(Teddy szemsz�ge)

V�g�l is nem tett�nk semmi helyrehozhatatlant egym�sban Edwarddal, b�r most egy ideig biztos, hogy nem besz�l�nk egym�ssal. Nagyon cs�nya dolgokat v�gtunk egym�s fej�hez.

A vit�t �n szak�tottam meg azzal, hogy felrohantam a szob�mba.

Nem volt sz�p dolog, nem kellett volna h�tat ford�tanom a probl�m�nak. Tudom, hogy ett�l nem fog megold�dni, de egyszer�en elegem lett a kiab�l�sb�l. Legink�bb �n �s Edward kiab�ltunk, �gyhogy val�sz�n�leg a t�bbieknek m�g jobban eleg�k lehetett.

Levetettem magam az �gyra �s az elm�lt napon gondolkodtam. Nem tudtam eld�nteni, hogy pozit�vnak vagy negat�vnak �rt�kelhetem. Megtal�ltam a testv�remet, akir�l semmit nem tudtam, de elvesztettem a bizalmamat a csal�dban. Tizenh�t �vet tudatlans�gban t�lt�ttem. Ezt igaz�n nem kellett volna.

Nem vettem �szre, mikor aludtam el, de tudtam, hogy �lmodok. Vagyis nem teljesen �lmodtam, mert valami m�s t�rt�nt.

Egy tiszt�son �lltam. S�t�tt a nap, egy felh� sem volt az �gen. Ismer�s volt a hely, t�bbsz�r j�rtam itt. Le�ltem, �s v�rtam. Tudtam, hogy el fog j�nni. Egy n� l�pett ki a f�k k�z�l. Fel�lltam �s v�gign�ztem rajta. Elisabeth olyan volt, mint mindig. A v�mp�rok k�z�tt is gy�ny�r�. Karcs� alakja egyre k�zeledett fel�m, �s kezdtem kivenni az arc�t is. V�r�s szemeit kontaktlencs�kkel takarta el. Tudta, hogy nem szeretem a v�mp�rok eredeti szemsz�n�t. H�tborzongat�nak tartottam. S�t�tbarna haja l�gyan lengett. Odal�ptem el �s megfogtam a kez�t.

-Szia! – k�sz�ntem neki.

� nem sz�lt, csak megcs�kolt.

-Hi�nyzol.

Lizzy h�sz �ves volt, amikor �tv�ltoztatt�k. Nem tudja, ki tette, de mindig azt mondta nekem, nem �rdekli. Ez volt a sorsa. A Volturi csak n�h�ny �ve bukkant r�, �s igaz�b�l nem is a k�l�nleges k�pess�ge miatt vett�k fel, b�r Aro azt is leny�g�z�nek tal�lta. Tudtam, hogy most is ennek vagyok r�szese. Elisabeth m�sok �lmai tudott beleker�lni �s �gy b�rmilyen nagy t�vols�gb�l is besz�lni tudtunk. �s ami a legjobb, eml�kezni fogok mindenre, �s tudni fogom r�la, hogy val�s�g volt.

-Te is nekem. – Legsz�vesebben �jra megcs�koltam volna, de nem v�letlen�l kapcsol�dott bele az �lmomba. Lizzy m�lyen a szemembe n�zett.

-Valami t�rt�nt. �rzem. L�tom rajtad, l�tom a szemeidben.

Nem tudtam eld�nteni, hogy el kellene-e mondanom neki. Ki akartam �nteni valakinek a sz�vemet, de m�gis rossz �rz�s fogott el, ha arra gondoltam, hogy egy csal�don k�v�li embert beler�ngassak el�g kacif�ntos �letembe.

-Csak �sszeveszt�nk Edwarddal. – mondtam v�g�l egy nagy s�hajjal. – Majd kib�k�l�nk…tal�n.

-Tal�n? Ennyire komoly? – L�ttam a szem�ben, hogy sajn�l, �s f�lt.

