(Teddy szemsz�ge)

Az els� nap a suliban. Rem�nykedve sz�lltam ki a kocsib�l. Tal�n v�gre rendez�dik az �letem, tal�n most norm�lis tini �letet �lhetek. Bar�tok, bulik, minden egy�b, amib�l az elm�lt p�r �vben kimaradtam. Itt a nagy lehet�s�g, j�l kell szerepelnem.

�pp ez�rt visszafogottan v�gtam bele. El�sz�r is, nem a leg�jabb �s legdr�g�bb kocsival j�ttem. Sosem tudtam meg�rteni rokonaim aut�m�ni�j�t. �n ebb�l valahogy kimaradtam. Tal�n az�rt, mert �n nem vagyok olyan gyors, mint �k. Nekem nincs sz�ks�gem a gyorsas�gra.

Reggel, amikor belen�ztem a t�k�rbe, meg�llap�tottam, hogy �tlagos vagyok. Szerencs�re…ismertem a v�mp�rokat. Nem hasonl�tottam r�juk. Nem voltam s�padt, vagy k�l�nlegesen sz�p.

-Nem fogok semmi felt�n�st kelteni. – mondtam magamnak.

�s t�nyleg nem keltettem. Igaz�b�l senkinek sem t�nt fel az �j fi�. Azt�n bel�ptem a tanterembe…

Nagyon k�nos volt. Az �sszes besz�lget�s megszakadt, mindenki engem figyelt. �n pedig csak �lltam ott az ajt�ban, am�g meg nem j�tt a tan�r.

-�h, maga biztos az �j di�k. – mondta, fel�m biccentve.

-Igen. – v�laszoltam gyorsan. Erre a f�rfi belen�zett a n�vsorba.

-Theodore Cullen, ugye?

-Igen. De igaz�b�l mindenki Teddynek h�v.

-�rtem. K�rem �lj�n le. – n�zett k�rbe. – A harmadik sorban van egy hely.

Odamentem, ledobtam a t�sk�mat �s n�ma biccent�ssel �dv�z�ltem a mellettem �l�t. Az �ra gyorsan elment �s a sz�netben m�r p�ran odaj�ttek hozz�m. Teljesen egy�rtelm� volt, hogy csak nem tudt�k, hogyan kezdem�nyezzenek velem besz�lget�st, �s ez�rt voltak olyan megillet�d�ttek. Mint kider�lt, rendes sr�cok voltak, �s k�nnyen ment a beilleszked�s.

Az eb�dsz�netben m�r egy asztaln�l ettem n�h�ny oszt�lyt�rsammal. �gy t�nt, mindenki hallott m�r valamit a Cullenekr�l. Itt Forksban ez v�rosi legenda volt.

El�g vicces volt, amikor v�gighallgattam olyan t�rt�neteket, amiket az oszt�lyt�rsaim mes�nek hittek. Csak �n tudtam, hogy a legt�bbje igaz volt, ennek ellen�re nem sz�ltam semmit, csak mosolyogtam.

Suli ut�n azt�n m�g nagyobb meglepet�s �rt. Christopher Sulliven, aki a forksi gimi legmen�bb sr�ca volt, odaj�tt hozz�m. A t�bbiek mes�ltek r�la. Aki a bar�tja volt, azt mindenki b�rta a suliban. Nekem ez nagyon nem tetszett, tipikus amerikai st�lus…

-Hell�! – k�sz�nt. – Te vagy az �j fi�, ugye?

�n csak k�sz�ntem �s b�lintottam v�laszk�ppen.

-J�fejnek t�nsz.

Nan�. – gondoltam magamban. - L�tt�l kerek…mennyit is?...�t percet?

Nem v�laszoltam semmit.

-Lesz egy �vnyit� buli…�n meg a haverjaim szervezz�k. Van kedved elj�nni?

-Persze. – v�laszoltam. V�g�l is mi�rt ne? Nagy baj nem lehet bel�le. – Mikor lesz? �s hol?

-Holnap este h�tkor. La Push. – v�laszolja r�viden. – Tudod hol van?

-Igen. – mondtam �s nyeltem egyet…Hallottam m�r r�la, de m�g nem voltam ott. �s nem �llt sz�nd�komban odamenni…de a c�l megk�vetelte…�gy t�nik. – Ott leszek.

Christopher csak b�lintott, �n pedig n�h�ny m�sodpercig csak �lltam �s nem mozdultam. Azt�n h�tulr�l valaki megkocogtatta a v�llamat.

-Mit akart t�led Chris? – k�rdezte Jamie, akit az angol�r�n ismertem meg.

-Megh�vott az �vnyit� partira.

Jamie leesett �llal n�zett r�m.

-Na ne! �n h�rom �ve pr�b�lok megh�v�st nyerni, te meg f�l nap alatt megcsin�lod!

