·     De a kisl�nyom ott lesz neked is! Nagyon szeret t�ged, ahogy mindenkit! �s mindig megengedj�k Edwarddal, hogy vele legy�l! – mondtam.

·     J�, ez igaz, de az nem ugyan az! – mondta szomor�an. Fel� fordultam �s �t�leltem. Vissza�lelt, �s k�nnyek n�lk�l, halkan zokogott.

·     Rose! �n szeretlek t�ged, mint n�v�remet, �s nagyon nem szeretn�m, ha miattam szomor� lenn�l! – mondtam.

·     Jaj Bella! Te nem tehetsz semmir�l! Most m�r j�l vagyok, k�sz�n�m! �s �n is szeretlek, mint hugimat! – mosolygott r�m.

·     Hallom �ket! Emmett, erre gyere! – hallottam meg a sz�momra legt�k�letesebb hangot. Mindketten fel�lltunk �s v�rtunk.

·     L�nyok! – ki�ltotta b�ty�m, �s Rosehoz szaladt, majd megcs�kolta.

·     Minden rendben? – k�rdezte agg�dva.

·     Persze…most m�r! – mosolygott kedves�re n�v�rem. Azt�n megl�ttam �n is szerelmemet, �s el� szaladtam.

·     Agg�dtunk miattatok! Nem kellett volna sz� n�lk�l elmennetek! – mondta l�gyan Edward.

·     Na haragudj! – hajtottam le a fejemet. F�rjem k�t keze k�z� fogta az arcom, �s m�lyen a szemembe n�zett.

·     Hogy haragudn�k r�d? – k�rdezte, azt�n szenved�lyesen megcs�kolt.

·     Renesmee? – k�rdeztem miut�n elszakadtunk.

·     Alice �s Jasper figyelnek r�! – mosolygott r�m.

·     J�tt�k ti is haza? – k�rdezte Emmett. R�n�ztem szerelmemre, �s m�r tudtam a v�laszt.

·     Nem k�sz! Mi elmegy�nk s�t�lni! – mondta Edward.

·     Ok�! Akkor, sziasztok! – k�sz�ntek el.

·     Rose! – ki�ltottam ut�nuk. – R�n�zn�l Renesmeere? – k�rdeztem

·     Persze! – mosolygott, �s elt�ntek. F�rjem megfogta a kezem, �s elindultunk a r�t�nk fel�, de most s�t�lva.

·     M�rt mentetek el? Valami baj van? – k�rdezte Edward.

·     Szerelmem! Megharagszol r�m, ha azt mondom, hogy megtudod, majd id�ben? – k�rdeztem rem�nykedve.

·     Nem haragszom! Mondtam m�r, r�d soha nem tudn�k haragudni! – mondta, �s k�zelebb h�zott mag�hoz.

·     K�sz�n�m! – mondtam. Ezut�n tov�bb ment�nk, �s v�g�l a r�t�nk�n k�t�tt�nk ki. Led�lt�nk a f�be, �s n�zt�k a csillagokat.

·     Olyan sz�p az �jszaka! – mondtam. Ma teli Hold van, de annyira sz�p, �s a csillagok k�r�l�tte fantasztikusan n�ztek ki.

·     Igen! F�leg, hogy itt vagy velem! – n�zett r�m.

·     K�sz�n�m! – cs�koltam meg.

·     Olyan nyugtalan vagy mi�ta Alice kijelentette, hogy t�ncverseny lesz! – gyanakodott szerelmem. Most mit mondjak neki? M�g sem b�nthatom meg!

·     Ja, nem, csak kicsit izgulok, hogy siker�l-e megtanulnom id�ben! – f�llentettem. R�szben igazat is mondtam, mert ett�l is tartottam, csak azt nem mondtam el, hogy nem akarok t�ncolni.

·     Jaj Sz�vem! Ott leszek veled, �s seg�tek! �g�rem! – mondta kedvesen.

·     Rendben! – mondtam, �s k�zelebb h�z�dtam hozz�. 
A nap kezdett m�r el�bukkanni, �s az els� napsugarak szerelmem arc�n jelentek meg gy�m�ntk�nt. Becsuktam a szemem, �s v�rtam, hogy engem is el�rjen. De nem t�nt fel, amin kicsit meglep�dtem, �gy kinyitottam a szemem. Edward arc�t pillantottam meg. Olyan gy�ny�r�! Fel�m hajolt, �s l�gyan megcs�kolt. A kezeimet, nyaka k�r� fontam, �gy k�zelebb h�ztam magamhoz. Ekkor valakit meghallottam magunk m�g�tt. Szerelmem teste megfesz�lt, �s fel�llt, engem is, mag�val h�zva.

·     Sziasztok, Dr�g�im! Ne haragudjatok, hogy megzavartalak titeket, de Renesmee felkelt, �s k�rte, hogy sz�ljak nektek! – hajtotta le a fej�t Esme. Edwarddal �sszen�zt�nk, �s csak mosolyogtunk.

·     Semmi baj anyu! K�sz�nj�k, hogy sz�lt�l, m�r megy�nk is! – mondtam. – Vad�szni indult�l? – k�rdeztem.

·     Igen! Ez�rt aj�nlottam, hogy megkereslek titeket! – mosolygott.

·     Menned kellene neked is! – mondtam szerelmemnek.

·     Rendben! Nem baj? – k�rdezte.

