·     Igen Mester! – mondta a fi�.

·     Sajn�lom Mester, hogy csal�dt�l bennem, de nem tudtam volna megtenni! Szeretn�k t�led k�rni egy sz�vess�get! Mes�lj a r�gi �letemr�l! �s kik azok a Cullen�k? – k�rdeztem k�v�ncsian. Nagy cs�nd lett erre a k�rd�sre a teremben.

·     M�rt vagy k�v�ncsi r�juk? – k�rdezte Caius.

·     Jane mondta, hogy ,,Persze, hisz el�sz�r Cullen volt!” mondtam �s Janre n�ztem, ahogy mindenki, de �n k�v�ncsian a t�bbiek pedig d�h�sen.

·     Gyere, ide k�rlek Isabella! Elmondom, hogy mit kell tudnod Cullen�kr�l! – mosolygott kedvesen a Mester. Oda mentem �s meg�lltam el�tte.

·     Cullen�k egy v�mp�r csal�d, akik �llat v�ren �lnek! N�v szerint: a csal�df�: Carlisle Cullen a feles�ge Esme Cullen, �s a gyerekeik: Emmett �s Alice Cullen, Jasper �s Rosalie Hale, ja �s persze Edward �s Renesmee Cullen! – sorolta a neveket, amik nekem nagyon ismer�sek voltak.

·     Sz�val, m�g r�gen miel�tt ide ker�lt�l, vel�k lakt�l, �s Edward volt a szerelmed, de megb�ntott, ez�rt elj�tt�l hozz�nk, hogy megk�rj minket, �lj�nk meg! De mivel nem akartuk, hogy meghalj, mert �rt�kes vagy sz�munkra, csatlakozt�l hozz�nk! - mosolygott r�m kedvesen. �n visszamosolyogtam r�, de legbel�l nagyon is f�jt, amit mondott nekem! Valahogy hi�nyzott nekem ez a csal�d, nagyon is.

·     Mester? Megengedn�d, hogy a szob�mba menjek? – k�rdeztem.

·     Persze Isabella! Menj csak! – mondta �n, pedig elmenetem. Mindenki szem�t �reztem magamon, de nem t�r�dtem vele. A szob�mba �rve led�ltem az �gyamra �s k�nnyek n�lk�l s�rtam. Nekem volt egy szerelmem? Edward Cullen? Sz�val akkor, ez�rt volt az � neve a legismer�sebb! Ez�rt nem t�madtam meg egy embert sem, hanem elmentem vad�szni ink�bb, mert m�g vel�k �ltem, �llat v�rt ittam. Nagyon let�rtnek �reztem magam, �s nem akartam senkivel sem besz�lni, de sajnos a k�v�ns�gom nem teljes�lt. Valaki kopogott.

·     Bella! Bej�hetek? – hallottam meg Alec hangj�t.

·     Igen, persze! Gyere csak! – mondtam.

·     Igaz�b�l, a Mester k�ld�tt, hogy sz�ljak neked! Azt �zeni, hogy jobb lenne, ha most visszaj�nn�l! K�rlek! – k�rlelt.

·     Alec! Most nem vagyok olyan �llapotban, hogy a Mester el� �lljak! – mondtam szomor�an.

·     De itt vannak a Cullen�k! – mondta gyorsan. – �s a Mester jobbnak l�tja, ha most a k�zel�nkben vagy! – tette m�g hozz�. Ledermedtem. M�rt j�nnek ide? Hogy jobban f�jjon nekem? De nem �rtettem m�rt f�jna ez nekem? Hisz �n m�r Volturi vagyok �s nem Cullen! Most nem gondolkoztam ezen t�bbet. Intettem Alecnek, hogy menj�nk. �n mentem el�l, � pedig m�g�ttem.

·     Isabella! Gyere ide mell�m, k�rlek! – mondta Aro.

