Az elm�lt napokban sok mindent siker�lt megtudnom a k�l�n�s Cullen csal�dr�l. A t�rt�net�k nagyon izgalmas, hozz�juk hasonl�kkal m�g sohasem tal�lkoztam.

Egyre t�bbet gondolkoztam azon, hogy nekem is meg kellene pr�b�lkoznom az � saj�tos „veget�ri�nus” �letm�djukkal. 

     N�h�ny napja, m�r r�szt vettem egy ilyen vad�szaton vel�k. Az �llati v�r �z�t �ssze se lehet hasonl�tani az emberi�vel, viszont az is csillap�tja a szomjam, r�ad�sul ezzel a m�dszerrel nem kell embert �ln�m, �s ez sz�momra mindenn�l t�bbet jelentett.

M�r r�gen megb�ntam a kor�bbi gyilkoss�gom, de nem tehetek semmit, az id� kerek�t sajnos v�mp�rk�nt sem tudom visszafel� forgatni.

Egyetlen ments�gem az�rt, �s b�r igen kev�s, de nem mondhatom azt: hogy akaratb�l, �lvezetb�l, vagy kedvtel�sb�l �ltem. Nem, az egy�ltal�n nem lenne igaz. Abban a pillanatban, amikor r�vetettem magam az �ldozatomra, nem voltam magamn�l, az �szt�neim ir�ny�tottak, �s m�r meg is �ltem azel�tt, hogy ak�r egy m�sodpercig is gondolkozhattam volna.

Mostan�ban pr�b�ltam kevesebbet r�g�dni ezen, mivel semmit sem tudok, a m�r megt�rt�nt esem�nyek ellen tenni, viszont �r�k �letem h�tra l�v� r�sz�ben k�s�rteni fog annak a sz�rny� napnak az eml�ke. 

     B�rmennyit is t�rtem a fejem a csal�d t�rt�net�n, a legrejt�lyesebb akkor is Edward �s Bella kapcsolata maradt a sz�momra.

Bell�t csak t�volr�l figyelhettem, de ennek ellen�re sok inform�ci�t gy�jt�ttem err�l a furcsa l�nyr�l.

Azt hamar �szrevettem, hogy el�g �gyetlen, �pp ez�rt nem hagyj�k sok id�re egyed�l. Ugyanakkor r� kellett d�bbenjek, hogy igaz�n �szinte, �s kedves l�ny, m�g velem is, pedig azok ut�n, hogy r�t�madtam, ezt nem �rdemlem meg.

Tov�bbra sem mondtam el senkinek sem, hogy �n m�r l�ttam Edwardot �s Bell�t kor�bban is Volterr�ban. Majd egy alkalmas pillanatban k�zl�m vel�k. Egyel�re a k�r�l�ttem l�v� sz�mtalan �jdons�got pr�b�lom megszokni. 

     A napok olyan gyorsan teltek, mint m�g soha �letemben. Cullen�k el�g nagy igyekezettel pr�b�ltak csal�dtagjukk�nt elfogadni, �s megtan�tani a furcsa szok�saikra.

M�g mindig �multam a csal�d vak bizalm�n, hiszen maguk k�z� engedtek, �s szinte m�ris rokonukk�nt szeretnek, pedig alig egy hete, hogy vel�k �lek. 

     Ittl�tem alatt viszont siker�lt kev�sb� rokonszenves illet�kkel is tal�lkoznom, m�gpedig az alakv�lt� farkasokkal. Mind�ssze egyetlenegyszer botlottam bel�j�k, b�r az, az �ra is �r�kre az eml�kezetembe v�s�d�tt.

Akkor t�rt�nt ugyanis, amikor el�sz�r vad�sztam Cullen�kkel. Sz�lsebesen szeltem �t az erd�t, nem figyeltem semmire, csak a fut�s �r�m�re, �s k�zben pr�b�ltam egy-egy nagyobb test� ragadoz� nyom�ra bukkanni.

Lelkes szalad�som k�zben, egyszer csak �ri�si farkasok t�madtak r�m. Teljesen led�bbentem, �s tan�cstalan voltam. Azel�tt m�g sohasem l�ttam hozz�juk hasonl�  l�nyeket.

Ha Carlisle nincs ott, �s nem besz�li meg az esetet a farkasok vezet�j�vel, akkor engem ott helyben sz�tt�pnek. 

     Az�ta Cullen�k mindent elmes�ltek a falk�r�l, t�bbek k�zt a szerz�d�s�ket is. Az �jdons�g erej�vel hatott r�m, hogy a v�mp�roknak vannak ellens�gei. Azt hittem, ilyen hihetetlen�l er�s l�nyeknek nem lehet ellenfel�k vagy vet�lyt�rsuk, de nemr�g bebizonyosodott ennek az ellenkez�je, szinte a saj�t b�r�m�n tapasztaltam. 
 