-Ennyire komolyan? – h�ztam fel a szem�ld�k�m.

-Nan�! Akit Chris h�v meg, annak kir�lyi fogadtat�sban lesz r�sze. Gratul�lok! – veregette meg Jamie a v�llamat.

Na ez nagyon j�l j�tt. A legn�pszer�bb emberek m�ris befogadtak. De mi�rt? Mi�rt vagyok �n m�s, mint Jamie vagy ak�rki m�s, aki m�r t�bb �ve pr�b�l beker�lni a kis klikkbe?

Rem�ltem, hogy hamarosan v�laszt kapok erre, mert nem szerettem volna ezt a tan�vet egy b�bk�nt elt�lteni, akit �gy h�zogatnak a men� sr�cok, ahogy akarnak.

Haza�rve Esme libbent el�m.

-Na, milyen volt az els� napod?

Csak elh�ztam a sz�mat, m�g mindig a megh�v�s hat�sa alatt �lltam.

-Eg�sz j�.

-Ez nem volt valami meggy�z�.

Mosolyt er�ltettem az arcomra.

-J� volt, t�nyleg. – karoltam �t �s �gy ment�nk �t a konyh�ba. – Megh�vtak valami �vnyit� buliba.

-Ez remek. – mosolygott r�m Esme. – Rem�lem elm�sz. Mikor lesz?

-Holnap este. �s igen, elmegyek.

-Ha kell valami, csak sz�lj.

S�hajtottam egy nagyot.

-Szerintem �gyes sr�cok, el tudj�k int�zni.

Esme elnevette mag�t.

-Tudod, csak egy telefon �s Alice megszerevezi az �v legfergetesebb partij�t az eg�sz Egyes�lt �llamokban.

-Tudom… - h�ztam el a sz�mat. – �s �pp ez�rt nem kell a felhajt�s.

Im�dtam, hogy ennyire lelkes. Jobban izgult, mint �n. Annyira szerette volna, ha v�gre megtal�lom a helyemet a vil�gban. Ha v�gre bar�tok k�zt l�that.

Nem mintha eddig nem lettek volna bar�taim…de �k mind v�mp�rok voltak. �n pedig n�ha v�gytam a rendes t�rsas�gra is.

La Push…�jra eszembe jutott. Legsz�vesebben megk�rdeztem volna Esm�t err�l a dologr�l, de �gy �reztem, jobban j�rok, ha Carlisle-t faggatom.

�gy azt�n v�rtam estig. De v�rhattam m�g egy kicsit, mert Bell�val �s Edwarddal egy�tt j�tt.

Nagyon szerettem, amikor megl�togattak minket, mert ilyenkor valamennyire a v�rszerinti csal�dom vett k�r�l. Bella �s Edward voltak any�m sz�lei. Bella pedig annyira hasonl�tott any�mra – legal�bbis arra a k�pre, amit l�ttam r�la -, hogy ilyenkor mindig elk�pzeltem, milyen is lehetett �. Most �, ahogy bel�pett, r�gt�n eszembe jutatta a k�pet, amit fenn �rz�k any�mr�l. R�mosolyogtam �s Bella r�gt�n le�lt mell�m.

-Szia, Teddy! – k�sz�nt. – Hogy telt az els� napod?

-J�l. – b�lintottam. – Megh�vtak egy buliba. – nevettem.

-T�nyleg? – n�zett f�l Edward �s r�gt�n kiolvasta a r�szleteket a fejemb�l �s hirtelen elkomorodott.

-Carlisle! Besz�lhetn�nk? – n�zett r� apj�ra komolyan.

Carlisle csak b�lintott �s k�vette Edwardot. �n k�rd�n n�ztem Bell�ra, aki csak a fej�t r�zta. � sem tudta, mi lelte f�rj�t.

-Nem akarsz j�tszani nekem valamit? – k�rdezte hirtelen Bella. Val�sz�n�leg meghallhatta mir�l folyt a t�rsalg�s…�s nem akarta, hogy �n meghalljam.

Szorongva n�ztem r�, de v�g�l megr�nd�tottam a v�llamat.

-Ha szeretn�d… - k�nyszer�tettem egy mosolyt az arcomra.

-Szeretn�m. – sim�tott v�gig a h�tam. �n nagy s�hajjal oda�ltem a zongora mell� �s j�tszani kezdtem.

(Stefani szemsz�ge)

Besz�lni? Apa meg�r�lt? Velem akar besz�lni? Ugye nem most j�tt el az ideje az apja-l�nya besz�lget�snek? Apa, �n m�r fel vagyok vil�gos�tva. �s jobban �r�ltem volna, ha erre valakit megk�rsz…valami n�t…Nem akarom t�led hallani, hogy lesz a kisgyerek?

Apa le�lt a kanap�ra velem szemben, �n pedig k�v�ncsian n�ztem r�.

