A h�t t�bbi napja nagyon gyorsan eltelt, �s m�r itt is a p�ntek! Megbesz�lt�k, hogy iskola ut�n mind a h�rman bent maradunk seg�teni feld�sz�teni a tornatermet. Cs�t�rt�k�n pedig sz�lni kellett, hogy ki j�n. Az iskol�ban kezdtem megszeretni a t�bbi embert is, �s a kedvenc tan�rom a t�rt�nelem tan�r, Mrs. Jonsons lett, Carly �s Jered anyuk�ja. Otthon hadil�bon �lltam ezzel a tant�rggyal, de itt, minden sokkal k�nnyebb lett. Ha Jonsons�k a k�zelben vannak, minden megv�ltozik. A l�gk�r, �s az emberek viselked�se is. Lehet, hogy mindent csak bek�pzeltem magamnak. Megbolondultam az utaz�s, apu hal�la miatt. Most itt az �gyon �lve agyalhatok rajta, hogy mi lesz az �letemmel. Mivel a tornatermet m�r sikeresen feld�sz�tett�k, nincs m�s teend�m est�re. Jered �s Carly kint vannak a suli foci meccsen, �n pedig itthon punnyadhatok. M�g egy darabig t�prengtem, amikor eszembe jutott egy jelenet a d�lel�ttb�l, a tornatermi d�sz�t�sr�l.

NEM, nem k�pzelek be magamnak semmit! Hogyan �rhetett hozz�m olyan gyorsan Jered?

„

• Carly! Megfogn�d ezt, am�g �n ezt felragasztom a plafonra? – kiab�ltam bar�tn�mnek, �s mutogattam a s�rga kartonlapokat.
• H�t persze! Dobd csak le.

Leejtettem neki egy kis pap�rokb�l  �sszeragasztott d�szt, �n pedig magasabbra m�sztam a l�tr�n. Jered �ppen a tan�r �r mellett �llt, �s r�m mosolygott. Azt�n tov�bbs�t�lt a lampionokhoz. Mikor utolj�ra odan�ztem, �ppen nekem h�ttal �llt, a terem t�ls� v�g�ben. M�r vagy k�t-h�rom m�ter magasan is j�rhattam, amikor valaki v�letlen�l nekiment a l�tr�nak, �n pedig nem tudtam magam megtartani. M�r �ppen b�cs�ztam a csal�domt�l, mert azt hittem, hogy meghalok, amikor k�t meleg kezet �reztem k�r�l�ttem. A t�bbiek, akik  rajtunk k�v�l bent voltak a teremben, azok csak d�bbenten n�zt�k az esetet. Az el�bb m�g azt hittem meghalok, most pedig kedvesem a karjai k�z�tt tart, mikor � az el�bb m�g a terem t�ls� v�g�n �llt, h�ttal nekem. Tal�n elbambultam �s id�k�zben al�m �rt? Nem, arra eml�kezn�k.

• J�l vagy Lily? – k�rdezte agg�dva.
• Persze. Semmi bajom. K�sz�n�m hogy elkapt�l.
• Pont itt �lltam. Nem volt neh�z. Csak egy kicsit helyezkedni kellett. „

Teljesen biztos vagyok benne, m�g most is, hogy nem �llt alattam, �s nem velem t�r�d�tt.

H�trad�ltem az �gyon, �s halk kopogtat�st hallottam. Gondoltam, anyu az. Mostan�ban mindig k�s�n �r haza, ez�rt kicsit meg is lep�dtem. Nem csak az ajt� el�tt �ll� valaki jelent meg.