     A mai nap is, �gy kezd�d�tt, mint ahogy n�h�ny napja az �sszes t�bbi. Egyetlen k�l�nbs�g azonban volt.

Edward k�z�lte, hogy Bella aznap megl�togatja a csal�dot az otthon�ban.

�n term�szetesen r�gt�n vettem a lapot, - ugyanis ez azt jelenti -, hogy j� lenne, hogyha n�h�ny �r�ra elt�nn�k a h�zb�l, a balesetek elker�l�se v�gett. 

     Egyed�l nem nagyon mertem t�l messzire menni, ez�rt egyb�l arra gondoltam, hogy Alice seg�ts�g�t k�rem, aki szerencs�mre lelkesen felaj�nlotta, hogy k�rbevezet egy kicsit a v�rosban, term�szetesen csak �gy, hogy k�zben nem ker�l�k t�l k�zel egyetlen emberhez sem. 

     Alice lelkesed�se gyorsan �tterjedt r�m is, �s r�videsen azon kaptam magam, hogy egyre jobban v�rom a d�lut�nt.

B�r maga a kisv�ros nem t�nt t�l �rdekesnek, pl�ne, hogy �lland�an es� �ztatta, m�gis a felfedez�s�ben volt valami kalandos. 

     Alice buzg�n keresg�lt a ruhat�r�ban egy �ltala alkalmasnak �t�lt ruh�t, amiben csod�san �s kell�k�ppen divatosan n�zek ki ahhoz, hogy bemutatkozzak a forksi nagyk�z�ns�g el�tt.

Igaz�b�l Alice-ben ez az egy dolog egy kicsit ideges�tett, most p�ld�ul sz�p lassan kezdett az �r�letbe kergetni azzal, hogy m�r a negyedik �ssze�ll�t�s�t kellett felpr�b�lnom, az�rt, hogy � eld�ntse, hogy melyik �ll a legt�k�letesebben rajtam. 

     Az elm�lt napokban f�k�nt Esme cuccait hordtam, aki v�gtelen�l kedvesen felaj�nlotta ruhat�rj�nak egy r�sz�t, ami �jb�l m�rhetetlen h�l�val t�lt�tt el, �s arra k�sztetett, hogy m�g jobban szeressem �t: aki szinte mindenkinek anyja helyett anyja volt ebben a h�zban. 

      - Azt hiszem, ez el�g j� lesz – jelentette be sug�rz�  arccal Alice, de k�zben m�g mindig az �t�dik �ssze�ll�t�st m�regette rajtam.  

      - L�gy sz�ves Alice, maradjon ez! – k�rleltem, mik�zben megpr�b�ltam k�ny�rg� tekintettel hatni r�. – M�r ez az �t�dik ruha, amit felpr�b�ltatsz velem, �s szerintem igaz�n remek�l n�z ki – tettem hozz� meggy�z�en. 

      - H�t j�, legyen ez – s�hajtott fel belegyez�en. - De azt�n semmi panaszkod�s, ha m�gsem v�lik be – k�z�lte egy szigor� pillant�s k�s�ret�ben. 

Megk�nnyebb�lten s�t�ltam ki Alice gigantikus m�ret� gardr�bj�b�l, �s �r�ltem, hogy egy id�re megszabadulok az �l� �lt�ztet�baba szerep�t�l. 

      - Carlisle kocsij�val megy�nk, mivel meg�g�rtem Edwardnak, hogy a Porsche-mat nem haszn�lom a v�roson bel�l –csicseregte Alice, mik�zben megpr�b�lt l�p�st tartani velem. �n �szre sem vettem, hogy mikor ker�lt m�g�m. 

      - �s mit fogsz mondani a forksi n�pnek arr�l, hogy �jabban �n mi�rt lakom veletek? – szegeztem neki a k�rd�st. 

      - Emiatt ne agg�dj – legyintett – �n m�r mindent kital�ltam – mosolygott r�m b�szk�n. 

      - Azt hiszem Alice, Te m�g a v�mp�rok k�z�tt is hiperakt�v vagy –jegyeztem meg egy halk kuncog�s k�s�ret�ben. 

      - Az m�r egyszer biztos! – kacsintott r�m, majd elindult lefel�  a l�pcs�n, �n pedig gyorsan k�vettem. 
 
