(Teddy szemsz�ge)

-Csak hallom�sb�l. – v�laszolt a k�rd�semre Stefani. – Te is v�mp�r vagy?

-�gy n�zek ki? – n�ztem v�gig magamon. Ez a csaj vagy nem l�tott m�g v�mp�rt, vagy nagyon h�lye.

�jabb �t�st kaptam t�le.

-A fen�be! – ki�ltottam r�. – Hagyd m�r abba! Nem tehetek r�la, hogy minden gondolatomat hallod!

-Lehet, hogy nem kellene ilyeneket gondolni. �n semmi rosszat nem mondtam r�lad.

-�n sem…

-Csak gondolt�l.

-Nem lehetne ezt valahogy kikapcsolni? – k�rdeztem �rtatlanul. H�tha…

Ez tuti nem norm�lis. – hallottam magamban.

-Na l�tod! Most te szidsz engem.

Stefani csak a szem�t forgatta.

-Szerintem nem lehet kikapcsolni. Ugyan�gy nem lehet kikapcsolni, ahogy a…

Majdnem elsz�ltam magam. Nem besz�lhetek a falk�r�l.

-Falka? Mi van?

Stefani arc�t a kez�be temette.

-Ez t�nyleg ideges�t�. – hallottam tompa hangj�t a kez�n �t. – Azt hiszem, jobb lenne, ha �szint�k lenn�nk egym�shoz. J�?

�szint�k? �n eddig is az voltam. Na j�…nagyj�b�l. De…v�rjunk csak! Ekkor esett le. � tud a v�mp�rokr�l �s a csal�domr�l.

-Ki vagy te? – k�rdeztem t�le.

-Azt hiszem, ezt �n is k�rdezhetn�m.

Teljesen �gy n�z ki, mint apa. – hallottam �jra.

-�gy n�zek ki, mint ap�d? – k�rdeztem t�le hangosan.

-������h! – Stefani, aki eddig mellettem �lt a f�ben, most felpattant. – Ilyen nincs. Ezt meg kell sz�ntetn�nk. Ez ideges�t�! Biztos valahogy lehet befoly�solni.

-Nem biztos. Edward is mindent hall.

-Edward? �…r�la hallottam m�r. � az, aki…

Stefani valamire nagyon koncentr�lt, majd fel�mfordult.

-Most hallottad, amire gondoltam?

-Nem. – r�ztam a fejem. T�nyleg nem hallottam semmit.

-V�gre! – s�hajtott fel. – Ha arra koncentr�lsz, hogy ne halljam meg, akkor nem fogom. – mondta gyorsan.

-Mi? V�rj! Menj�nk vissza egy kicsit! – morogtam. – Te ismered Edwardot?

-Igen…vagyis nem. Nem �gy, ahogy – gondolom – te. Csak hallottam r�la. – Stefanin l�tszott, hogy zavarban volt.

-Honnan hallott�l r�la?

-Ap�mt�l… - Stefani nyelt egyet, mintha a k�nnyeit akarn� visszatartani. – De err�l nem akarok besz�lni.

Stefani lehajtotta a fej�t �s…T�nyleg nem l�ttam rosszul a parton. T�nyleg hasonl�tott any�ra.

-Mit mondt�l? – k�rdezte Stefani ijedten r�m pillantva.

-Semmit. Uh…nem koncentr�ltam. Mit hallott�l?

-Azt…gondoltad, hogy any�dra hasonl�tok. Milyenek a sz�leid? – k�rdezte mosolyt er�ltetve az arc�ra.

-A sz�leim? – n�ztem r� meglepetten. Majd ink�bb a s�t�tbe meredtem. – �ket nem ismerem. Engem – nyeltem egyet. Tudtam, hogy ez titok volt. De Stefani hallott m�r r�luk, �s akkor tal�n nem gond. – v�mp�rok neveltek fel.

Stefani megint felpattant �s h�tr�bb l�pett k�t l�p�st.

-H��! – fel�lltam �n is �s b�tor�t�an mosolyogtam a l�nyra, b�r ez a s�t�tben nem l�tszott. – Semmi baj. Nem vagyok v�mp�r…ezt m�r mondtam. �s azok, akik neveltek…j�fejek �s senkit nem b�ntanak. Honnan tudsz te a v�mp�rokr�l? – Amint kimondtam a k�rd�st, tudtam a v�laszt is. Hallottam m�r a farkasokr�l, akik a v�mp�rok ellens�gei. Egy-k�t szem�llyel m�r tal�lkoztam, aki majdnem a n�gyl�b�ak �ldozat�v� v�lt. Az el�bb tuti, ilyen farkasok akartak r�m t�madni.