• Unatkozol? – k�rdezte apu �tl�tsz� alakja, mell�m fekve az �gyba
• Tal�n egy kicsit. – gondoltam. – Bej�hetsz! – mondtam ezt m�r hangosan. Carly dugta be a fej�t nagy vigyorral.
• Szia! – pattant mell�m az �gyra, de vigy�zva, nehogy agyongy�rja aput. Micsoda? Agyongy�rja aput? T�nyleg �gy �lt le, mintha � is l�tna. M�g meg is n�zte, hogy nincs-e a l�ba alattam. Furcs�n n�ztem, amire csak felnevetett, de apu arc�n fintor futott v�gig.
• L�t engem? – k�rdezte d�bbenten.
• Arra gondoltam, hogy el j�nn�l-e velem a focip�ly�ra, megn�zni Jered meccs�t.
• H�t persze! �gyis m�r minden tanulnival�mmal v�geztem �s m�r nagyon unatkoztam is. Azt hittem, hogy m�r elmentetek, ez�rt nem is k�rdez�sk�dtem.
• Jajj! Pedig nyugodtam megk�rdezhetted volna! – �lelt meg. Jereddel ellent�tben neki hideg b�re volt. Nagyon is. �s kem�ny. Nem �rtettem, hogy lehet k�t ennyire hasonl� embernek ennyire k�l�nb�z� a b�re…  - Akkor mehet�nk? – k�rdezte.
• Persze, csak m�g �t�lt�z�m. Egy pillanat. – befutottam a gardr�bba, �s felkaptam a kedvenc farmerom �s a toppom. Felh�ztam magamra, de m�g nem mentem ki. Apu besz�lt.
• Te l�tsz engem. – nem �rkezett v�lasz. – Mi�rt? – Carly nem felelt. Gondolom, gondolatban k�zli. – Elmondhatom neki? Ok�. – kil�ptem a gardr�bb�l, �s el�sz�r aput n�ztem, ut�na pedig bar�tn�met. Nem felt�n�en b�multam r�juk.
• Akkor, mehet�nk? – k�rdeztem k�t m�sodperc sz�net ut�n.
• Persze.
• M�g gyorsan �tfutok Justinhoz, sz�lok hogy elment�nk!
• Ok�, �n addig lemegyek az el�szob�ba!

Futottam Justin szob�j�ig, nem is sejtve, hogy nincs egyed�l. Ketten �ltek a sz�nyegen, �s kis korm�nyt forgattak. A fi� r�m n�ztt.

• Szia! Mark vagyok. Te pedig gondolom Lily! – k�sz�nt
• Aha! Szia! Justin! Elmegyek. Ha hazaj�n anyu mond neki hogy 7-re otthon vagyok!
• Ok�, szia! – mondta fagyosan. R� volt tapadva valami idi�ta aut�s j�t�kra, sokkal jobban tenn�, ha legal�bb egy kicsit kimozdulna.

Carlyval gyalog tett�k meg az utat a sport p�ly�ig. Nem volt messze. K�t sarokra az iskol�t�l le kellet fordulni, �s menni 100 m�tert, �s m�r meg is �rkezt�nk. A meccs m�g nem kezd�d�tt el, m�g csak a p�ly�n boh�ckodtak a j�t�kosok. Jered �szrevette hogy megj�tt�nk, �s otthagyva a bar�tait, odafutott hozz�nk. Nem volt neh�z, mivel �szrevett�k hogy j�n, �s odament�nk a korl�thoz.

• Szi… - k�sz�ntem volna, de � egy sz�jra puszival �dv�z�lt.
• Istenem! Hah�, menjetek szob�ra! �n is itt vagyok!
• Oh, t�nyleg? Szia! – viccel�d�tt Jered.
• Fi�k! Meleg�t�s! Jered! R�d is vonatkozik! – kiab�lta �rdes hangj�n az edz�.
• Bocsi! Most mennem kell. – puszit nyomott az arcomra, majd elfutott.

Mikor oda�rt a haverjai �rtetlen�l n�ztek r�, �s amikor meg�rtett�k nevetve l�k�dt�k a v�ll�t, mire � r�m kacsintott. Carlyval le�lt�nk, �s megjegyeztem, hogy milyen r�gen voltam focimeccsen, mire � azt felelte hogy „ sokat fogsz te ide j�rni mostan�ban”. Ezen csak nevetni tudtam. De ha �gy vessz�k, igaza volt. Most, hogy a bar�tom focizik, nem azt mondom, hogy be fogok �llni pom-pom l�nynak, meg sem fontolom, de a meccseken kint leszek a p�ly�n.  

H�sz perc eltelt�vel, kaptunk egy g�l, de mintha a s�rga – z�ld csapatunk �letre kapott volna, �s �jult er�vel folytatta a meccset. T�z perc eltelt�vel, m�r j�tt is az egyenl�t� g�l, amit Jered r�gott. A n�z�t�r egyik fele ’f�jolt’, m�g a m�sik, ahol mi is �lt�nk, ’�ljenzett’. Az els� f�lid�t d�ntetlennel z�rt�k. Sajnos Jered nem tudott odaj�nni hozz�nk, pedig l�ttam rajta hogy szeretne. Be kellett mennie csapat megbesz�l�sre.