 

N�h�ny �ra m�lva 

     Alice-szel gondtalanul s�t�lgattunk a v�ros egyik elhagyatottabb r�sz�n, ott is csak az�rt, mert �jdons�lt bar�tn�m biztosra vette, hogy arrafel� egyetlen emberrel sem tal�lkozunk, m�sk�pp �n m�g v�letlen se sz�lltam volna ki az aut�b�l. 

      - M�g nem ismertetted velem, hogy kik�nt ker�l�k be az emberek tudat�ba – t�rtem meg a p�r perce tart� csendet. 

      - �, h�t az �n unokatestv�rem, aki, el�re meghat�rozatlan id�re hozz�nk k�lt�zik – k�z�lte. 

      - Ez igaz�n remek �tlet – helyeseltem. – De nem zavar az, hogy m�g egy kicsit sem hasonl�tunk? 

      - Jajj, nyugodj meg, az emberek szem�ben nagyon is hasonl�ak vagyunk. Nekik �ltal�ban el�sz�r a h�feh�r b�r, �s az aranysz�n� szemp�r t�nik fel, sz�val emiatt… 

     V�ratlanul Alice meg�llt, �s elk�d�s�d�tt szemmel n�zett a semmibe. Egy pillanat alatt r�m t�rt a p�nik, �s hirtelen, er�sen kezdtem r�zogatni az apr� v�mp�rl�nyt. 

      - Alice, mi t�rt�nt? Mit l�tt�l? –ki�ltottam fel. 

      - �ppen ez az, hogy semmi – suttogta hihetetlenkedve. –  Elt�nt el�lem a j�v�nk, �s ak�rhogyan is pr�b�lok r� koncentr�lni, nem jelenik meg. 

     Cullen�k mes�ltek m�r ilyen esetekr�l. Ha Alice el�l elt�nik valaki j�v�je, az azt jelenti, hogy az illet� nemsok�ra valamilyen m�don kapcsolatba ker�l a farkasokkal. 

     M�r a puszta gondolatt�l is megborzongtam, mert a legut�bbi tal�lkoz�som az alakv�lt�kkal nem volt t�l kellemes, �s nem is sorolhatn�m a sz�p eml�keim k�z�. 

      - Legjobb lenne, ha most hazamenn�nk – sz�lalt meg v�gre Alice. – Nem lenne t�l szerencs�s Forks utc�in �sszefutni vel�k, r�ad�sul nemsok�ra elered az es� – utols� szavainak nyomat�kos�t�sa k�ppen az �g fel� ford�totta a fej�t, amelyen t�nyleg s�t�ted� felh�k kezdtek felt�nni. 

     Alig volt �rkez�se befejezni a mondat�t, amikor h�rom nagy, s�t�t alakot pillantottam meg, akik fel�nk k�zeledtek. 

      - Azt hiszem, a menek�l�ssel m�r elk�st�nk – suttogtam bizonytalanul. 

     Alice alig �szrevehet�en b�lintott, most m�r � is a fel�nk tart� �rnyakat b�multa.

Mozdulatlanul v�rtuk, hogy v�gre ide�rjenek. Biztos voltam benne, hogy miattuk t�nt el a j�v�nk. 

      - Jacob, Quil �s Seth – motyogta Alice, amikor m�r az arcukat �s l�ttuk - Jacob a legmagasabb, m�g�tte Quil, a legh�ts� pedig Seth. 

      - Mi�rt nem v�ltoznak �t? – k�rdeztem, de k�zben le sem vettem r�luk a szemem. 

      - Nem tudom – r�ntotta meg a v�ll�t Alice. – Sz�rny�, hogy az � elhat�roz�saikat nem l�tom – bosszankodott. 

     A h�rom fi� lassan, megfontolt l�ptekkel k�zeledett, mik�zben mi leveg�t se mert�nk venni. �n magam sz�rnyen f�ltem, mivel �k voltak t�bbs�gben, �gy k�nnyed�n meg�lhetn�nek minket.

Az biztatott, hogy Alice magabiztosabbnak t�nt, mint �n, �gy l�ttam, hogy m�r siker�lt kiagyalnia egy tervet is. 

     P�r m�terrel el�tt�nk, a h�rom sr�c t�tov�n meg�llt. Alice-szel hosszasan v�rtunk, de �gy l�tszott, nem akarnak m�g megsz�lalni, nagyon megfontolhatt�k a mondand�jukat. 

      - Minek k�sz�nhetj�k ezt a v�ratlan tal�lkoz�st? – t�rte meg v�gre a csendet Alice. 

A legizmosabb, akir�l felt�teleztem, hogy a sokat emlegetett Jacob, nagy bizonytalankod�s k�zepette tett el�re egy l�p�st, majd megk�sz�r�lte a tork�t, �s v�gre kib�kte, ami�rt j�ttek. 