-Az el�bb, ugye? T�l�k tudsz a v�mp�rokr�l? Vagy te is farkas vagy? – k�rdeztem t�le �sszeh�zva a szem�ld�k�met. Ha ez �gy lenne, azonnal el kell t�nn�m innen. Nem kock�ztathatom, hogy visszaj�nnek a t�bbiek �s bajba ker�l�k. Ez�rt nem akarta Edward, hogy idej�jjek? Elmondhatta volna…meg�rtettem volna.

-Nem vagyok farkas. – mondta a l�ny, �s �reztem a hangj�ban a szomor�s�got. – De igen, t�l�k tudok az eg�szr�l. M�r kiskorom �ta tudom, hogy l�teznek v�mp�rok �s farkasok. Ap�m mindent megtan�tott, ami ahhoz kell, hogy elker�lhessek egy v�mp�rt. Meg t�bbiek is. A t�rzsem tagjai farkasok, akik megv�dik a k�rny�ket a csal�dod fajt�rsai ellen. – Stefani elgondolkodott. Eg�sz j�l ment mindkett�nknek a fej�kben j�r� mondatok elrejt�se. – Azt mondod, hogy nem b�ntj�k az embereket? �s, hogy…nem ismered a sz�leidet? K�pet sem l�tt�l soha r�luk?

-De, any�mr�l. �… - nyeltem egyet. Most komolyan mondjam el? Stefani �szint�nek t�nt.

Ha ki akarom der�teni, mi folyik itt, akkor �gy t�nik, el kell mondanom mindent. – gondoltam magamban �s Stefani t�nyleg nem hallotta meg.

-…� �gy n�zett ki, mint te. Nagyon hasonl�tasz r�. De � meghalt…m�r r�gen. Amikor sz�lettem.

Stefani k�zelebb l�pett hozz�m �s meglepet�st l�ttam a szem�ben.

-Valami baj van? – k�rdeztem, de erre � nem felelt, csak v�gigsim�tott az arcomon.

-Ez…nem vagyok benne teljesen biztos, de…

�n pedig semmit nem �rtettem. Mi van ezzel a csajjal?

(Stefani szemsz�ge)

Lassan kezdett �ssze�llni a k�p. P�r k�rd�st m�g fel kellett tennem, de az �szt�n�m sosem csalt m�g meg.

-Teddy! Mikor van a sz�let�snapod?

L�ttam az �rtetlens�get a fi� arc�n, � pedig l�tta az eny�met a bizakod�st. Akkor m�g nem volt bennem m�s �rzelem, csak bizakod�s. Egyel�re csak rem�lni mertem, hogy a hihetetlen �tlet, ami megragadt a fejemben igaz lehet.

Mondd m�r – n�gattam gondolatban.

-Febru�r 5. Mi�rt?

Kicsi elszontyolodtam. Ha csak egy nappal kor�bban…

-Mert… - �szinte leszek. Teddy is az volt hozz�m, akkor ennyit �n is megtehetek �rte. - …van egy gyan�m. De ez…most kicsit megzavart. Figyelj! Szerintem te nagyon hasonl�tasz ap�mra, szerinted nagyon hasonl�tok any�dra �s ap�m szerint nagyon hasonl�tok az �n any�mra. Az �n sz�linapom febru�r 4. Ha �sszerakod, akkor mi j�n ebb�l ki?

Teddy kap�sb�l r�v�gta.

-Nem tudom.

Megforgattam a szemeimet. El�g hamar feladta.

-H�t…ne n�zz h�ly�nek, de lehet, hogy…tes�k vagyunk?

-Ne ne! – nevetett fel Teddy. – Most csak viccelsz.

Kicsit megs�rt�dtem.

-Nem, �n teljesen komolyan gondoltam.

Ugyanolyan tusk� volt, mint az �sszes hapsi. Gondolhattam volna, hogy � sem m�s. M�gis, ahogy ott �llt, kicsit megsajn�ltam. �gy l�tszott, � m�g annyit sem tud az eg�szr�l, mint �n. Feln�zett r�m �s v�g�l megsz�lalt:

-Hogy h�vj�k a sz�leidet?

