Forr�s�g volt. Soha ilyen meleg m�g nem volt itt, de a nap nem s�t�tt csak d�lben �s ut�na egy kicsit. No�mihez mentem, � m�r v�rt r�m a kapuba.    (Mindig egy�tt megy�nk.)

• Szia!- mondta j�kedv�en.
• Szia!- mondtam �n is, �s mosolyogtam.
• Hogy vagy?- k�rdezte.
• J�l. �s te?
• �n is, csak ne lenne ilyen meleg.
• H�t igen. Te tudod mikor volt utolj�ra ilyen meleg?- k�rdeztem k�v�ncsian.
• Anyu azt mondta, hogy 18 �ve lehetett utolj�ra ilyen meleg. - mondta �s ezzel tiszt�ztuk ezt a k�rd�st.
• Mi van, elfelejtetted a…- kicsit haboztam- a Twilightot?
• Nem!- mondta szigor�an.

�s az �t t�bbi r�sz�t �gy tett�k meg, hogy, � mondogatta, hogy milyen helyes Edward Cullen. Ezt a cseveg�st addig nem fejezte be ameddig a suli el�tt parkol� aut�kat �szre nem vette.

• Aszta!- mondta csod�lkozva.
• Mi az? M�g soha nem l�tt�l ilyen aut�kat?- k�rdeztem.

�s �n csak akkor n�ztem fel, amikor azt v�laszolta:

• Nem!

�s amit l�ttam �n magam sem akartam elhinni, n�gy aut�, de nem ak�rmilyen: egy Volvo, egy BMW (piros, sportkocsi), egy Porsche (s�rgasz�n� volt) �s egy Mercedes (feketesz�n� volt). Nekem m�r sz�n�t tekintve is a fekete Mercedes lett a kedvencem. Im�dtam a gyorsas�got �s a kedvenc aut�m�rk�m a Mercedes volt.

• Neked melyik tetszik?- k�rdezte k�v�ncsian.
• Aaa…- nem b�rtam v�laszolni, de ut�na v�gre siker�lt megtal�lnom a hangomat- nekem a Mercedes tetszik- mondtam, mintha term�szetes lenne, majd gyorsan hozz�tettem- �s neked? Neked melyik tetszik?
• H�t nekem az a piros BMW- mondta No�mi �s elindult az aut� fel�. Vagy t�z percig �lltunk �s n�zt�k majd hirtelen megsz�lalt:
• Nekem annyira ismer�sek ezek az aut�k- mondta �s r�gt�n megk�rdezte, hogy: - Neked nem ismer�sek?
• Nem! Mi�rt? K�ne, hogy az legyen?- k�rdeztem.
• Nem, nem- mondta- most m�r kezdem sejteni, hogy honnan ilyen ismer�sek, b�r nem vagyok benne biztos. – hozz� tette, �s �gy mosolygott, mint amikor a Twilightr�l besz�l.
• V�letlen�l nincsen a Twilighthoz k�ze?- k�rdeztem �s el�re f�ltem a v�laszt�l.
• H�t… tulajdonk�ppen pont ahhoz van a legnagyobb k�ze. – mondta �s mosolygott.

Siker�lt az ajt�ig eljutni. De meg�llt.

• Valamit mondanom kell. – mondta.
• Mi az?- k�rdeztem.
• H��t, a tan�rok busza leragadt, de sz� szerint- kuncogott- �s a suliba most buli van.
• Az nem baj. – legyintettem.

�s amikor bel�pt�nk a zene el�rasztotta a test�nket.

• Sziasztok!- k�sz�nt�tt minket boldogan Fanni.
• Szia!- mondta No�mi.
• Szia!- mondtam.
• Nem azt mondtad, hogy buli van?- k�rdeztem jobban mondva ord�tottam.
• De!- jelentette ki No�mi.
• Akkor mi ez?- k�rdeztem.
• H�t ez a buli!
• Most az egyszer igaz�n feln�zhetn�l. – mondta Fanni.

