A Nap m�g mindig teljes erej�b�l s�t�tt. A f�ny szikr�z� sz�ps�ge beragyogta a tengerpart ezen szakasz�t. A sr�cok l�rm�s labdaj�t�ka t�rte meg a v�z morajl�s�nak hangj�t. A szell� finoman f�jta fel�nk a tenger s�s illat�t �s a Napf�ny simogat� meleg�t.

- Ezt ide csin�ljuk – mutogatott Nessie a homokkupac egyik r�sz�re, majd k�zelebb s�t�lt az �p�tm�nyhez, �s egy adag vizes massz�t kent az oldal�ra. Bronz v�r�s haj�ba l�gyan kapott bele a sz�l, �s j�tszadozni kezdett hossz� tincseivel.

- J�hetek �n is? – j�tt k�zelebb Rachel, majd le�lt k�zvetlen mell�m. Renesm�e finoman b�logatni kezdett, �s elmosolyodott.

- Min�l t�bben vagyunk, ann�l gyorsabban v�gz�nk – egyik kez�t cs�p�j�re tette a m�sikat pedig felemelte eg�szen a v�ll�ig �s �gy nyomat�kos�totta csilingel�en, gyermeki szavait.

- Igazad van Nessie – helyeselt Rachel, majd az eddig tiszta kezeivel, markol�szni kezdte a puha homok tetej�t.

A sz�l hamarosan nagyobb sebess�gre kapcsolt. A fi�k k�nny� labd�ja ide-oda ringat�zott a leveg�ben. N�h�ny pillanat m�lva az eddig a fi�k feje felett l�v� labda, most nagy puffan�ssal zuhant a homokv�r tetej�re. Percekig figyelt�k a j�t�kszer rombol�s�t. Nessie-re pillantottam, aki v�r�sl� arccal �llt a romok el�tt.

Szemei hatalmas k�nnycseppekkel teltek meg.

- Jake! –  suttogta m�rg�ben, lassan h�trafordultam, hogy l�ssam a falka tagjai �ppen mit is csin�lnak, majd visszapillantottam Renesm�ere.

- Jake, hogy tehetted ezt? – ejtette ki szavait ny�g�sen.

- Sajn�lom – felelte Jacob, majd k�t kez�vel megfogva Renesm�et felemelte �s finoman mag�hoz szor�totta.

- Jake! –  suttogta ism�t Nessie, halkan pityeregve.

- Nincs semmi baj – tette hozz� az alfa.

- M�r hogyne lenne semmi baj, t�nkrement a v�ram – m�g mindig s�rt, kezeivel �t�lelve Jacob hatalmas mellkas�t.

- Figyelj pici l�ny – mondta l�gy hangon – majd mi is seg�t�nk �jra�p�teni – besz�lte, majd egy apr� puszit nyomott Nessie haj�ba.

- Rendben –  s�hajtotta Renesm�e �s apr� tenyer�t �k�lbe szor�totta, majd megt�r�lte piros szemeit.

Seth letelepedett mell�m, majd hatalmas karjaival �t�lelte v�llaim, �s finoman simogatni kezdte b�r�m.

- Ilyen v�rat akarok – h�vta fel Jacob figyelm�t a kisl�ny, majd meg�rintette a fi� arc�t.

- Ok�  – mondta az alfa mosollyal az arc�n. Lerakta a f�ldre Nessie-t, majd elt�vol�tva a „gyilkos” labd�t. Belekezdt�nk �p�teni a homokpalot�t. Mindenki egy emberk�nt seg�tett az �p�tkez�sben.

A sz�l m�g mindig er�teljesen f�jt, de m�r n�hol lehetett �szlelni enyh�l�s�t. Az id� olyan f�l tizenkett� fele j�rt, egy �tlagos embernek ilyenkor nem szabadna a napon lennie, de nek�nk ezzel nem volt probl�m�nk. A leveg�ben �rezni lehetett a n�h�ny kilom�terre l�v� erd� �s a p�r m�terre elhelyezked� tenger s�s �s �de illat�nak kevered�s�t. A t�rsas�g halk morajl�sa elnyomta a term�szet megszokott �s felszabad�t� hangj�t.

Hamarosan n�h�ny k�zeled� emberre lett�nk figyelmesek, m�r messzir�l lehetett l�tni egyre vil�gosod� alakjukat. Amint k�zelebb �rtek, a fi�k k�sz�n�s k�ppen abbahagyt�k a v�r �p�t�s�t �s egy-egy bar�ti k�zfog�ssal �dv�z�lt�k egym�st.

- Nessie! N�zd, mit hoztam! – ki�ltott a kisl�ny – aki val�sz�n�leg Claire lehetett – nem messze a sziklafal sz�l�t�l. Hatalmas h�tizs�kj�val szaladni kezdett fel�nk.

- Mi a helyzet sr�cok? – k�rdezte a r�vid, s�t�t haj� sr�c fel�m fordulva, majd meg�lelve engem, bemutatkozott.