-M�g nem tudom. – suttogtam neki. Belen�ztem a gy�ny�r�, �s �rdekl�d�en csillog� szemeibe �s ez volt a vesztem. Elkezdtem sorolni neki, hogy mi is t�rt�nt, �s hogyan, �s mi�rt veszt�nk �ssze.

-�n azt mondtam neki, hogy igaz�b�l az�rt nem besz�lt nekem err�l soha, mert nem b�rta t�ltenni mag�t anya hal�l�n �s �nz� m�don csak mag�t sajn�lta. Meg azt is, hogy a sz�let�semt�l kezdve nem t�r�d�tt m�ssal, csak a gy�sszal, �s nem hallottunk t�le m�st, hogy neki milyen rossz. Persze, nem volt igazam, csak r�szben. � erre azt mondta, hogy azt sem tudom mi az a gy�sz, �s milyen ha elvesz�t�nk valakit. �n visszav�gtam neki: „De tudom milyen sz�l�k n�lk�l feln�ni.” �s ekkor rohantam fel a szob�mba.

-Ott kellett volna maradnom, ugye? – k�rdeztem.

-Nem. Neked is, �s Edwardnak is v�gig kell gondolnotok ezt az �j helyzetet. – sim�tott v�gig az arcomon Lizzy. – Mindketten �ssze vagytok zavarodva. Edward f�l, hogy elveszt t�ged. Te volt�l a p�tgyereke. Akit megkapott, miut�n a l�ny�t elvesztette. Most f�l, hogyha megismered ap�dat, akkor elhanyagolod �t.

-De ez nem �gy van. Nekem �k a csal�dom…�s �k maradnak. �k neveltek fel. Nekik k�sz�nhetek mindent.

-Tudom.

-De – folytattam tov�bb – itt a lehet�s�g, hogy megismerjem az ap�mat. R�la soha nem hallottam semmit. Senki nem akart besz�lni ezekr�l a dolgokr�l. Ha apa sz�ba ker�lt volna, akkor anya is, �s akkor a sz�let�sem, anya hal�la �s megint a tabu t�m�n�l vagyunk.

Le�ltem a f�ldre �s az arcomat a kezembe temettem.

-Nem lett volna szabad elmennem. Nem lett volna sokkal jobb, ha otthon �l�k a kis fenekemen �s �lem a megszokott, nyugodt �letemet?

-Most m�r nincs „nem lett volna jobb, ha”…Megtetted Edward k�r�se ellen�re. – Lizzy komoly hangra v�ltott. – R�szben te tehetsz r�la.

Ezt szerettem Lizzyben. Nem kertelt, mindig a szembe mondta, amit gondolt.

-K�sz�n�m, hogy meghallgatt�l. – mondtam neki halkan. – J�lesett elmondani.

-Tudom. – mosolyodott el. – �s most mi lesz? Tal�lkozol a testv�reddel?

-Meg�g�rtem, hogy ott leszek, �s �n betartom a szavamat.

Lizzy nem v�laszolt semmit, elmer�lt a gondolataiban.

-Azt gondolod, hogy nem kellene feszegetnem a dolgot. Hagyom kellene az eg�szet?

Elisabeth fels�hajtott.

-�n a helyedben lehet, hogy ezt tenn�m. Tudod, sok olyan v�mp�rral tal�lkoztam, aki meg akarta keresni azt, aki �tv�ltoztatta. Ez engem soha nem �rdekelt. Ez lett bel�lem, �s �gy �lek tov�bb. Lehet, hogy neked is el�g lenne a tudat, hogy van egy testv�red �s k�sz…csak a csal�d fog r�menni…a szeretet, ami k�r�lvesz titeket. Soha nem l�ttam m�g kl�nt, aminek a tagjai ennyire er�sen kapcsol�dn�nak egym�shoz. �s nagyon sajn�ln�m, ha egy ilyen dolog miatt t�rne meg ez a burok. Teddy, neked sz�ks�ged van r�juk.