Mert nekem az egyik rossz tulajdons�gom az, hogy nem n�zek fel, hanem a padl�t n�zem, de csak akkor, ha valaki ismeretlennel tal�lkozom. �s most minden porcik�m �s az egyik „k�pess�gem” azt mondta, hogy kilenccel t�bben vagyunk.

• Ja, �s Misi b�csi r�d hagyta, hogy az �j fi�t felvedd az iskol�ba. – mondta Fanni.
• Nagyszer�!- mondtam kicsit m�rgesen, de tulajdonk�ppen, mint ideiglenes igazgat�-helyettes szerettem befolyni az iskolai �gyekbe. �s csak az�rt ideiglenes, mert 3 h�nap m�lva elk�lt�z�m, Forksba.
• Szerintetek �gy �szint�n lesz itt valaki norm�lis, aki megcsin�lja az iratokat?- k�rdezte egy sz�momra ismeretlen n�i hang kicsit idegesen.
• Rosalie!- sz�lt r� egy f�rfi, a hangja nyugodt volt, �s mintha m�r hallottam volna nagyon r�gen.

„ Csod�s legal�bb most m�r tudom, hogy h�vj�k.”- gondoltam magamban. Hallottam egy halk kuncog�st.

• Nyugi, Rose mindj�rt itt lesz. – mondta egy m�sik n�, de a hangj�ban volt valami kedves.

Elindultam az iroda fel�. No�mi �s Fanni ut�nam j�tt.

• Tudod, Reb, No�mi csin�lt teszteket. – mondta Fanni.
• Aha. – mondtam, kicsit rem�nykedve, hogy nekem nem kell ki�ltenem, de ez a null�val volt egyenl�. Sajnos.
• �s most majd neked kell kit�ltened. – utas�tott.

A kezembe nyomott k�t f�le tesztet: az egyik a Twilightr�l, a m�sik a szerelemr�l �s a Twilightr�l sz�lt. A t�sk�mban kutattam a kulcsom ut�n.

   - Megvan. – mondtam �s nagyon �r�ltem a kulcsnak, ami az igazgat�i irod�nak, vagyis az ajt�nak kulcsa. �s akkor halk nevet�st hallottam a h�tam m�g�l.

   - Reb, itt van a bar�tn�d. – mondta No�mi.

   - Ki?- k�rdeztem.

   - Jane. –  mondta �s hirtelen mellette termett az emlegetett szem�ly,

   - Szia!- mondta boldogan �s oda sietett hozz�m, a kezemb�l kivette a k�t tesztet �s elmosolyodott.

   - L�ttad m�r a filmet?- k�rdezte k�v�ncsian.

   - Nem. –  v�gtam r�.

   - Akkor olvastad a k�nyvet?- k�rdezte k�v�ncsian.

   - Nem. –  mondtam.

   - Akkor, hogy fogod kit�lteni? Mert tal�n az els� k�rd�sre tudod a v�laszt.

   - Mi�rt mi az els�  k�rd�s?- k�rdeztem �s elindultam az ajt� fel�.

• Milyen k�pess�get v�lasztan�l?- k�rdezte. – t�rutaz�s, m�ltba utaz�s, vagy valamelyik Twilight szerepl��. – v�rt a v�laszra.
• M�ltba utaz�s, ez csak term�szetes. – mondtam.
• Tudom az�rt jel�ltem be azt.
• H�, az, az �n tesztem.
• Szeretn�d egyed�l kit�lteni?
• Nem! �n egy�ltal�n nem akarom kit�lteni!
• Jah, az m�s. J�het a k�vetkez� k�rd�s?
• Aha, de erre a k�rd�sre is v�laszolt�l?
• Nem, mert nem tudom, h�nyat lehet megjel�lni.
• Mi a k�rd�s?
• Ki a kedvenc szerepl�d?- olvasta, �s feln�zett, az arcomon meglepetts�g l�tsz�dott.
• Kik k�z�l lehet v�lasztani, csak sorold fel �ket. – mondtam.
• Mert csak be akarsz �ssze-vissza X- ellgetni?
• Az volt a terv.
• Rendben felsorolom �s ut�na elmondom, hogy ki-kicsoda.
• J�. – mondtam t�relmetlen�l.
• Emmett, Rosalie, Alice, Jasper, Esme, Carlisle, Edward, Bella – egy kicsit elhallgatott majd folytatta – Jacob, Renesmee.