-Ap�m Jacob Black �s any�m Reneesmee Black.

Ha nem lett volna s�t�t, akkor biztos vagyok benne, hogy l�ttam volna Teddyt els�padni. T�nyleg bej�tt volna a gondolatom? T�nyleg testv�rek vagyunk? S�t, nemcsak testv�rek, hanem…

-Ugye te is most leszel tizennyolc �ves?

Teddy csak b�lintott. Nem b�rtam tov�bb, a nyak�ba ugrottam.

-Testv�rek vagyunk. Ugye? A te sz�leidet is �gy h�vj�k.

Teddy m�r sz�l�sra nyitotta volna a sz�j�t, de belefojtottam a sz�t.

-Hallgass, ne mondj semmit. Tudom, hogy igazam van.

-V�rj! – mondta Teddy halkan �s eltolt mag�t�l. – Tudnod kell p�r dolgot.

K�v�ncsian n�ztem r�, de igaz�b�l nem �rdekelt mit akar mondani. Annyira �r�ltem annak, hogy r�j�ttem az igazs�gra, hogy abban a pillanatban semmi m�s nem tudott �rdekelni. Van egy testv�rem! Kiskoromban mindig is egy testv�rre v�gytam. Seth kicsit olyan volt, de m�gsem. Tudtam, hogy � nem az igazi b�ty. �s most…v�gign�ztem Teddyn. � a testv�rem, az ikertestv�rem.

Teddy k�zben �sszeszedte a gondolatait �s elkezdett mes�lni.

-�n nem sok mindent tudok a sz�leimr�l. Ez az eg�sz csal�dnak el�g f�j� pont, �gy nem faggattam �ket. Gondoltam id�vel �gyis mindent megtudok. Amikor megsz�lettem, akkor halt meg any�m. �s mindenki nagyon szerette…f�leg Edward, aki az apja volt. �t nagyon �rz�kenyen �rintette a dolog. �s persze mindenkit, de �t a legjobban. Az�ta a csal�d el�gg� sz�tsz�ledt, mi is sokat v�ndoroltunk. �n csak �r�ltem, hogy van, aki foglalkozik velem.

-Mit tudsz ap�dr�l? – k�rdeztem.

-R�la m�g kevesebbet. Csak annyit, hogy m�g azel�tt elt�nt, hogy �n megsz�lettem.

Nagyot nyeltem. �n tudtam az igazs�got. Az�rt ment el, mert azt hitte anya meghalt. �s velem rohant el. Ha m�g egy kicsit kib�rja…

Mindent elmondtam, amit p�r napja ap�mt�l megtudtam. L�ttam Teddyn, hogy megr�zta a t�rt�netem. Fel�llt �s fel-le s�t�lt.

-Besz�lnem kell a t�bbiekkel! El kellett volna mondaniuk nekem! – mondta m�rgesen, majd r�m n�zett. – Bocs�ss meg, de ezt meg kell besz�lnem vel�k! – r�zta a fej�t. – Mikor tal�lkozhatunk legk�zelebb?

Magamban ujjongtam. Akar m�g velem tal�lkozni. Nem v�dol amiatt, hogy apa – �s anya – n�lk�l n�tt fel.

-Holnap hatkor ugyanitt. Idetal�lsz? – k�rdeztem t�le. L�ttam, hogy bolyongott mindenfel�, miel�tt m�g sz�ba elegyedt�nk volna.

Teddy szer�nyen elmosolyodott.

-Sajnos nem. Csak mentem az orrom ut�n, nem is figyeltem, merre j�ttem.

-Ok�. Akkor ink�bb a parton. – b�lintottam. – Egy�bk�nt arra jutsz vissza. – mutattam az egyik �sv�nyre. – Csak ne t�rj le a csap�sr�l!

-K�szi. – b�lintott fel�m Teddy �s elindult, majd megtorpant. Visszafordult, el�m l�pett �s egy puszit adott az arcomra. – �r�l�k, hogy megismertelek. Holnap, hatkor a parton.

Boldogan n�ztem Teddy ut�n. Egy nap alatt, hogy megv�ltozhat az ember �lete. Egy nap alatt minden megfordult.

-L�tom siker�lt tal�lnod egy �j hapsit magadnak. – hallatszott egy g�nyos hang a f�k k�z�l. Seth. Mit keres itt?