      - �gy gondoljuk, nem biztons�gos Neki itt Forksban s�t�lni, vesz�lyes lehet az emberekre. – tudatta Alice-szel az ittl�t�k ok�t, �n pedig azonnal r�j�ttem, hogy az im�nt hallottak r�m vonatkoznak. 

     M�g Jacob besz�lt, addig �n alaposan v�gigm�rtem mind a h�rm�jukat. Fiatal koruk ellen�re m�r-m�r term�szetellenesen nagy izomr�teg bor�totta a test�ket. A b�r�k egys�gesen barna sz�n� volt, hajuk �s szem�k eg�szen s�t�t.

Nem illettek, az apr�, jellegtelen sz�n� forksi h�zak k�z�. 

     Amikor Seth-et kezdtem el m�regetni, felt�nt valami szokatlan. A fi�  kikerekedett, furcs�n csillog� szemekkel b�mult.

Ezt nem tudtam mire v�lni, �rtetlen�l meredtem r�, magyar�zatokra v�rva. 

     Alice j�slata – mint szinte mindig – most is bebizonyosodott, az es� apr� cseppekben kezdett szemerk�lni, p�r m�sodperc m�lva m�r �reztem, hogy s�r�n csap�dik a v�llamnak az �gi �ld�s. 

      - Szerintem Nilla nem annyira vesz�lyes, mint ahogy azt Ti gondolj�tok – k�z�lte Alice. – A v�rosnak ezen a r�sz�n am�gy sem nagyon j�rk�lnak az emberek. 

     Sz�momra �gy t�nt, mintha Jacob megsz�lal�sa �ta hossz� percek teltek volna el, de ekkor r� kellett, hogy d�bbenjek, csup�n p�r m�sodpercr�l volt sz�. 

      - Akkor is kock�zatos, ha nem nagyon tal�lkoztok itt emberekkel – v�gta r� Jacob – Bennetek, Cullenekben megb�zunk valamelyest, hiszen Ti r�g�ta nem t�pl�lkoztok emberi v�rrel, de ez a l�ny, m�g csak nem r�g lett „vega”. 

      - Kik�rem magamnak – horkant f�l Alice – Most m�r Nilla is Cullen – k�z�lte. 

      - �, l�tom a v�rsz�v�k gyorsan fogadnak be �j csal�dtagnak mindenf�le j�tt-menteket. – jegyezte meg g�nyosan. 

      - Ne mondj semmi rosszat Nill�r�l! – sz�lalt meg halkan, de hat�rozottan Seth. 

     Nekem – de �gy l�ttam, hogy a t�bbieknek is – leesett az �llam. H�t, ha valamire, erre nem sz�m�tottam egyetlen farkast�l sem.

Rajtam k�v�l mindenki m�s arc�n �tsuhant a felismer�s, de nyomban �t is adta a hely�t a k�ts�gbees�snek. El�sz�r Seth-re pillantottak, majd r�m, de gyorsan el is kapt�k r�lam a tekintet�ket, csak egyetlen szemp�rt �reztem m�g tov�bbra is magamon; a Seth-�t.  

     Alice �s a farkasok meg�rtett�k a helyzetet, de �n tov�bbra is �rtetlen arccal �lltam egyhelyben. 

      - Csak nem…? – k�rdezte Quil, b�r nem is k�rd�snek hangzott, ink�bb felismer�snek. 

      - �gy t�nik – v�laszolta Jacob. 

      - Neeeeeeem ilyen nincs! – k�z�lte Quil. – Egy farkas lenyomata sohasem lehet v�mp�r – tette hozz�. 

      - Mindig akadnak kiv�telek – d�nny�gte �jdons�lt bar�tn�m. – lehet, hogy ezt is a term�szet csod�i k�z� kell majd sorolnunk - kuncogta 

      - Persze, csakis egy v�rszop�t k�v�nok a rokons�gomba! – vetette oda Jacob. 

     Tov�bbra sem �rtettem egy kukkot sem a besz�lget�s�kb�l. �r�ltem volna neki, ha valamelyik�k esetleg veszi a f�rads�got, �s elmagyar�zza nekem mi is az a „lenyomat”. 

      - K�rlek mondj�tok el, hogy mi folyik itt! – kezdtem faggatni �ket.  

      - Bev�s�d�s – felelte Alice, de nem fordult fel�m, Serth-et vizslatta tov�bbra is. 

      - Micsoda? – v�lasz gyan�nt, egy�ltal�n nem ilyenre sz�m�tottam. Remek, egy �jabb sz�, aminek nem ismerem a jelent�s�t. 