A s�r�s ker�lgetett az utols� k�t n�vn�l �s m�g a b�mb�l� zene sem seg�tett (Bella’s Lullaby).

• H�t akkor kett�t biztosan �s lehet, hogy m�g egy p�rat megjel�l�k.
• Akkor kezdhetem a le�r�st, hogy kik �k?
• Igen.
• Emmett, magas, izmos, fekete haj�, Rosalie kedvese. Egy medve akarta meg�lni, de Rosalie r�tal�lt �s haza vitte Carlislehoz, aki �tv�ltoztatta.
• Rendben, csak az utols� k�t szem�lyt nem tudom.
• Rosalie, magas, sz�ke haj�. Rosaliet az akkori jegyese �s bar�tai megvert�k �s ott hagyt�k az utc�n meghalni, de Carlisle megtal�lta �s �tv�ltoztatta.
• Aha, ha lenne valami fogalmam arr�l ki az a Carlisle.
• Nyugi. Alice, kicsi, fekete haj�. �t egy �reg v�mp�r – ezt a sz�t hangs�lyozta – v�ltoztatta �t, mert egy James nev� v�mp�r aki mellesleg nyomk�vet� is volt meg akarta �lni.
• �s mi t�rt�nt ezzel a Jamesszel?
• ���… h�t… tudod mit? Olvasd ki az els� k�nyvet �s megtudod. – mondta �s v�r�sl� szeme hirtelen feket�v� v�lt.
• Rebecca!- ki�ltott No�mi.

A m�sik aul�ba k�t fi�  verekedet �ssze. Krist�f �s Vekas, Vekasnak v�rzett az orra, de fel�llt. K�z�j�k futottam. Krist�f egy nagyot lend�tett �k�lbe z�rt k�zzel �s a k�vetkez� pillanatban egy nagy reccsen�s hallatszott, de t�nyleg nagy �s hangos. Mindenki engem n�zett.

• Mi volt ez a nagy reccsen�s?- k�rdezte mindenki.

Vekast arr�bb toltam �s egy zsebkend�t vettem el�. Krist�fot, pedig a t�bbiek nyugtatt�k le. Mikor mindenki lenyugodott visszamentem a m�sik aul�ba a t�bbiek pedig folytatt�k a buliz�st. Jane szeme m�g mindig fekete volt.

• Jane, j�l vagy?- k�rdeztem agg�dva.
• Igen. – mondta nyugodtan.
• Hol volt�l?- a h�tam m�g�l egy n�i hang k�rdezte.
• Sz�vtam egy kis friss leveg�t. – mondta egy fi� b�rsonyos hangon.

Nem tudtam meg�llni, hogy a hang ir�ny�ba ne forduljak �s a romantikus h�tt�rzene m�g nehezebb�  tette.

Nem akartam hinni a szememnek. Egy magas, fekete haj� fi�t l�ttam. Egy ing volt rajta �s farmer gatya. H�t igen �n egy �rdekes ”l�ny” vagyok, harmadolva vagyok: ember, v�mp�r: a k�pess�geim: gondolatolvas�s, eml�kezet kit�rl�s, a v�r illat�nak elrejt�se, gondolataim elrejt�se, a r�m bocs�tott f�jdalom, Jane k�pess�g�nek visszaver�se, meg tudom �tni a v�mp�rokat, embereket �s v�rfarkasokat �gy, hogy f�jjon �s a legjobb a t�rutaz�s. V�rfarkas: gyors �s er�s vagyok �s egy v�rfarkasos dolog a bev�s�d�s ez�rt nem n�ztem fel soha, f�ltem.