A sz�netben Carlyval elment�nk mosd�ba, �s vett�nk  - illetve Carly vett nekem �s mag�nak – �d�t�t �s popcornt.

A m�sodik f�lid� nem volt olyan esem�ny teljes, mint az els�. Az els� f�l �r�ban nem t�rt�nt semmi. Azt�n hirtelen, nem is tudom hogyan, begurult egy g�l az ellenf�l h�l�j�ba. Itt m�r csak 5 perc volt a j�t�kb�l. Ism�t kiab�l�s kezd�d�tt a n�z�t�ren. Nem �rtettem mi�rt.

Valami�rt Jeredet szidt�k, pedig nem is � r�gta a g�lt, hanem azt hiszem Mike. Az egyik j�t�kos az ellenf�lb�l elkezdett futni fel�, r�zta az �kl�t, �s �gy n�zett ki, mint aki mindj�rt f�ldbe d�ng�li a bar�tomat. �szre sem vettem, hogy mikor �lltam fel, pedig ott �lltam a korl�tn�l, �s kiab�ltam. �rtelmetlen zagyvas�gokat. M�gis volt �rtelme. Ez id� alatt a fi� oda�rt Jeredhez �s megpr�b�lta meg�tni. Nem siker�lt. M�g id�ben elkapta a karj�t, de azt nem vette �szre, hogy a h�ta m�g�l egy �jabb t�mad� �rkezik. Fejbe v�gta, �s Jered a f�ldre rogyott. Azt�n ut�na nem l�ttam semmit, mert annyian k�rbe�llt�k. A b�r� lef�jta a meccset, �s m�r bemehettem a p�ly�ra is. K�rben�ztem, �s �szrevettem, hogy Carly felsz�v�dott. Nem l�ttam sehol sem, sem a t�megben, sem a p�ly�n, s�t! M�g a l�pcs�n felfel� haladva sem. K�t m�sodperce m�g teljesen biztos voltam benne, hogy itt �ll mellettem.

Sietve befutottam a p�ly�ra, hogy megbizonyosodjak r�la, minden rendben van. El�rtem a t�meget, �s megd�bbenve l�ttam, hogy Jered nyitott szemmel fekszik. Els� benyom�som az volt, hogy s�lyos baja van. de amikor megl�tott, elmosolyodott, fel�llt �s odaj�tt hozz�m. Azt hittem s�lyos s�r�l�sei vannak, de m�gsem. Ahogy az a sr�c leter�tette, abban volt er�.

• J�l vagy? – k�rdeztem t�le agg�dva.
• Persze! Azt nem mondom, hogy kutya bajom, de minden rendben lesz ha bej�ssz velem az �gyeletre. Azt hiszem, hogy a kezem elt�rt – mosolygott, de a szem�ben mintha l�ttam volna valamit. Tal�n f�jdalmat? Az lehet. De ott csillogott benne a szeretet is. – Rem�lem tudsz vezetni, mert �n most nem.
• Igen. Persze. Menj �lt�zz �t, �s m�r mehet�nk is.
• Ok�. Hol van Carly? – k�rdezte megd�bbenten. Akkor neki is felt�nt. Valami�rt, �gy �rzem eltitkolnak el�lem valamit. Nem el�sz�r t�prengek ezen, mivel voltak m�r ilyen esetek. P�ld�ul az �tteremben, vagy ma a tornateremben.
• Fogalmam sincs. Amikor t�ged… Sz�val �rted. Akkor m�g ott �llt mellettem, a k�vetkez� m�sodpercben pedig elt�nt. Mint a k�mfor.
• Ez nem r� vall. Mindig itt szokott v�rni. Na mindegy. Lehet hogy hazament. – r�ntotta meg a v�ll�t. – T�z perc �s itt vagyok. – mondta, majd egy cs�kot nyomott a sz�mra, amit sz�vesen viszonoztam.
• Ok�.

P�r percig csak csendben �ltem a padon, majd el�m �llt p�r nagydarab fi�. Kedvesnek t�ntek. A s�rga – z�ld mez�r�l megismertem, egy suliba j�rok vel�k.