-Ne v�gj m�r ilyen fancsali k�pet! – mondta fintorogva. – Nem akarok semmi v�szes dolgot mondani.

-Biztos? – k�rdeztem bizonytalanul.

-Biztos. – b�lintott. H�t j�. Ha nem felvil�gos�t�s, akkor mi? – Az az igazs�g, hogy nem voltam t�l j� apa az elm�lt �vekben. Pr�b�ltam mindent megtenni, de…nagyon neh�z volt nekem. Tudod, any�ddal nagyon szoros volt a kapcsolatunk, �s nagyon f�jt, amikor meghalt.

Tudom. – akartam v�laszolni, de nem akartam �sszeveszni vele, �gy ink�bb csak hallgattam.

-Azt hiszem, m�g mindig nem tudtam teljesen t�ltenni magam rajta. �s az sem k�nny�ti meg a dolgomat, hogy te is olyan sz�p vagy, mint �. R� eml�keztetsz, �s…f�ltelek. Nem akarom, hogy veled is megt�rt�njen az, ami vel�nk. Nem akarom, hogy bel�d v�s�dj�n valaki �s �gy teljesen elv�gd az �leted szabad foly�s�t. Akkor v�ge az eg�sznek, Stefani. Nem lesz v�laszt�sod. Nem mondhatod azt, hogy ott hagylak az�rt, hogy te j� �letet tudj �lni. Otthagylak, hogy boldog legy�l, mert tudom, hogy n�lk�lem sokkal jobb lenne az �leted.

-�n nem egy ember �let�t tettem t�nkre sok �vvel ezel�tt. Ostoba voltam, �s nem �gy kellett volna viselkednem, azt hiszem…

Csak n�m�n hallgattam ap�m �szinte besz�d�t. �ml�tt bel�le a sz�, es�lyem sem volt megnyugtatni, pedig nagyon szerettem volna. Fel�lltam �s oda�ltem mell�. Olyan nagy volt mellettem. Kiskoromban mindig azt rem�ltem, feln�v�k hozz�…h�t nem siker�lt.

-Jajj, apu. – mondtam neki v�g�l. – �n annyira szeretlek.

Apa megh�kkenten n�zett r�m. Az elm�lt �vekben nem nagyon hallhatta t�lem ezt.

-Te vagy a legjobb apa a vil�gon. – �sszeszorult a torkom. Nem! Most nem akarom s�rni. – �s ne agg�dj �rtem, tudok magamra vigy�zni. Senki nem fog bel�m v�s�dni, ha nem akarom.

-Azt csak hiszed. – simogatott meg apu. – Azt hiszed, �n �ppen egy f�lv�mp�r l�nyt v�lasztottam volna? – mosolygott v�gre.

-H�t, azt hiszem igen. Te nagyon szeretted any�t. Biztos vagyok benne. – R�hajtottam a fejem a karj�ra. – �s…annyira sajn�lom, ami t�rt�nt. Sajn�lom, hogy nem ismerhettem. De biztos nagyon kedves volt, mert h�t, mindenki szerette.

Meg akartam valamit k�rdezni t�le, de gy�va voltam eg�sz eddig. Annyira �rdekelt valami, de nem tudtam, hogy hozzam sz�ba, vagy hogyan tereljem r� a sz�t, �gy, hogy ne s�rt�dj�n meg rajta. Itt volt a remek alkalom.

-Apa! Lehet, hogy ez most…neh�z lesz…de….mindig is szeretettem volna tudni, hogyan…mi t�rt�nt akkor, amikor megsz�lettem? – mondtam ki gyorsan, szinte egy leveg�vel.

Apa elhallgatott. El�sz�r azt hittem, kiab�lni fog, vagy m�rges lesz, de v�g�l k�zelebb h�zott mag�hoz �s belekezdett.

-Egy viharos febru�ri nap volt. Reggel m�g nem volt semmi baja any�dnak. Minden rendben volt, b�r Carlisle szerint lassan meg kellett sz�letned.

Carlisle…� az �n…d�dnagypap�m? Valami olyasmi. Nem sokszor hallottam any�m csal�dj�r�l, de az�rt nagyj�b�l tudtam ki kicsoda. �gy tudtam, hogy valahol Eur�p�ban laktak az ut�bbi id�ben.

-Azt�n korad�lut�n elkezd�dtek a f�j�sok. �gy t�nt, semmi baj nem lesz, minden sim�n fog menni. De azt�n Nessie szerint egyre �lesedtek a f�jdalmak. Ekkor m�r a doktor agg�dni kezdett, hogy valami nem stimmel. Azt�n elkezd�d�tt a sz�l�s. �n nem lehettem benn, csak Carlisle �s Edward voltak ott. Azt�n Edward kij�tt, kez�be tartott t�ged. Csod�latos baba volt�l, olyan, mint �desany�d kiskor�ban. – Apu egy puszit nyomott a fejem tetej�re. Mi lelte? Ilyen nem szokott csin�lni. – Alig fogtalak meg…Edward, aki gondolatolvas� volt meghallotta az apja gondolatait �s visszarohant a szob�ba. Amikor legk�zelebb l�ttam, le�rhatatlan f�jdalom �lt ki az arc�ra �s k�z�lte velem, hogy �desany�d meghalt.

