"Nem az a fontos, hogy meddig �l�nk, 
 hogy meddig lobog v�r�nk, 
hogy cs�kot meddig k�r�nk �s adunk, 
hanem, hogy volt egy napunk, ami�rt �rdemes volt �lni."  

Alice  

A nappaliban �ltem a f�ld�n. Kint az es�  esett, �gy mintha sose akarna el�llni. 
2 fiam a kanap�n j�tszott. Most egyed�l maradtam itthon, hogy vigy�zzak r�juk. Jasper �ppen vad�szni ment. 
Csod�latos az �letem. Itt van nekem Jasper, Samson �s Simon. Nemsok�ra 
�tk�lt�z�nk egy m�sik h�zba itt a k�zelben. Kicsit ehhez fog hasonl�tani, de lesz benne sok m�s dolog is. M�r meg is terveztem az eg�szet. 
Az �vegajt�n �t Jasper l�pett be. A haj�b�l �s a ruh�j�b�l cs�p�g�tt a v�z. 
Gyorsan f�lszaladtam egy t�r�lk�z��rt �s egy sz�raz ruh��rt. 
- K�sz�n�m- mondta, majd egy pillanattal k�s�bb m�r sz�razon �llt ugyanott.

- Megyek csin�lok Samsonnak eb�det. - mondtam. Samson Romeoban kicsit t�bb az ember - ez�rt is z�ld a szeme- �s  �gy t�bb emberi �telt kell ennie. 
Bementem a konyh�ba. Jasper ut�nam j�tt. Meg�llt az ajt�f�lf�n�l, felemelt egy tincset a hajamb�l, v�gign�zett rajtam �s azt mondta: 
- Nagyon sz�p vagy ma! 
Majdnem megcs�kolt, csak azt�n: 
- Jasper b�csi, megj�tt�nk!- hallottunk egy l�nyhangot. 
Gyorsan a h�t�h�z siettem, Jasper pedig kih�tr�lt a szob�b�l. 
R�ntott sajtot �s s�lt krumplit csin�ltam. Majd mikor k�sz volt, �gy ki�ltottam: 
- Romeo, gyere, k�sz az eb�d! 
A "kicsi" fiam, aki m�g csak 3 �ves volt, �gy n�zett ki mint egy 13 �ves, �t perc alatt megette az eg�szet. 
- K�szi, Anya!

- Sz�vesen! 
Egy�tt mentem vissza vele a nappaliba, ahol m�r ott volt az eg�sz csal�d: 
Esme, Carlisle, Emmett, Rose, Bella, Edward, Nessy, Jasper �s Simon. 
- Na, megyek �n is vad�szni! - mondtam nekik. 
Jasper felugrott, megfogta a kezem �s kih�zott az �vegajt�n t�lra. A teraszon k�rbep�rgetett, mintha t�ncoln�nk. 
M�g  mindig szakadt az es�, �s vill�mlott is. �n meg gyorsan hozz�b�jtam Jasperhez, mened�ket keresve a f�lt�, oltalmaz� �lel�s�ben. 
Majd, v�gre, megcs�kolt. De ez most m�s volt, mint a t�bbi: 
heves, horzsol�, szoros, kegyetlen cs�k. Azt�n m�r csak a megd�bbent� hi�ny. V�ge. 
M�g egyszer r�n�ztem, azt�n m�r az erd� k�zep�n j�rtam. Ha csak sejtem… 
A j�v�bel�t� �rz�kemet m�r t�bb h�napja nem haszn�ltam. Szerettem a  
meglepet�seket. �gy nem is annyira izgalmas az �let, hogy el�re tudsz mindent. 
Most se l�ttam semmit. Nem is akartam. 
Egy t�volabbi hegyre mentem. Tal�ltam is p�r k�sz�li kecsk�t, de 
nem f�l�tt hozz�juk a fogam. 
M�r d�lut�n 4 �ra volt, mikor el�rtem egy melegebb, szavann�s r�szt. 
Megtal�ltam amit kerestem. Egy csapat impala legel�szett a f�ben. 
A kedvenc zs�km�nyom! Im�dom �ld�zni, mik�zben kecseseket ugrik. 
A negyedik ut�n j�llaktam. Majd egyszer csak furcsa nyom�st �reztem

mellkasomban. Valami t�rt�nt… Amilyen gyorsan csak tudtam, szaladtam, 
erd�k�n, hegyeken �t. V�g�l oda�rtem. Beugrottam az ablakon. 
Az eg�sz csal�d megsemmis�lt arccal meredt r�m. Romeo s�rt, ilyet csak 
� tudott. 
- Mi t�rt�nt? 
- A Volturik…elj�ttek. �s azt mondt�k…azt- sz�lt Simon. 
- …hogy nem lett volna szabad m�g t�bb f�lig ember, f�lig v�mp�r gyereknek sz�letnie. �s… - mondta Bella. - azt�n mondt�k, hogy te vagy a felel�s �s hogy… el kell vinni�k. Jasper ellen�llt, de… vagy harmincan voltak. 
Mi is pr�b�ltunk seg�teni, de… t�l sokan voltak. 
Akkor megl�ttam a j�v�t: 10-20 v�mp�r gy�r�j�be z�rva Jaspert egy hatalmas t�zrak�s fel� viszik. � harcol, morog, harap, ellenkezik, de hi�ba. 
Ez nem fog megt�rt�nni! Kit�rtem az ablakot, �gy rohantam, siettem. 
Este nyolckor m�r a Volterr�ban voltam. Lesiettem az ajt�kat �tt�rve, 
k�ts�gbeesetten sz�l�tgattam, hogy hol van. Mindig meghall, ha h�vom, 
nagyon messzir�l is. De most…semmi. 
Kit�rtam egy nagy vasajt�t. M�g�tte… 
Vagy 30 v�mp�r �llt egy nagy t�z k�r�l. Ugr�ltak �s morogtak. 
Az ablakon bevil�g�tottak f�ny�kkel a csillagok, amiket � m�r nem 
l�thatott. 
Nem. 
T�rdre hullottam. Az egyetlen, akit szerettem, aki megv�dett, aki szeretett, 
az oltalmaz� butusom... 
�gy t�nt, hogy a t�bbi v�mp�r megl�tott. Egyik�k kiab�lt valami 
olyasmit, hogy ide nem szabad bej�nni. De nem �rdekelt m�r semmi.  
Annyit m�g l�ttam, hogy k�zelebb hurcolnak a t�zh�z. Azt�n az utols� 
pillanatban... r� gondoltam. Az arany szem�re. A m�zsz�n� haj�ra. Az agg�d�, mindig v�delmez� tekintet�re. �s mikor a kezem fogta... 
Egy apr� f�jdalom �s minden els�t�t�lt... 
 
"Alszik. �ld�zte �t a sors ezernyi bajjal  
�s m�gis �lt, m�g mellette volt egy angyal. 
Meghalt. Oly egyszer� a magyar�zata: 
Mikor a nap lemegy, be�ll az �jszaka."