• Szia! – mondt�k majdnem k�rusban. – Sz�val te vagy az a l�ny, akir�l Jered annyit �radozik?
• ���… hello – kicsit meglep� volt 4 ekkora termet� emberrel szemben �lni. – Azt hiszem �n lenn�k az. – mosolyogtam v�g�l.
• H�t, t�nyleg nem t�lzott. – mondta az egyik. – �, am�gy David vagyok.
• Te h�vtad el Carlyt a b�lra?
• �, igen �n. Rem�lem csak j�t mondott.
• Nem nyilatkozom. – mosolyogtam. Tudtam hogy a bar�tn�m a felh�kben j�r, de nem fogom kikotyogni, nehogy a v�g�n megharagudjon.
• Rendben – mosolygott. – Ja igen. � itt Mike, Patrik �s Adam.
• Aha.
• H�, mit csin�ltok a bar�tn�mmel? – l�pett ki mosolyogva Jered az �lt�z�b�l.
• Na v�gre! Azt hitt�k hogy belefulladt�l a tusol�ba. – viccel�d�tt Mike.
• Nagyon vicces! – h�zta el a sz�j�t, majd r�m n�zett. – Mehet�nk?
• Persze! – feleltem, �s felpattantam a helyemr�l. – Sziasztok! – ki�ltottam vissza. – Mid f�j? Ne tagadd le! L�tom a szemedben! Nem tudsz hazudni nekem!
• Nem v�szes, t�nyleg nem. Csak a kezem, h�t az nagyon. Rosszul estem. Ennyi az eg�sz. Nem vagyok ropib�l… Szerencs�re.
• H�t az elhiszem. N�zz csak magadra – nevettem. – De tal�n nem k�ne minden �rz�sedet elrejtened. Tal�n ki is k�ne mutatnod ha valami f�j, vagy ha valami j� �s tetszik!
• T�nyleg �gy gondolod? – torpant meg, ez�rt nekem is meg kellett, mivel a kez�t fogtam.
• Igen! Teljes m�rt�kben! – mondtam hat�rozottan.

Mag�hoz h�zott, �s a j�  kez�vel meg�lelt amennyire csak tudott.

• Rendben, akkor nem teszem. Lily, �n nagyon, de nagyon szeretlek! Nem tudom tov�bb titkolni! �s nagyon f�j, amikor nem lehet a k�zeledben! – forr� kez�vel kisim�totta a hajamat a szememb�l, �s �gy folytatta: - Mi�ta megl�ttalak im�dlak! Na most mi�rt k�nnyezel? – k�rdezte gyeng�den.
• �n csak… Nekem nem mondtak m�g ilyen sz�pet! Szeretlek! – �szre sem vettem, mikor kezdtek el hullani a k�nnyeim, de az biztos, hogy nem szomor�s�gomban. K�zelebb h�ztam magamhoz, �s szenved�lyesebben, mint eddig b�rmikor, megcs�koltam. Nem ellenkezett. � is ugyan �gy falta az ajkaimat, mint �n az �v�t. Legal�bb t�z percen kereszt�l �lelt�k egym�st, �s m�g nem hagytuk volna abba, ha valaki meg nem k�sz�r�li m�g�tt�nk a tork�t. Mind a ketten kelletlen�l n�zt�nk fel. Carly volt. �n m�g mindig Jeredhez voltam simulva, �s az aut�ja motorh�ztetej�n �ltem. A k�nnyeim m�r nagyj�b�l felsz�radtak.
• Szia! H�t te meg hova t�nt�l? Azt hittem elraboltak az uf�k! – ezen mindketten nevetni kezdtek, de m�g �n is vigyorogtam.
• H�t �n. Nekem el kellet mennem egy kicsit. Nem mondhatom el. Sajn�lom – az utols� sz�n�l elcsuklott a hangja. Furcs�n n�zt�nk r�, egyik�nk sem �rtette, hogy mir�l besz�lt. Gondolom, ha felk�sz�l r�, elmondja.
• Be kell menn�nk a k�rh�zba. J�ssz vagy maradsz? – t�rte meg a csendet Jered. A hangja arr�l �rulkodott, hogy mosolyog, �s hogy izgatott. Tal�n miattam van?  Nagyon rem�lem!
• Azt hiszem, hogy nem szeretem a k�rh�zakat. Ink�bb maradok! Azt hiszem, hogy David idej�n hozz�m. – arc�n hatalmas mosoly jelent meg. – Akkor sziasztok!