·     Igen Mester! – mondtam, de egy percre sem vettem le a tekintetemet a csal�dr�l. Hihetetlen�l gy�ny�r�ek! Egy sz�ke haj� f�rfi, egy v�llig �r� vil�gos barna haj� n� kez�t fogta �s �k �lltak el�l. Felt�teleztem, hogy �k Carlisle �s Esme. M�g�tt�k egy hatalmas �s izmos, fekete haj� fi�, �s egy gy�ny�r� sz�ke haj� l�ny �llt. Azt hiszem, hogy �k Emmett �s Rosalie. Azt hittem, hogy Heidin�l szebb v�mp�rt m�g nem l�ttam, de t�vedtem Rose szebb volt. Emmett�k m�g�tt, egy sz�ke haj� vil�gf�jdalmas k�p� fi� �llt, �s egy koboldszer� fekete haj� l�ny. Olyan t�nd�ri volt, mint egy angyal. �k biztos, hogy Jasper �s Alice. H�tul pedig, Edward �s Renesmee. �k voltak sz�momra a legismer�sebbek. Edwardnak bronz sz�n� haja volt �s a szeme elk�pr�ztatott. Sosem gondoltam volna, hogy � az �n p�rom lett volna. Hisz � gy�ny�r�, �n meg, h�t nem annyira. Renesmee, Edward mellett �llt. Neki is olyan sz�n� haja volt, mint Ednek, de neki hossz�, g�nd�r �s f�nyes volt. Az arca valahogy nagyon is olyan volt…….Mint az eny�m? Az nem lehet! Mindannyiuknak a szeme gy�ny�r� arany barna volt. Olyan, mint nekem!

·     Isabella! �k a Cullen csal�d, akikr�l mes�ltem neked! – mondta kedvesen a Mester.

·     Aro! Pontosan tudja, hogy kik vagyunk! Mit tett�l vele? – k�rdezte idegesen Carlisle.

·     V�rj! N�zd a szem�t! Nem v�r�s, hanem m�g mindig arany barna! – mondta kicsit boldogan Esme. � nagyon is anyuk�nak val� volt!

·     �rtem! Sz�val akkor, �k azok, akik nekem nagyon is ismer�sek. – k�z�ltem. �s egy�bk�nt, j�ban vagyunk vel�k? – k�rdeztem k�v�ncsian.

·     H�t, persze! – mondta Marcus �s a csal�dra mosolygott.

·     Akkor j�! – mondtam, majd Esme el� szaladtam �s �t�leltem. Nem lep�d�tt meg, egyb�l vissza�lelt. De ennek nem nagyon �r�lt mindenki.

·     Az�rt ennyire nem! – morgott Chelsea.

·     Akkor m�g is mennyire? – fordultam fel�.

·     Ne �lelgesd �ket! �gy j� lesz! – mondta.

·     Nincs semmi k�z�d ahhoz, hogy �n kiket �lelgetek! Lehet, hogy befoly�solni tudod a kapcsolatokat, de rajtam nem fog! – mosolyogtam g�nyosan.

·     �, dehogyis nem! – nevetett. Ekkor valaki megfogta a kezemet, �s egy csom� k�pet l�ttam magam el�tt. Ezek eml�kk�pek voltak. Edward �s �n! A csal�dunkkal, a kisl�nyunkkal, mikor egy�tt voltunk, �s szerett�k egym�st. A k�pek hirtelen elt�ntek, �n pedig ledermedtem. Nem tudtam megmozdulni. Megl�ttam, hogy Renesmee m�g mindig fogja a kezem, de m�r nem l�ttam k�peket. Megsimogattam az arc�t, azt�n Esmehez vittem.

·     Mit csin�ltatok velem? – k�rdeztem. – �n nem az vagyok, akinek, p�r hete k�pzeltem. Nem Isabella Volturi vagyok, hanem, Bella Cullen. De nem �rtem akkor, m�gis hogyan? – nagyon meglep�dtem.

·     Ugyan Bella! A te k�pess�gedet is eltudom, fojtani! Sokkal er�sebb vagyok n�lad! – nevetett Chelsea.