- Szia a nevem Jared, �, pedig a bar�tn�m Kim – mutatott a m�g�tte �ll�  f�l�nken mosolyg�s l�nyra. Vil�gosabb b�re volt, mint a t�bbieknek �s hossz� vil�gosbarna haja, ami t�k�letesen kiemelte z�ldesk�k szem�nek sz�ps�g�t.

- �r�l�k, hogy tal�lkoztunk, a nevem Dawn – feleltem r�juk mosolyogva.

- Claire, ne fuss olyan gyorsan! M�g a v�g�n elesel – emelte fel a hangj�t az indi�n sr�c, majd egy laza k�zmozdulattal fel�nk intett.

- Hali? T�rt�nt valami �rdekes? – n�zett fel�nk egy gyors pillanatra, majd szemeit ism�t a Renesm�e fel� szalad� kisl�nyra emelte.

- Hello pajt�s  – nevetett Jake, majd egy gyors k�zfog�st v�ltottak egym�ssal.

- Quil, �  itt Dawn – mutatott be Rachel, zavaromban ism�t lehajtottam a fejem.

- ���, sz�val Seth bar�tn�je – besz�lte a fi�, majd egy kedves mosollyal f�szerezett biccent�ssel k�sz�nt nekem.

- J�j, Claire, de j�, hogy te is elhoztad – �rvendezett a k�t kisl�ny, ahogy felder�tett�k egym�s j�t�kainak tartalm�t.

A t�rsas�g egyre nagyobb zajjal hatolt be a term�szet egyszer� �s megnyugtat� vil�g�ba. A sz�l a k�vetkez� �r�kban ugyan csitulni kezdett, de ennek ellen�re m�g mindig j�tszadozott hajunk tincsivel. A Nap m�g mindig teljes erej�b�l s�t�tt. A forr� homok �gette a talpunkat.

- Nincs kedved �szni egy kicsit? – n�ztem farkasomra, majd egy r�vid puszit nyomtam arc�ra.

- Ez remek �tlet – v�laszolta, majd gyeng�den �sszekulcsolta forr�  ujjait az eny�immel.

Lassan s�t�ltunk a meleg tenger fel�. A hull�mok l�gyan csapdost�k l�bunkat, ahogy bes�t�ltunk a v�zbe.

- Azon gondolkoztam, hogy valamikor elmehetn�nk valamit csin�lni – besz�lte Seth, majd mosolyg�s tekintettel pillantott r�m.

- Rendben –  feleltem gyorsan, s k�zben �reztem, hogy arcom az eddigi megszokott sz�n�b�l v�r�sre v�lt.

- �s mit szeretn�l csin�lni? – k�rdezett �jra.

- Nekem b�rmi j�, csak legy�nk egy�tt – feleltem mosolyogva.

A v�z m�r eg�szen m�ly volt, k�rbe ment�nk a szikl�s r�szekn�l. Ahogy bentebb hatoltunk a s�s v�z langyos m�lys�geibe, egy eldugottabb r�szhez �rt�nk. Ugyan a sziklafal m�g itt is v�gig k�s�rte a tengert, de sokkal titokzatosabb �s nehezebben megk�zel�thet� volt ez a part-szakasz. A tenger ezen fel�n egy apr� homokos r�sz volt mind�ssze, aminek nagy r�sz�t �gy is eltakarta a v�z hull�mz� felsz�ne.

- De sz�p! – mutattam a homokos ter�letre.

- Akarod k�zelebbr�l is megn�zni? – k�rdezte, majd ism�t r�m mosolygott.

Nehez�tett l�p�sekkel ment�nk a f�venyes part fel�. A v�g�n m�r a vizes �s homokos talajon s�t�ltunk, minden l�bnyomunk eltorzult mint�t hagyott a f�ld�n, amit alig n�h�ny m�sodperc alatt el is mosott a tenger v�z�nek kiny�l� karja.

Seth helyet foglalt az egyik szikl�nak d�ltve h�t�t, �s egy apr� s�hajt�s hagyta el sz�tny�l� ajkait. �n k�vettem, majd forr�  mellkas�ra hajtottam fejem.

- Mi a baj? – k�rdeztem, majd egyik kezemmel megsimogattam karj�t.

- Nincs semmi – felelte – boldog vagyok – tette hozz�.  �gy helyezkedtem, hogy egy cs�kot tudjak nyomni ajkaira.

Visszacs�kolt, kezeit derekamra helyezte �s k�zelebb h�zott mag�hoz. Finoman fesz�ltem forr� b�r�nek fel�let�hez. Sz�vem hatalmas �t�sekkel l�ktetett mellkasomban. Alig kaptam leveg�t, de ennek ellen�re ujjaim telhetetlen�l j�tszottak r�vid, nedves haj�val.

- V�rj! V�rj! – lihegte, v�llaimat n�h�ny centivel h�tr�bb tolva.

- Valami baj van? – zih�ltam �n is, �s nem eresztettem tekintet�t, gyermekien felnevetett.

- Semmi –  felelte, majd ujjait l�gyan nyakamra helyzete �s egy �jabb szenved�lyes, vad �s �rz�ki cs�kot lehelt ajkaimra.