Besz�lltunk a kocsiba. �n �ltem a sof�r�l�sen, m�g a bar�tom megker�lte az aut�t, �s besz�llt az any�s �l�sre. Elindultam, de el�sz�r elment�nk fel�nk, mivel nem hordom magammal mindenhova a jogos�tv�nyom. Beszaladtam a h�zba, majd fel a szob�mba. El�kotortam a p�nzt�rc�m, mert tudtam, hogy minden iratom benne van. Mikor a l�pcs�n sz�guldottam lefel�, �szrevettem, hogy Jered az ajt�ban �ll, vele szemben pedig egy ismeretlen f�rfi. Tudtam, hogy l�ttam m�r valahol, de azt nem tudtam, hogy hol. Nem kattant a hely�re a dolog. Jered nagyon m�rgesen n�zte, �gy, mint amikor egy kisgyerek el�l elveszik a j�t�k�t. Vagy, mint amikor valaki k�sz�l r�ugrani valakire, ami�rt �gy felb�sz�tette.

• Jered! Nem azt besz�lt�k meg hogy a kocsiban v�rsz? – k�rdeztem meglepetten. Hirtelen felegyenesedett, majd szikr�z� szemeit fel�m ford�totta. Egy kicsit h�trah�k�ltem, ezt � is l�tta, ez�rt enyh�tett a n�z�s�n �s megpr�b�lt mosolyt er�ltetni t��letes arc�ra.
• Lily? Te vagy? – k�rdezte anyu a konyh�b�l.
• Igen �n – fordultam fel�. A h�tam m�g�l sziszeg�st hallottam, m�gis olyan volt, mintha valaki �rtelmes szavakat mondana. Csak egyet �rtettem az pedig a ’most’ volt. Azt nem tudtam, hogy az idegen mondja-e, vagy Jered. – Nemsok�ra j�v�k, csak bemegyek Jereddel a k�rh�zba. Majd k�s�bb megmagyar�zom – mondtam, m�g mindig anyunak.
• Rendben, de legk�s�bb t�zre legy�l itthon!
• J� szia! – megfordultam. Jered letisztult arccal n�zett r�m. A szem�ben aggodalmat v�ltem felfedezni. Lassan, �vatosan s�t�ltam fel�, nem akartam elsietni. Mikor mell� �rtem, szorosan �tfogta a derekam, �s kifel� h�zott. Az aut�n�l meg�ll�tott, �s nyomott egy puszit az arcomra. Otthagyott. �tment a m�sik oldalra, �s be�lt. �veges tekintettel n�zett maga el�. �n is besz�lltam mell�, de nem vett r�la tudom�st. A fejemet a korm�nyker�knek d�nt�ttem, �s megpr�b�ltam elfojtani a d�h�met, nem sok sikerrel.
• Mi volt ez? – mondtam hangosabban a kellet�n�l. �sszerezzent.
• � nem j� fick� – mondta m�g mindig kifel� meredve, ridegen. – � a gonosz. Majd megmagyar�zom. M�g nem �rtheted. Nemsok�ra… Nemsok�ra majd t�bbet fogsz tudni.
• Rendben. Akkor mutasd az utat. – gy�jt�st adtam a kocsira, �s elindultam. Az �szaki sug�ron jobbra, a Daneren balra �s �gy tov�bb, am�g oda nem �rt�nk.

Csendben haladtunk egym�s mellett. Be�rt�nk a balesetire, ahol szerencs�re csak k�t n� volt el�tt�nk. Az egyiknek akkor�ra volt dagadva a l�bujja, mint egy krumpli, a m�siknak pedig �gy l�ttam az ujja volt feldagadva. Gyorsan sorra ker�lt�nk. A v�r�ban csendben �lt�nk egym�s mellett. Csak be ment a rendel�be, �s kij�tt. Azt mondta futt�ban hogy el kell mennie r�ntgenre. K�vettem, majd le�lt�nk ott is a v�r�ban. Nem n�ztem r�, de �reztem, hogy legal�bb f�l percenk�nt r�m sand�t. Kezdtem megenyh�lni, ez�rt v�g�l r�n�ztem, de nem tudtam sok�ig megtartani a kem�ny von�saimat. Annyira meggy�t�rten �s bocs�natk�r�en n�zett r�m, hogy nem tudtam ellen�llni. Odahajoltam, �s gyeng�den megcs�koltam.

