/Sophie/ 

Mióta rátaláltam testvérkémre, Bellára, az egész életem megváltozott. Végre véget ért az egyedüllétem. Mindig sürög valaki körülöttem, legfőképp Jacob, akinek még mindog nem lankadt a bűntudata. Megtanulta a leckét. Mert az okos ember más kárán tanul. Megbántotta Bellát, de megbánta már ezerrel és rendbehozta, amit elrontott. De a bűntudata üldöz. Ettől meg én érzem magam kényelmetlenül. Nagyon komplikált dolog. Még magam is belezavarodok. A zűrzavart a fejemben Bella könnyen észrevette.

-Sophie, mi a baj? -kérdezte a vállamat simogatva.

-Semmi, csak elgondolkodtam azon, hogy nem szeretném, hogy Jake árnyékként kövessen. De hát én mondom ezt, aki önmagában egy árnyék.

-Dehogy. Nagyon is emberi vagy. -vígasztalt.

-Köszönöm, de akkor is így van, még ha neked nem is.

-Nem vagy éhes? -kérdezte átgördülve előző témánkról.

-De egy kicsit. -vallottam be. A konyha felé vettük az irányt, ahol Alice-be botlottunk.

-Csatlakozhatok a tracspartihoz? -kérdezte nagy vigyorral. Nem kellett válaszolni, ő már mögénk is szegődött. Csak tudnám, hogy akkor miért kérdez.

A konyhába érve Bells csinált nekem egy szendvicset, miközben én Alice nyakbaakasztós, fekete miniruháját csodáltam. A ruha előnyösen kiemelte háta hófehér bőrét. Mintha csak rá lenne szabva.

-Alice. Meg tudnád nekem mondani, hogy azén hajszínemhez és bőrszínemhez milyen színű ruha illene? -kérdeztem kíváncsian.

-Lássuk csak. -gondolkodott el. Nagyon meggondolja a választ. -Egészségesen fehér bőröd és feketés-barnás hajad van. Én vörös ruhát adnák rád. -fejezte be az elemzést.

-Amit ő mond, az csak igaz lehet. Hallgass rá! -javasolta Bella, majd letette a tányért az asztalra. Elmosolyodtam, megköszöntem és lehuppantam a legközelebbi székre és enni kezdtem. Nagyon finom volt a szendvics. Azonnal elpusztítottam. Ránéztem az órára és, bár eddig is volt, hiányérzetem támadt.

-Hol van Renesmee? -szegeztem Bellának a kérdést.

-Jacobbal van valahol La Push-on. -hangzott az azonnali válasz.

-És nem izgat, hogy nem tudod, hogy pontosan hol van? -kíváncsiskodtam tovább, mert őszintén érdekelt.

-Nem. -felelte egyszerűen. -Tudom, hogy Jacob maximálisan vigyáz rá. Edward viszont helyettem is idegeskedik. -nevetett fel.

-Ez így van. -helyeselt Alice. -Jazz sem tud az idegbetegségével mit kezdeni. -kuncogta.

-Szívesen lennék Jasper helyében. -nevettem vele.

Sokat beszélgettünk aznap aztán amikor este mindenki elvonult, egyedül maradtam a nappaliban. Egy dél-amerikai sorozatot kezdtem el nézni, amikor hirtelen valaki eltakarta a tévét.

-Beszélhetnénk? -kérdezte a csak első pillanatban idegennek tűnő pasi. Ijdtségem után rögtön felismertem a pasat.