·     Ez nem �gy van! Csak Bella elgyeng�lt, mikor Jane k�pess�ge �s az �v� egyes�ltek. De nem vagy er�sebb n�la! – mondta Edward �s mell�m �llt. R�mosolyogtam, de azt�n Aro fel� vettem az ir�nyt. Szerelmem meglep�d�tt rajtam, �gy megfordultam �s egy gyors cs�kot adtam neki. Azt�n mintha egy forg�sz�l lenn�k, Aro el�tt termettem.

·     M�rt tetted ezt velem? �n nem hozz�d tartozom! Nekem �k a csal�dom, akiket szeretek! – mutattam Cullen�k fel�. A nyakl�ncot, amit Aro adott nekem, levettem a nyakamb�l �s visszaadtam neki.

·     Igen, Isabella, de te �rt�kes vagy! Azt szerett�k volna, hogy vel�nk �lj! �s arra gondoltunk, hogyha tal�n itt maradsz egy ideig, akkor megszeretsz minket �s elfelejted a r�gi csal�dodat! – mondta Caius.

·     De te is tudod, hogy ez lehetetlen! F�leg, ha mes�ltek is r�luk, persze mindenf�le hazugs�got! – mondtam m�rgesen, de egyben szomor�an.

·     �rtj�k! Chelsea engedd el! Most! – parancsolt a l�nyra Marcus.

·     Rendben! – mondta m�rgesen, azt�n koncentr�lt. Kicsit megsz�d�ltem, de azt�n m�r minden vil�gos volt. Eml�keztem mindenre, de nem voltam d�h�s. A csal�domhoz �lltam �s a Volturit figyeltem.

·     Akkor, most megy�nk! – mondta fogadott ap�m.

·     Rendben! J� utat! – mondta Aro. Elindultunk a kocsik fel�. Besz�lltunk Emmett hatalmas terepj�r�j�ba.

·     V�gre! Anyu, annyira hi�nyozt�l! – t�rte meg a csendet Renesmee.

·     Ti is nekem! - mondtam �s �t�leltem. Ekkor Edward az �l�be h�zott �s m�lyen a szemembe n�zett.

·     Sajn�lom, hogy ott hagytunk, de azt mondt�k, ha nem megy�nk el, akkor meg�lnek, t�ged, �s �n……. – a mondatot nem tudta befejezni, mert ajkaimat az �v�ire tapasztottam, �s egy szenved�lyes cs�kba forrtunk �ssze. Ez �gy tartott egy darabig, azt�n meghallottam a t�bbiek kuncog�s�t, �gy elv�lltam szerelmemt�l.

·     Hogy �rzed magad? – k�rdezte Carlisle.

·     H�t……m�g kicsit furcs�n! – jelentettem ki.

·     Milyen volt h�rom napig a Volturit szolg�lni? – k�rdezte Jasper. Kicsit elgondolkoztam a v�laszon.

·     Nem j�! De legal�bb meg�lltam, hogy nem t�madtam emberre! – mosolyogtam kiss� bizonytalanul. Meg�rkezt�nk a rept�rre, �s felsz�lltunk a Forksba men� g�pre. Elfoglaltuk a hely�nket �s besz�lgett�k. Renesmee az els� �r�ban m�r el is aludt, szerelmemmel pedig az eg�sz utat �tbesz�lgett�k.

·     Ugye nem b�ntottak? – k�rdezte agg�dva �s kiss� idegesen.

·     Nem! De �gy is nagyon rosszul �rzem magam! – hajtottam le a fejemet.

·     Ne b�nj�l semmi szerelmem! Er�s �nuralmad van! – mondta �s l�gyan megcs�kolt.

·     K�sz�n�m! – mondtam neki �s megsimogattam az arc�t.

·     Kincsem, Forksban vagyunk! – keltegettem kisl�nyomat.

·     Dr�g�m, hagyjad, majd hozom! – mondta Edward. Karjai, k�z� fogta kisl�nyunkat �s a kocsik fel� ment�nk. Be�lt�nk �s gyorsan haza vezett�nk. Az �tra kiss� hom�lyosan eml�keztem, amit Alice is �szre vett.

·     Nem eml�kszel az �tra? – csod�lkozott.