• Te vagy az �j fi�?- k�rdeztem, de akkor m�r csak egy f�rfi �llt a fi�t�l nem messze.
• Igen. – mondta a b�rsonyos hangj�n �s elmosolyodott, de nagyon aranyos volt.
• Kire v�rsz? V�rtok?
• Valakire, aki elint�zi a pap�rokat.

Hopp�, sz�val r�m.

• Akkor azt hiszem r�m. – mondtam �s elpirultam. – akkor menj�nk be. – mondtam �s a jobb kezemmel elkezdtem keresni megint a kulcsot, vagyis csak akartam, mert a kezembe belenyilallt egy er�s f�jdalom. �s ezt nem csak �n vettem �szre.
• Mi volt az a hatalmas reccsen�s?- k�rdezte �s a mellette �ll� sz�ke haj� f�rfi, aki olyan volt, mint egy modell k�rd�n n�zett r�m.
• H�t, �n azt hittem, hogy nem volt, olyan hangos, de… - felemeltem a jobb csukl�mat �vatosan �s a,    m�sik kezemmel r� mutattam.
• Aszta – �lm�lkodott a fi� – nem f�j?
• Ki lehet b�rni. – mondtam meggy�z�en.
• Jane.
• Igen?- feln�zett, mert a tesztet n�zte.
• Jasper j�n. – mondtam �s mosolyogtam.
• T�nyleg. J� a mem�ri�d.
• Tudom. – jelentettem ki mintha az emberek mem�ri�ja kit�n� lenne.
• Jasper, magas, sz�ke haj�. �t egy Maria nev� v�mp�r v�ltoztatta �t, de Jasper egy id� ut�n nem b�rta a kegyetlens�get �s elment. Sz�val Jasper az elej�n nem volt vega, de tal�lkozott Aliceszel �s ut�na egy�tt felkerest�k Carlislet �s a csal�dj�t.
• Aha. Most m�r csak azt k�ne tudnom ki az a Carlisle.
• J�l van, na, m�g van Esme �s ut�na j�n. – mondta. – Esme, k�z�pmagas, barna haj�, szeretetre m�lt� anya szem�lyis�g. Esme leugrott egy szikl�r�l bevitt�k a k�rh�zba �s azt mondt�k meghat, de Carlisle �szrevette, hogy m�g �l �s �tv�ltoztatta, majd feles�g�l vette.
• Rendben. �s most v�gre megtudom ki az a Carlisle.
• Igen, de �n nem akarom megb�ntani, de � a legalacsonyabb, sz�ke haja van, �s a t�rt�net�t olvasd el, mert egy eg�sz fejezet van r�la. Ja �s �t is be fogod jel�lni.
• Mi�rt?- k�rdeztem.
• Mert a teljes neve dr. Carlisle Cullen. – amiikor kimondta azt, hogy dr. akkor kezdtem sejteni mire gondolt. �s akkor, amikor az mondta Cullen, akkor d�bbenten n�ztem.

„Ak�rcsak az �j fi�.”- gondolta Jane.

• Cullen? Mi�rt mondtad, hogy nem akarod megb�ntani? Cullen, mint az �j fi�?
• El�sz�r is megszegted az �g�reted. M�sodszor igen Cullen. Harmadszor, n�zz h�tra.

H�tra n�ztem �s csak most vettem igaz�n �szre, hogy a fi� mellett �ll� sz�ke haj� f�rfi, hogy n�z ki.

Sz�ke haja rendezet volt, kedvesen, de ugyanakkor �rtetlen�l mosolygott. Egy fekete v�kony pulcsiszer� ing volt rajta �s farmer. El�llt a l�legzetem. A feh�r b�r�t nem is mondtam m�g.