-Tudom, �pp ez�rt �rzem rosszul magam amiatt, ahogy Edwarddal besz�ltem. Nem akartam megb�ntani, de ismerd el, nem volt joga hozz�, hogy eltitkolja a csal�dom l�tez�s�t.

-Teddy! A te csal�dod ott van! Edward, Carlisle, Esme, a t�bbiek! Nem ez a Stefani vagy ki. Te Cullen vagy. A te csal�dod a Cullen csal�d, �s nem m�s. Ezt ne felejtsd el. – Lizzy felpattant �s fel-le m�szk�lt a tiszt�son. �n is fel�lltam �s odas�t�ltam mell�. El�sz�r csak a kez�t fogtam meg, �s miut�n r�m n�zett, egy sz� n�lk�l meg�leltem.

Nem mondtam semmit, de azt hiszem, tudta mire gondolok.

-Most mennem kell, ne haragudj. B�k�lj ki Edwarddal, �s k�rj bocs�natot t�le. Szia. Szeretlek.

-�n is szeretlek. – mondtam m�r f�lig �bren. Fel�ltem �s v�giggondoltam a besz�lget�s�nket. Mi�rt volt Lizzy ennyire ellens�ges Stefanival? Valahogy nem tetszett a hangja, amikor r�la besz�lt. Mintha len�zte volna �t, vagy…valami m�s? Tud valamit, amit �n nem? Nem tudtam r�j�nni, de kezdtem �gy �rezni, hogy a k�r�l�ttem �l�k mind t�bbet tudnak ann�l, mint amennyit el�rulnak. �s ez kezdett nagyon ideges�teni.

(Stefani szemsz�ge)

El�sz�r azt hittem Teddy m�r nem is j�n el. T�bb mint f�l �r�t k�sett, de v�g�l is megjelent a tengerparton. Zaklatott volt, ezt els� pillant�sra l�ttam rajta.

-Szia! Bocsi, hogy k�stem. – lihegte, amikor meg�llt el�ttem. �n megpaskoltam a fat�rzset mellettem, jelezve, hogy �lj�n le mell�m.

-Semmi baj. – mosolyogtam r�. –Szeretek itt lenni, �gyhogy nem okozott gondot a v�rakoz�s. �gyis volt mit �tgondolnom.

Teddy elh�zta a sz�j�t. R�gt�n tudtam, mi a baja. Hihetetlen volt, hogy mennyire egy hull�mhosszon voltunk, hab�r csak egy napja ismerj�k egym�st.

-Sz�val nem ment j�l a dolog otthon? – k�rdeztem t�le.

Teddy megr�zta a fej�t �s gondolatban elmes�lte – legink�bb k�peket mutatott -, hogy mi is t�rt�nt �jszaka.

Amikor befejezte nem sz�lt semmit. �n sem akartam megt�rni a csendet, �gyhogy csak �t�leltem a testv�remet.

Percekig �lt�nk �s b�multuk a tenger hull�mait. V�g�l Teddy sz�lalt meg.

-Veled mi a helyzet?

-�n tegnap, miut�n elment�l �sszevesztem, majd kib�k�ltem egy bar�tommal, majd �sszevesztem �s kib�k�ltem ap�mmal. - Apa! Te j� �g, hogy lehetek ekkora h�lye. Biztos meg akarja ismerni Teddy is az apj�t. Tal�lkozniuk kell…csak tudn�m, hogy vezethetn�m fel az eg�szet. M�gsem �llhatok oda el�, hogy „Hell� apa, megtal�ltam a r�g elveszett testv�remet, aki a te fiad.”. Akkor tuti sz�vrohamot kapna. – Ugye meg akarod ismerni?