·     Nem dehogy is! Menj csak! – cs�koltam meg, majd a h�z fel� futottam. Mikor bementem a h�zba, mindenkit, lent tal�ltam. Carlisle �s Rosalie reggelit k�sz�tett kisl�nyomnak, aki most Emmett �l�ben �lt a nappaliban, Jasper �s Alice t�rsas�g�ban. Renesmee mikor megl�tott el�m szaladt, �n pedig felvettem! Ekkor m�r h�t �ra k�r�l lehetett.

·     Szia Kicsim! J�l aludt�l? - k�sz�ntem.

·     Igen! De tegnap meg�g�rted, hogy elmondasz nekem valamit! – mondta, �s kim�szott az �lemb�l.

·     Kincsem! Reggelizz meg, mert ha elmondom, akkor nem akarsz majd enni! – mondtam. Kicsit duzzogott, de azt�n bement az eb�dl�be.

·     Hali Bella! Milyen volt az �jszaka? – k�rdezte kaj�nul mosolyogva Emmett. Jasper mellette kuncogni kezdett.

·     Ne gondolj semmi rosszra dr�ga b�ty�m! – mondtam. – Te pedig ne kuncogj�l! – fordultam Jazz fel�. Ekkor m�r mindketten hangosan nevettek. Alice oda t�ncolt mell�m, �s egy puszit nyomott az arcomra, k�sz�n�s k�pen.

·     K�sz vagyok! – ki�ltotta kisl�nyom, �s fel�m szaladt.

·     J�l van, akkor gyere! – h�ztam magammal a kanap�ra. � bele �lt az �lembe, �s csendesen figyelt.

·     Azt m�r te is tudod, hogy tal�lkoztam Jacobbal! – kezdtem el, � erre csak b�lintott. – Sz�val ma elmehetsz vele �s a bar�taival kir�ndulni! – mosolyogtam.

·     De j�! K�sz�n�m anyu! – puszilt meg, majd felment az emeletre. K�vettem, �s bementem a szob�j�ba.

·     Dr�g�m! Csak egy v�lt� ruh�ra lesz sz�ks�ged! – k�z�ltem, l�tva a hatalmas t�sk�t az �gy�n.

·     Ja, ok�! – nevetett fel. – �s Jacob mikor j�n? – k�rdezte.

·     Kilenckor! – jelentettem ki. Ekkor valaki megfogta a derekamat, �s k�zelebb h�zott mag�hoz.

·     L�tom, elmondtad neki, hogy ma Jacobbal t�lti a napot! – suttogta a f�lembe szerelmem. �n csak b�lintottam. Edward le�lt az �gyunkra, kisl�nyunk pedig az �l�be �lt.

·     Te is elengedsz Jacob�kkal? – k�rdezte boci szemekkel.

·     Persze! – mosolygott az apja, Renesmee �t�lelte, �s megpuszilta.

·     Kilenc lesz t�z perc m�lva! – kiab�lta fogadott ap�m. Lement�nk a t�bbiekhez, mindh�rman. Renesmee annyira izgult, hogy nem tudott egy helyben maradni. Ekkor cs�ngettek, �s kisl�nyom ember szemnek ne l�that� gyorsas�ggal ment ajt�t nyitni.

·     Jake! – ugrott legjobb bar�tom nyak�ba.

·     Szia nagyl�ny! K�sz vagy? – k�rdezte Jacob.

·     Igen! – szaladt a t�sk�j��rt.

·     Vigy�zz az unokah�gomra! – parancsolt r�, Rose. Id�sebbik n�v�rem sose kedvelte a v�rfarkasokat, �gy meg�rtettem, m�rt ilyen.

·     Nyugi barbi baba! �ps�gben haza hozom! – g�nyol�dott Jake. Rosalie duzzogott egy sort, majd Emmetthez b�jt. Elk�sz�nt�nk kisl�nyomt�l, �k pedig m�r az erd� fel� futottak. Rose beles�gott valamit Emmett f�l�be, �s b�ty�m felszaladt az emeletre. N�v�reim csak mosolyogtak, szerelmem pedig kuncogni kezdett. M�r �ppen �n is ki akartam olvasni Alice gondolatait, mikor Emmett jelent meg, egy csom� CDVEL a kez�ben. Most m�r r�j�ttem, hogy mit akartak.

·     T�nyleg, musz�j? – nyafogtam.

·     Igen, musz�j! �s nincs ellenkez�s! – mondt�k n�v�reim.

·     Nyugi Bella! Minden rendben lesz! – nyugtatott fogadott ap�m. �n csak megforgattam a szemeimet.

·     Na el�sz�r megmutatjuk, hogy milyen a kering�! Ez lesz a legels� t�nc, amit be kell majd mutatni! – jelentette ki Alice. Le�ltem a kanap�ra, �s figyeltem. Alice �s Edward be�lltak a t�nchoz, Rose pedig elkezdett j�tszani a zongor�n. Szerelmem �s legjobb bar�tn�m olyan sz�pen t�ncoltak hogy a sz�m is t�tva maradt. Alice kecsesen mozgott, �s k�vette mindenben Edwardot. Figyeltem mindenre. A tart�sra, a l�p�sekre, a forg�sokra, mindenre, amit fontosnak tal�ltam. Azt�n a zene halkulni kezdett, majd le�llt. Mindenki megtapsolta �ket, Alice pedig fel�m t�ncolt.

·     Most te j�ssz! – h�zott fel a kanap�r�l.

·     Nem hiszem, hogy… - k�telkedtem, de a mondatomat nem tudtam befejezni, mert Alice, f�rjem el� tolt.