3. fejezet - Visszat�r�s

Nem volt n�lam megszokott jelens�g, hogy egyszerre sokan figyeljenek. �jra f�lni kezdtem. Arra gondoltam, lehets�ges-e, hogy jobban j�rn�k, ha visszamenn�k Biloxiba, vagy pont most vagyok j� helyen. Gondolkodtam, hogy ha itt maradn�k, holnap j�l �rezn�m-e itt magam, vagy sem. egyiket sem tudtam eld�nteni.

Amikor v�gre sz�hoz tudtam jutni, bemutatkoztam:

- Amanda. Amanda Masen. – v�laszoltam.

  A kisl�ny v�gigm�rt, majd megfogta a kezemet. Hirtelen k�pek kezdtek megjelenni el�ttem. El�sz�r a barna haj� n�r�l, majd a bronzbarna b�r� indi�nfi�r�l. Az apuk�j�r�l, az Alice nev� l�nyr�l, �s mindenkir�l k�r�l�tt�nk. Az �ll�t�lag Emmett nev� f�rfir�l, �s valami Jasperr�l. A legutols� k�p l�tt�n ugrottam egyet. Apa volt rajta, �s az a v�r�s haj� v�mp�r, aki az apuk�ja volt.

- Megijesztettelek? –  k�rdezte Renesmee, akinek a nev�t az egyik fot� miatt tudtam meg.

- Nem. Csak... Az egyiken rajta van valaki, akit ismerek. – mondtam.

A l�ny b�lintott egyet, majd odament az anyuk�j�hoz, Bell�hoz. A k�pek alapj�n m�r mindenkit ismertem. Kiv�ve a v�r�s haj� sr�cot, a kisl�ny apuk�j�t.

- Anya, apa, ugye itt maradhat? – k�rlelte sz�leit.

- Igen kicsim, ha ezt szeretn�d. – egyeztek bele.

 Miut�n besz�lgett�nk egy kicsit Bell�val, Renesmeevel, az apuk�j�val, Jasperrel, Alice-szel �s a t�bbiekkel, megmutatt�k nekem a szob�m, �s magamra hagytak.

Egyed�l �reztem magam. Tudtam majdnem az �sszes olyan ember, pontosabban v�mp�r nev�t, aki a h�zban lakik, de m�gsem ismertem �ket. Egyed�l akartam lenni. Csak �n �s senki m�s, a sz�let�si helyemen, Biloxiban. Futni kezdtem, meg sem �lltam a szikl�ig, beugrottam a Csendes-�ce�nba �s addig �sztam, am�g a partra nem �rtem. Ott �jra rohanni kezdtem, am�g el nem jutottam addig a h�zig, ahol �ltem. Egy egyszer� kis fah�z volt az erd� k�zep�n. Bementem, �s lerogytam a padl�ra. Nem szeretek mag�nyos lenni, de f�lek idegen v�mp�rok t�rsas�g�ban. F�leg azok k�z�tt, akikkel nemr�g tal�lkoztam. Furcsa el��rzetem van. Lehet, hogy nem is idegenek, hanem t�voli rokonok? Nem tudom. S mivel nem akarok visszamenni, lehet, hogy nem is fogom megtudni.

 Okosabb �tletnek tartottam a felesleges t�pel�d�s helyett megn�zni m�g egyszer apa napl�j�t, rem�lve, h�tha tal�lok valamit. Olvastam, �s r� is akadtam valamire. Egy f�nyk�pre a testv�r�r�l. Ugyanaz a f�nyk�p volt, mint amit a kisl�ny mutatott nekem.