• J�l vagy?- k�rdezte bar�ts�gosan.
• Igen. – mondtam – csak… nem ilyenek k�pzeltem… hagyjuk. – jelentettem ki. A hangja, olyan ismer�s volt, m�gsem tudtam honnan.
• Nem akarlak siettetni, de nek�nk m�g haza is kell menn�nk. – mondta.
• Forksba. – mondtam.
• Rebecca!- ki�ltott r�m Jane.
• J�l van, na, de csak a mai nap kezdtem megszegni.

„Ja, persze.”- gondolta Jane.

• De t�nyleg. – bizonygattam.

Azt�n eszembe jutott, hogy elfelejtettem bemutatkozni. Eln�z�st k�rtem majd bemutatkoztam:

• Rebecca Lillian… - de tov�bb nem mondtam direkt.

Az �j fi� kezet r�zott velem, majd azt mondta:

• �r�l�k, hogy megismerhettelek Rebecca. �n Cristopher Cullen vagyok. – �s mosolygott, olyan l�legzet el�ll�t�an tudott mosolyogni.

Ut�na a m�sik f�rfi r�zott kezet velem, de �gy, mint r�gebben a finom �ri h�lgyeknek szoktak.

• Dr. Carlisle Cullen vagyok, de k�rlek sz�l�ts Carlislenak.
• Rendben, Carlisle. – mondtam. – Menj�nk be az irod�ba.

El�re engedett �s bement�nk az irod�ba: �n, Jane, Carlisle �s Cristopher. Elkezdtem keresni a pap�rokat, de csak az egyik kezemet haszn�ltam. Nem tal�ltam.

• Misi b�csi nem csin�lt balesetit, de a m�sik pap�rt n�zd meg a te fi�kodba. – mondta Jane �s k�zben a tesztemet t�lt�tte.
• Megvan. K�szi, Jane. – mondtam.
• Semmis�g. De itt van egy k�rd�s. Mondhatom?
• Aha.
• „Ki tetszik? Vagy ki be vagy SZERELMES?”- k�rdezte.
• Kik k�z�l lehet v�lasztani?- k�rdeztem.
• Edward, Jasper, Emmett, Carlisle, Jacob. – mondta.
• H�t Jacob biztos nem, f�j m�g belegondolni is rossz, �t megcs�kolni?! De semmi bajom vele.
• H�t igen megcs�kolni, te, b�rkit? Mondjuk, helyedbe �n se cs�koln�m meg Jacobot.
• Megcs�koln�k egy embert csak, hogy tudd. De ink�bb �rd oda a k�vetkez� nevet alulra, Cristopher Cullen. – elv�r�s�dtem, de egy�ltal�n nem izgatott mit gondol r�lam.

„Engem? De mi�rt? Nem �rtem.”- gondolta Cristopher.

• Majd egyszer meg�rted. – mondtam �s egyszerre egym�sra mosolyogtunk. Csak �gy szikr�zott k�r�l�tt�nk a leveg�, de � m�g nem tudta mi�rt.
• Carlisle. – mondtam.
• Igen?- k�rdezte.
• Erre ne is gondolj, k�rlek vagy k�nytelen leszek kit�r�lni. – k�rtem.
• Rendben, de Edward…
• Gondolj a legbens�bb helyre, ahol csak te tudod, hogy mir�l volt sz�, �s add ide a kezed. Ha majd arra helyre gondolsz, eml�kezni fogsz, de csak te.
• Rendben.
• K�rem a kezed. – mondtam.

Megfogtuk egym�s kez�t, behunytam a szemem �s arra koncentr�ltam, amire �, majd kinyitottam a szemem �s azt mondtam:

• Amit most hallani vagy l�tni fogsz azt mind arra a helyre koncentr�lva tudod visszahozni az eml�keket �s csak akkor fogja Edward hallani, ha te azt karod. De csak 3 h�nap m�lva. – mondtam.
• Rendben. Meg�g�rem
• K�sz�n�m. – mondtam h�l�san. – Most akkor t�lts�k ki az iratokat.
• J�. – mondta egyszerre Jane, Carlisle, Cristopher.
• A tanul� neve?
• Cristopher Cullen. – mondta Cristopher
• Sz�letett?
• 1992. szeptember 24.
• Boldog sz�linapot!
• K�szi.
• Apja neve?
• Dr. Carlisle Cullen. – mondta Carlisle.
• Sz�letett?
• H�t, akkor m�g nemigen jegyezt�k fel, de az 1640-es �vekben. De ugye nem ezt akarod �rni?
• Nem. Hanem arra gondoltam 1973. okt�ber 4. J�?
• Persze.
• Anyja neve?
• Esme Anne Platt Evenson Cullen – mondta Carlisle.
• Sz�letett? 1975. m�rcius 21. J�?
• Hogy csin�lod?
• Mit?
• Honnan tal�lsz ki sz�let�s d�tumokat?
• A fejemb�l, a fejedb�l, Cristopher fej�b�l �s Jane fej�b�l. Janenek is �n csin�ltam.
• A fej�nkb�l?
• Igen. P�ld�ul a m�rciust Cristopher gondolta ki.
• �rtem. – egy kicsit elgondolkodott. – �s te mikor sz�lett�l?
• �n 1993. j�lius 10. sz�lettem, de ez val�s. – csib�szesen mosolyogtam.
• Sz�val 17 �ves vagy.
• Igen.
• Rebecca! M�ltkor m�g nem volt ennyi. – mondta meglep�dve Jane �s hirtelen kikapta a fi�kot.
• Jah, hogy, az. T�rt�nt egy k�t dolog az�ta. – mondtam.
• Na, de ennyi minden?
• Olvass bele!
• J�! Akkor az els�, t�megvereked�s: k�zt�r�s…
• Ezt nem �n �rtam be.
• Sejtettem. �s ezt? Nagyon-nagyon magas l�z.
• Ezt sem.
• H�ny fokos?- k�rdezte Carlisle.
• Mondhatom?- k�rdezte t�lem Jane.
• Mond!- jelent�ktelen�l mondtam.
• 48˚C-os l�z. – mondta kiakadva Jane.
• Mennyi? 48˚C-os?- k�rdezte elk�pedve Cristopher. Carlisle r�m n�zett � valamit tudhatott.

„Ez �rdekes, ilyen magas l�za csak a v�rfarkasoknak szokott lenni.”- gondolta Carlisle. �s �n les�t�ttem a szemem. Cristopher is hallotta, �s hirtelen megsz�lalt:

• Lehet, hogy csak elromlott - mik�zben mondta r�m n�zett �s b�tor�t�an mosolygott r�m
• Lehet. – mondta Carlisle �s Cristopherre n�zett.

Janenek is leesett, hogy mit mondott.

„Bocsi, elfelejtettem.”- mik�zben ezt gondolta r�m mosolygott.

• Na, akkor azt hiszem v�gezt�nk. Csak m�g egy k�rd�st. – mondta Carlisle.
• Rendben. – mondtam.
• Itt mindig buli van?- k�rdezte agg�d�an.
• Nem, csak a tan�rok elmentek vak�ci�zni �s am�gy is egy l�nynak ma van a sz�linapja.
• �s mit fogtok csin�lni?
• Megn�zni az Eclipset. – mondtam kedvtelen�l.
• Nem szereted?
• H�t, az igazat megvalva m�g soha nem l�ttam semelyik r�szt �s nem is olvastam a k�nyvet.
• Ne, Vekas, ne csin�ld!- hallottam az ajt� el�ttr�l Tina hangj�t.

�s a k�vetkez� pillanatban, Vekas bet�rte az ajt�t nekem t�madt. A nyakamat megragadta �s neki, nyomott a falnak.

• Mi�rt kellett beleavatkoznod? Most megfizetsz.

A kez�ben �szre, vettem egy nagy k�st, a k�vetkez� pillanatba a k�st az oldalamba sz�rta, majd ut�na kit�pte onnan.