Teddy nem v�laszolt, csak n�zte a vizet. J�rt az agya, de most m�g v�letlen�l sem akartam volna meghallani, hogy mire gondol. Vannak pillanatok �s gondolatok, amikre nem vagyok k�v�ncsi Teddy �let�b�l. Ez most pont olyan volt. Sz�ks�ge van az id�re, hogy feldolgozhassa ezt az eg�szet.

-Ezen m�g nem is gondolkodtam. – kezdett bele hossz� hallgat�s ut�n. – Annyira hirtelen j�tt ez az eg�sz. Nagyon szem�t dolog lenne, ha azt mondan�m, hogy… - Nem folytatta, de �reztem mit akar mondani.

-Ha most m�g nem tal�lkozn�tok?

Teddy csak b�lintott.

-Figyelj! �n ebbe nem sz�lok bele. Te �rzed, mikor �llsz k�szen. �n b�rmikor a rendelkez�sedre �llok az �gyben. Meg�rtem, hogy nem akarsz m�g tal�lkozni vele…

-Nem az, hogy nem akarok. – morogta nagyot s�hajtva a fi�. Lehajtotta a fej�t �s a f�ldet n�zte. – Csak egyel�re el�g z�r�s mindenhol a helyzet. Otthon nagyon �sszekusz�l�dtak a dolgok…a… - L�ttam rajta, hogy �nmag�val vitatkozik. Nem mert m�g megny�lni, amit meg is tudtam �rteni, hiszen �n sem mondtam el neki sok mindent. V�g�l kimondta. – …A sok titok miatt. �gy �rzem, mindenki mindent tud r�lam, csak �n nem ismerem �nmagam. Ez nincs �gy j�l. – Megr�zta a fej�t. – Stefani! Meg akarlak ismerni, meg akarom ismerni az ap�mat, de…ez most gyorsan j�tt. – Majd egy k�nyszer� vigyorral fel�m fordult. – Hogy tudod ezt te ilyen k�nnyen venni?

Elmosolyodtam. Ha � azt tudn� mennyi mindenen mentem kereszt�l az elm�lt �vekben.

-Sok minden furcsas�g t�rt�nt k�r�l�ttem. Ennyi. Van egy olyan pont, miut�n az ember m�r mindent elhisz, ami t�rt�nik vele. Na, n�lam ez a pont m�r �vekkel ezel�tt megvolt. Nem mondom, hogy nem lepett meg, hogy van egy testv�rem, de megpr�b�ltam hamar hozz�szokni a gondolathoz. �s tudod, n�ha nagyon j�, ha van valaki aki ismeri a gondolataimat �s m�gsem kell kimondani.

Teddy halv�nyan elmosolyodott. – Van benne valami. – motyogta. – K�rdezhetek valamit?

Csak b�lintottam. �gyis mindent meg kell tudunk egym�sr�l.

-Te v�rfarkas vagy?

Meglepetten pislogtam r�. Megszoktam, hogy senki sem tud a falk�r�l, �gy v�ratlanul �rt a k�rd�s.

-Honnan tudsz te a farkasokr�l? – k�rdeztem t�le.

Teddy megr�ntotta a v�ll�t.

-V�mp�rok k�z�tt n�ttem fel. �s mivel a csal�dom nagy r�sze, mondhatni az eg�sze v�mp�r, �gy okkal f�lthetem �ket.

-Szerinted b�ntan�m a csal�dodat? Akik mellesleg eltitkolt�k el�led ezt az eg�szet…

-H�! – ki�ltott r�m Teddy. – Megmagyar�zt�k mi�rt! Ezzel te ne foglalkozz. Engem meggy�ztek, t�ged nem kell.

M�rges lett r�m. Lehet, hogy nem kellett volna megv�dolnom �ket, de m�giscsak a v�mp�rok nem �rult�k el Teddynek, hogy �l az igazi csal�dja. Nem tehettem r�la, �szt�n�sen nem b�ztam a v�rsz�v�kban. Akikr�l eddig hallottam, csak rosszat tettek nek�nk vagy a falk�nak. Akkor mi�rt b�zn�k meg ak�rmelyikben?

