Porsche Cayman kocsimhoz. Ugyanazon az �ton mentem, mint amin Edward, amikor a sz�leimet kellett megmenteni. Az �t a r�mai rept�rig hossz� volt �s unalmas, de v�g�l oda �rtem. A biztons�g kedv��rt nem vettem leveg�t, nehogy megint �gy eldurvuljon a helyzet, mint legut�bbi l�togat�somkor. Elv�gre most nincs itt Edward, aki meg�ll�tana, ha valami h�lyes�get csin�ln�k. V�gig �lltam a hatalmas sort �s a bej�ratn�l is csak annyit besz�ltem, amennyi felt�tlen�l sz�ks�ges. Az eg�sz �ton nagyon fesz�lt voltam. Nem el�sz�r csin�ltam ezt, de a m�ltkori eset miatt nagyon ideges voltam. V�gre valah�ra meg�rkezt�nk P�rizsba. Sok helyen j�rtam, m�r de ez az egyik legszebb. Mondjuk, ha nem lenne, teli az eg�sz v�ros turist�kkal val�sz�n�leg jobban �lvezn�m. Na meg �n nem most nem nyaralni j�ttem ide. Megn�ztem p�r nevezetess�get, de azt�n indultam megkeresni a Rue H�bert utca 18-at. Nem volt k�nny� megtal�lni, egy elrejtett kisutca volt, s�t egy kiss� hasonl�tott egy sik�torra is, de az�rt bar�ts�gosan n�zett ki. Megkerestem a tizennyolcas sz�m� ajt�t, majd felcs�ngettem. De hi�ba, senki sem nyitotta ki a kaput. Felcs�r�gtem m�g egyszer eredm�nytelen�l, majd egy r�g�ssal felt�rtem a z�rat. Felmentem Brandon lak�s�hoz, ahol nem mindennapi l�tv�ny fogadott. A szekr�nyek felborogatva, a ruh�k nagy r�sze sz�tszaggatva hevertek a f�ld�n, p�r darab csurom v�r volt. A l�mp�kat �sszet�rt�k az ablakkal egy�tt. A szoba k�zep�n pedig ott �llt egy fekete haj�, v�r�s szem�, v�res, f�lmeztelen, 20 �v k�r�li f�rfi.

- Te vagy Brandon Goodwin? – k�rdeztem, de v�lasz helyett egy m�ly morg�s t�rt el� bel�le, majd nekem rontott. B�r � egy �jsz�l�tt volt nekem nagyobb volt a harcban a rutinom, �gy egy k�nny� mozdulattal kit�rtem el�le. Most h�tulr�l pr�b�lt elkapni, megint sikertelen�l. Mikor m�r negyedj�re pr�b�lkozott kezdtem megunni ezt a fajta j�t�kot, ez�rt elkaptam a kez�t majd tork�n�l fogva a falba pr�seltem. � megpr�b�lt kiszabadulni, sikertelen�l.

- Az el�bbi viselked�sed alapj�n, �gy gondolom, hogy te vagy Brandon. – mondtam mikor m�r egy kiss� megnyugodott, de a szor�t�somb�l nem engedtem, nehogy �jb�l meg akarjon t�madni.

- Igen �n vagyok! – ki�ltotta. – �s te ki vagy? – k�rdezte kiss� nyugodtabb hangnemben, majd v�gigm�rt �s egy elismer� pillant�ssal nyugt�zta kin�zetemet.

- A nevem Bella. Gondolom arra m�r r�j�tt�l, hogy �n is v�mp�r vagyok. – itt b�lintott. – Engem a Volturi k�ld�tt.

- A Volturi?

- A v�mp�rok „kir�lyai”. – mondtam mik�zben id�z�jeleket rajzoltam a leveg�be ujjaimmal. – Sok er�s �s k�l�nleges k�pess�g� v�mp�rb�l �ll� kl�n. �s ha j�l sejtem neked is van valami k�l�nleges k�pess�ged. –itt megint b�lintott.

- Megnyugodt�l m�r? – k�rdeztem.

- Igen. – mondta mire �n elengedtem �t �s le�ltem a f�lig t�r�tt �gyra Brandon pedig �nmell�m.

- Sz�val mi a te k�pess�ged? – k�rdeztem. V�lasz helyett azonban egy v�za landolt az �lemben. El�sz�r nem �rtettem, hiszen a v�za a szoba m�sik fel�ben volt �s biztos voltam abban, hogy Brandon nem �llt fel. Akkor meg hogy? Egy kis hat�ssz�net ut�n �s l�tva az �n �rtetlenked� arcomat Brandon elkezdett magyar�zkodni.

- Az �n k�pess�gem az, hogy a t�rgyakat tudom mozgatni az elm�m seg�ts�g�vel. – mondta �s d�bbent arcomat l�tva egy �nel�g�lt mosoly futott �t az arc�n.

- �s neked mi a k�pess�ged? – k�rdezte.

- H�t az most hossz� �s bonyolult t�rt�net lenne, ez�rt ezt a v�laszt ink�bb k�s�bbre halasztom. – mondtam, mire egy fintor jelent meg az arc�n. – Mikor v�ltozt�l �t? – k�rdeztem a m�r sablonszer�en betanult sz�vegemet.

- P�r hete.

- �s h�ny embert �lt�l meg?

- �t�t. – v�laszolta.

- Wow. Az sz�p mennyis�g. Ez esetben itt maradok veled p�r napig, miel�tt visszamegy�nk Volterr�ba. – mondtam.

- Mi? �n nem mondtam, hogy veled megyek! – tiltakozott.

- Pedig nincs m�s v�laszt�sod. Ha nem j�ssz, velem el kell menned �s egyed�l �lned nom�d �letet. Folyton v�ndorolnod kell, k�l�nben az emberek k�nnyen r�j�nn�nek a l�tez�s�nkre. �s ha ez megt�rt�nik sajnos hal�l v�r majd r�d. A Volturi saj�t kez�leg �l majd meg. – mondtam.

- Ok�, ok� meggy�zt�l, veled megyek. Akkor, most ha j�l gondolom, p�r napig kettesben lesz�nk? – k�rdezte �s �jb�l v�gigm�rt.

- Igen. – itt most megint v�gign�zett rajtam �s azt hiszem �r�l�k, hogy nekem nincs olyan k�pess�gem, mint Edwardnak. Edward… - sz�vem most megint �sszeszorult, ahogy r�gondoltam, de azt�n vissza kellett t�rnem a val�s�gba �s az el�ttem �l� fi�val foglalkozni. - De van p�r szab�lyom. – mondtam.

- Na, ki vele.

- Els� �s legfontosabb szab�ly: am�g �n itt vagyok, nem vad�szol emberre. Van itt egy erd�, oda fogunk kimenni �s �llati v�ren fogunk �lni.

- Na, de…

- Ne feledd, itt most �n vagyok a f�n�k! – mondtam ellentmond�st nem t�r� hangon.”

- A m�sodik: Fedetlen testtel nem megy�nk ki a napra, mert a b�r�nk �gy csillogna, mint a gy�m�nt. �s a harmadik: ne b�mulj ilyen felt�n�en. – mondtam mire � elvigyorogta mag�t.