• Ki innen!- ord�tottam. – Jane, sajn�lom, de te is menj, k�rlek. – mondtam kicsit l�gyabban, k�zben a sebemet fogtam.
• Ki b�rom. Te is kib�rod, �s �n, nem hagylak cserben.
• Nem vagyok, olyan er�s, nem tudom megv�deni a t�bbieket.
• Hagy seg�tsek. – hirtelen mellettem termett Carlisle �s �vatosan �tkarolt.
• Hogy csin�lod? Hogy… - eddig jutottam el �s �sszeestem. Carlisle felkapott �s lefektetett a kanap�ra.
• Rebecca, k�rlek m�g nem magyar�zt�l el sok mindent. – k�rlelt Cristopher.
• Jane, van itt valahol els�seg�lyl�da?- k�rdezte Carlisle. Jane odavitte a t�sk�mat.
• Tess�k, Rebecca t�sk�ja, de minden cucc benne van. – mondta Jane.
• K�sz�n�m.

Carlisle �sszevart �s k�t percen bel�l magamhoz t�rtem. A jobb csukl�mat oda ny�jtottam neki.

• Na, n�zzenek oda, csak nem azt akarod, hogy bek�ssem?- r�m mosolygott.
• De. – visszamosolyogtam.

Bek�t�tte a kezemet.

• K�sz�n�m.
• Nincs mit ez a munk�m.
• Mint nekem. – mondtam halkan.
• Tess�k?
• Na, j�! Akkor elmondok m�g valamit a nevemb�l.
• K�v�ncsian v�rom.
• Dr. Rebecca Lillian, de a dr.-t nem haszn�lom.
• Na, mik ki nem der�lnek.
• Cristopher van testv�red?- gyorsan eltereltem a sz�t.
• Van. – mondta.
• Nekem nincs. – mondtam szomor�an.
• De m�g lehet, nekem meg nem a v�rszerinti testv�reim.
• T�vedsz.
• K�rlek, felejts�k el ezt a t�m�t. – k�rte Jane.

„A v�mp�roknak vannak hormonjaik?”- k�rdeztem a gondolataimban.

• Mi�rt �rdekel?- k�rdezte Cristopher �s k�zben nevetett.
• Tudtam. – mondtam.
• Mit?- k�rdezte Carlisle.
• Azt, hogy hallgat�zik, de ez�rt m�g megfizet. – mondtam.
• Mi�rt? Tal�n, meg�tsz?- nevetett Cristopher.

Janenel egym�sra n�zt�nk �s elnevett�k magunkat.

• Ezt nem kellett volna. – mondta Jane.
• Ugyan Jane, mi t�rt�nhet?- k�rdezte Carlisle.
• Am�gy nem tudom. Ne engem k�rdezz. – mondta Cristopher r�m n�zett �s a fej�vel Carlislera mutatott. – �ss meg!
• �r�mmel. – mondtam vigyorogva �s elindultam fel�. Felemeltem a jobb kezem.
• Rebecca!- sz�lt r�m Carlisle. – Ne azzal!

�s akkor a bal kezemmel megpofoztam Cristophert.

• �u!- ki�ltott fel �s az arc�t fogta.
• F�jt?- k�rdezte Carlisle.
• Igen. – mondta Cristopher. – Nagyon.
• Bocsi, nem akartam er�sen, e bal k�zzel nem tudom f�kezni az er�met. – bocs�nat k�r�en n�ztem.
• Megbocs�tok. – mosolygott.
• �n m�g nem �rtem. – sz�lalt meg Carlisle. – Rem�lem, egyszer elmondj�tok, de nekem mennem kell. Rebecca – r�m n�zett �s mosolyogott – �r�l�k, hogy megismerhettelek �s rem�lem, m�g tal�lkozunk.
• �n is nagyon �r�l�k �s lehet, hogy m�g tal�lkozunk.

A nap t�bbi r�sz�t az Eclipse n�z�s�vel telt. K�zben Jane is elment csak �n �s Cristopher maradtunk, meg a t�bbiek.