-Bocs�nat. Semmi k�z�m ehhez. – mondtam. – De akkor is igazam van. – Makacs voltam, aki ismer, az tudta. Sajnos Teddy m�g nem ismert igaz�n. Felpattant �s m�rgesen el�m l�pett.

-Ide figyelj! Ha te �gy gondolod, hogy az �n csal�dom nem el�g j� hozz�tok, akkor jobb, ha itt abbahagyjuk ezt az eg�szet.

M�r �ppen indult volna, amikor elkaptam a kez�t.

-Teddy v�rj! Ne haragudj! Igazad van, semmi k�z�m hozz�tok. Csak…tudod, kicsit elfogult vagyok a v�mp�rokkal kapcsolatban. Nem hallottam t�l sok j�t r�luk. – elh�ztam a sz�mat, hogy kifejezzem, igaz�b�l semmit j�t nem hallottam r�luk.

-�n ugyan�gy vagyok a farkasokkal, m�gsem kezdtem el szapulni �ket.

-Mert �k nem titkoltak el semmit. – Ezt megint nem kellett volna. Teddy nem sz�lt semmit, csak megfordult.

-V�rj m�r! – ford�tottam megint magam fel�. – Bocs�nat. Visszafogom magam. Sz�val, v�laszolva a k�rd�sedre, nem, nem vagyok farkas. Apa viszont az volt, �s nagyon sok farkas bar�tom van. �gyhogy, jobb ha nem hangoztatjuk, hogy megint van egy csapat v�mp�r a k�zelben. Nem akarok rosszat neked, �s b�zom benne, ti sem nek�nk.

-Nem. – r�zta a fej�t Teddy. – Nem tudom mennyit hallott�l r�lunk, de…a csal�dom sosem iszik emberi v�rt. Ne agg�dj, nem fognak b�ntani senkit. – mondta b�k�l�keny hangon Teddy.

-Akkor sem tudn�nak, ha akarn�nak. A falka megv�di a falut.

Teddy csak a szem�t forgatta.

-Mi�rt vagytok ti annyira oda a farkass�gt�l?

-L�tt�l m�r v�mp�rt �s farkast egym�s ellen harcolni?

-Nem, mi�rt te igen? – k�rdezte meglepetten, felh�zott szem�ld�kkel Teddy.

Nem v�laszoltam. Term�szetesen �n sem l�ttam, pedig n�ha k�v�ncsi lettem volna, hogy harcolnak a fi�k. De sem apa, sem a t�bbiek nem engedt�k meg soha.

Teddy g�nyosan elvigyorodott.

-Sz�val te sem.

-Hallottad amit gondolok, mi? – v�laszoltam neki minimum olyan g�nyos hangon, mint ahogy � sz�lt hozz�m.

-Nem, de az arcodra van �rva a v�lasz. A l�nyeg az, hogy nem fogunk b�ntani titeket, �s ti sem minket.

-�n pedig egyel�re nem sz�lok ap�nak r�lad. �s senki m�snak sem. – Sethre gondoltam. M�r el�z� nap is �gtem a v�gyt�l, hogy elmondjam neki. De ha � tudja, akkor egy id� ut�n apa is meg fogja tudni. Seth tudott titkot tartani, de apa pedig �rtett hozz�, hogy szedjen ki valamit Sethb�l. Mindig az �n j�l�temmel j�tt, meg az �n �rdekeimmel…�s Sethnek ez �rz�keny pontja volt. Szeretett. Persze nem �gy, mint a szerelm�t, hanem mint a h�g�t, mint a testv�r�t. Vagy tal�n m�g jobban is szeretett, mint a testv�r�t. �gy �rezte felel�s �rtem, hiszem miatta tudtam meg mindent a farkasokr�l. Apa csak ut�na kezdett el mes�lni r�luk.