      - Majd otthon elmagyar�zom – hadarta Alice, mik�zben megragadta a karom, �s az aut� fel� kezdett h�zni. 

      - De… - kezdtem volna tiltakozni, de azt�n megad�an s�hajtottam. M�g egy utols� pillant�st vetettem Seth fel�, majd besz�lltam a kocsiba. 
 
 

F�l  �r�val k�s�bb, a Cullen h�zban 

      - Most m�r �rtem – b�lintottam, amikor Edward befejezte a mondand�j�t. – Csak az nem vil�gos, hogy mi�rt pont bel�m…? 

     A feh�r sz�n� kanap�n �ltem, velem szemben, egy fotelban Edward foglalt helyet, aki v�gre minden k�rd�semre v�laszolt, �s t�relmes elmagyar�zta a t�rt�nteket. 

      - Ezt nem v�laszthatj�k meg – v�laszolta Edward. – �s azt sem lehet tudni, hogy ez mit�l f�gg. 

      - Akkor most mi lesz? – k�rdeztem tan�cstalanul. 

      - Erre m�g �n sem tudom a v�laszt – sz�lt k�zbe Alice, aki a hatalmas h�z l�pcs�j�n �lt, �s a fej�t Jasper v�ll�ra hajtotta. 

     Carlisle elmes�lt egy r�gi legend�t is - amit m�g kor�bban hallott egy r�gebbi falka vezet�j�t�l -, miszerint egyszer, nagyon r�gen, egy farkas bev�s�d�tt egy v�mp�rba, aki viszonozta az �rzelmeit. Az alakv�lt� f�rfinak nem jelentett gondot, hogy ne v�ltozzon �t a l�ny jelenl�t�ben, hiszen ha akarta, akkor se b�nthatta volna. N�h�ny �vig boldogan �ltek egy�tt, �s �gy tervezt�k, hogy mind�r�kre egy�tt maradnak, �m az egyik este �sszevesztek egy jelent�ktelen dolgon.

     El�sz�r m�g apr�, szinte mindennapos vit�nak indult, de egyre vadabb�  v�lt, majd sor ker�lt arra, amit a legrosszabb �lmukban sem gondoltak volna; a f�rfi �tv�ltozott, �s megt�madta a szerelm�t.

     A jelent�ktelen sz�v�lt�sb�l k�t ellens�ges faj v�rre men�  k�zdelme lett, amit m�r nem lehetett lef�kezni, egyik�j�k sem tudta abban a pillanatban kontroll�lni mag�t.

A farkas hosszas harc ut�n meg�lte a v�mp�rt, de nem sok�ra � is belehalt a s�r�l�seibe, m�r a gyors gy�gyul�s sem tudta megmenteni.

     Ilyen tragikus v�ge lett az egyetlen farkas-v�mp�r szerelemnek. Carlisle azt mondta, ez csak egy r�gi mese, �m �n nagyon is komolyan vettem.

Ezek ut�n nem ker�lhetek k�zel Seth-hez, azzal csak magunknak �rtan�k. Nem akarom, hogy Neki, vagy nekem b�rmi bajom is essen emiatt. 

      - Nincs d�nt�si lehet�s�ged – k�z�lte Edward. – A bev�s�d�s visszaford�thatatlan folyamat, Seth innent�l kezdve �lete v�g�ig mindenn�l jobban szeretni fog, �s egy id� ut�n Te is bel�szeretsz, a falka pedig nem avatkozhat k�zbe, nincs joguk ezt megakad�lyozni. 

      - Nem, ez akkor sem t�rt�nhet meg – r�ztam meg a fejem. –  Te is hallottad a t�rt�netet! Egyszer t�rt�nt meg, akkor is v�gzetes k�vetkezm�nyei lettek. 

      - „ M�s k�r�n tanul az okos” – mondta nevetve Emmett, aki eddig cs�ndesen �lt az egyik sarokban. 

- Na de Emmett! Ezzel nem illene viccel�dn�d! – dorg�lta fogadott fi�t Esme. 
 

     Pedig lehet, hogy Emmett gondolta j�l. Tanulnom kellene ebb�l a r�gen t�rt�nt esetb�l. 

     Semmiben sem voltam biztos, �gy �reztem n�h�ny �ra alatt a vil�g megfordult alattam. Gondolkoznom kellett. Nem akarhatok rosszat ennek a fi�nak, �s ah�nyszor csak vele lenn�k, mindig e r�gi legenda tragikus k�pei lebegn�nek a szemeim el�tt. 

     Tehetetlennek �reztem magam, �s tudtam, csak a j�v� hozhat megold�st.