-�n felkaptalak �s elkezdtem rohanni. Azt hiszem, akkor egy p�r percre teljesen meg�r�ltem. Elvesztettem �letem �rtelm�t, de helyette kaptam egy m�sikat. Iderohantam, haza, �s az�ta nem is besz�ltem Cullen�kkel. Nem is akarom l�tni �ket.

-Tudod, Carlisle megmondta, hogy vigy�zzunk, mert nem tudhatjuk, hogy mi lesz, ha Nessie terhes lesz. De…nem vigy�ztunk…el�gg�. F�lek a haragjukt�l, a szemreh�ny�sokt�l. Sz�gyellem magam.

-Apa! – szak�tottam f�lbe a k�nnyekkel k�szk�dve. – Nem a te hib�d! Nem hib�s senki. Nem tehettetek semmit anya �let��rt.

Apu csak nagyot s�hajtott, �gy l�ttam, � nem �gy gondolja.

N�h�ny percig mindketten elmer�lt�nk gondolataink s�r�j�ben, azt�n ap�m sz�lalt meg.

-Sz�val, mi van Seth-szel?

-Semmi. – mosolyogtam szer�nyen. – Csak besz�lgett�nk. Annyira j�ban voltunk r�gebben, �s semmi nem v�ltozott. �s h�t…� tudja az eg�sz t�rt�netet. Ismer sz�let�sem �ta. �gy, mint te any�t…csak…csak nem olyan er�sen. – mosolyogtam kicsit sz�lesebben. – Nyugi apa, Seth csak bar�t. A legjobb bar�tom. Amikor nem volt itthon, akkor is folyamatosan levelezt�nk.

-�rtem. – majd egy m�sik t�m�ra t�rt r� gyorsan. – �s most van valami pasid?

-Apu! Ez igaz�n nem tartozik r�d! – pirultam el. H�resen nagy „f�rfics�b�sz” h�r�ben �lltam a rezerv�tumban. A fi�k szerint �n voltam a leghelyesebb l�ny, b�r ezzel nem �rtettem egyet.

-Dehogynem. – mosolyodott el v�gre � is. – Szeretn�k tudni arr�l, ha nagypapa leszek.

J� er�sen csaptam oda neki. Ezt komolyan gondolja? Tizenh�t �ves vagyok. M�g nem akarok anya lenni.

-Apa! Hagyd m�r abba. Nem leszek m�g anya, �s egyel�re nincs senkim…csak, hogy megnyugodj.

�jabb sz�net k�vetkezett. Egyik�nk sem volt t�l vagy t�rsalg� szem�lyis�g. Vagyis egym�ssal nem t�rsalogtunk t�l sokat. M�r ez is megd�nt�tte a tizenh�t �ves rekordot. Legutolj�ra akkor tartott ilyen hossz� besz�det, amikor elsz�ktem n�h�ny bar�tommal az erd�be �s k�t napig ott k�boroltunk, mert elt�vedt�nk.

Ilyenkor nagyon nagy szerencse, hogy egy kupac farkas vesz minket k�r�l. �k tal�ltak meg minket �s j�l leszidtak. �gy ut�lag persze tudom, hogy meg�rdemelt�k, de amit azt�n ap�mt�l kaptam…na azt sosem fogom elfelejteni.

-Holnap kezd�dik a suli…az �j tan�v…az utols�. Nagyon megn�tt�l, kisl�ny.

-Tudom. – mosolyogtam. – De a nyomodba sem �rhetek.

Apa elnevette mag�t.

V�g�lis, eg�sz j�l siker�lt ez a t�rsalg�s. Rosszul kezd�d�tt, de h�t minden j�, ha a v�ge j�. Holnap elkezd�dik a suli �s val�sz�n�leg minden visszaker�l a rendes ker�kv�g�sba. �jra mogorv�k lesz�nk �s alig fogunk besz�lni egym�ssal, de most komoly l�p�st tett�nk afel�, hogy meg�rts�k egym�s �rz�seit.

-Apa! Nagyon j� volt, hogy ezt megbesz�lt�k. K�szi, hogy elmes�lted, ami t�rt�nt. Most az�rt m�r egy kicsit jobb, hogy tudom, mi t�rt�nt �s hogyan.

Egy puszit nyomtam apa arc�ra, majd felmentem a szob�mba �s elmer�ltem gondolataimban.