• Szeretlek, de t�bbet ne csin�lj ilyet. K�rlek.
• �n is. – puszit nyomott z arcomra, majd boci szemekkel r�m n�zett. – Sajn�lom amit a h�zn�l tettem. Este k�rp�tollak.
• Mi hogyan?

A r�ntgen ajtaj�n egy fiatal, de duci n� sz�lt ki. Jered nev�t mondta, ez�rt nem magyar�zta el, hogy hogyan k�rp�tol. Izgatottan v�rom.

Nem t�nt csal�dottnak amikor kij�tt. S�t! Mosolygott! Egyb�l felpattantam, �s fel� indultam. � �tkarolt, �s a f�lembe suttogott.

• Nincs semmi baj. Csak z�z�d�s. Na gyere menj�nk. Ne agg�dj m�r! Holnapra alig l�tszik – mutatta a lila foltokat a k�ny�k�n �s a csukl�j�n. Megborzongtam. Szerintem, m�gis csak f�jhat m�g.
• Na akkor menj�nk.

Elindultunk. Az �ton folyamatosan a bocs�natomat k�rte, �n pedig azt hajtogattam, hogy megbocs�tok, de az�rt az esti meglepet�s j�het. Erre csak annyit tudott mondani, hogy este ne tervezzek semmit, �s hagyjam nyitva az erk�lyt.  

Elb�cs�ztunk egy hossz� cs�kkal, �s meg is �lelt.

Este �gy tettem ahogy mondta, kinyitottam az erk�lyajt�t, �s f�l tizenegy k�r�l elmentem tusolni. Egy r�vidgaty�t, �s egy hossz� p�l�t vettem fel. Mire vissza�rtem, m�r az erk�lyen v�rt. Mosolyogva elindult fel�m, �s �n is fel�. �tkarolta a nyakamat, �s egy cs�kot nyomott az ajkamra. Nem volt hossz�, de nagyon finom volt. �n nem akartam elh�z�dni, de � megtette.

• Hoztam chipset �s dvd-t. Ha nem b�nod. – mondta m�g mindig mosolyogva.
• Persze hogy nem. Tedd be, �s n�zhetj�k is!

Berakta a filmet a lej�tsz�ba, �n pedig k�zben be�ltem vagyis befek�dtem az �gyba, pont �gy, hogy a tv-t l�ssam. Elind�totta, �s be�lt mell�m. Nem nagyon figyeltem, mi megy, mi t�rt�nik. A chipset sem bontottuk meg. Csak egym�st n�zt�k. Egyre lejjebb cs�szott, �gy m�r a szem�nk egy magass�gban volt. Hallottam, ahogy a hangfalam a film v�g�t jelezve, sorolni kezdi a sz�n�szek neveit. Ezzel sem t�r�dtem. Most csak ketten voltunk. � �s �n. Fel akart �lni, de visszatoltam, �s hogy megsz�lalni se tudjon, sz�j�ra tapasztottam a sz�mat. Egyre hevesebben cs�koltuk egym�st. A nyelve a sz�mban kalandozott, m�g az eny�m az �v�ben. �t�ltem az �gy�k�ra, �s egyre k�zelebb simultam hozz�. �tford�tott a h�tamra, �s lejjebb kezdett haladni az ajk�val, �s a nyakamat, v�llamat cs�kolta. K�zelebb simult hozz�m, mire hangosan felny�gtem. Beny�lt a p�l�m al�, �s egyre feljebb tolta. Megdermedtem. Ezt nem k�ne. Most nem. M�g nem.

• Azt hiszem, ezzel v�rnunk k�ne – lihegtem.
• Igazad van. Teljesen. Bocs. Csak teljesen… - �rtettem mire utalt. �rtettem. Engem is elkapott a v�gy. Teljes testemet �tj�rta, m�gis meg kellett �ll�tanom. Nem tehettem, mikor anyu �s az �cs�m a m�sik szob�ban fekszik.

�tfek�dtem a  mellkas�ra. Keze a gerincemen j�rt fel – le. �gy aludtunk el…