"Az utols� sugarak is elhalnak egyszer, majd a hatalmas Arany cs�sz�r al�bukik a horizontnak, hogy �tadja hely�t titokzatos fiv�r�nek. Az ezer suttog�st oltalmaz� rideg Nagy�r var�zslatokat rejt� feketes�get sz�r sz�t az �gbolt siv�r felsz�n�n, ekk�ppen teszi mag�t azz� ami: a s�t�t �ce�n egyetlen kapit�ny�v�. Az �ben birodalom milli�rdnyi csillagpontja sz�tsz�rva pr�b�lkozik legy�rni kir�ly�t, de mindhi�ba, � mindenk�pp gy�zedelmeskedik f�nykaton�i felett. A F�ld mennyezet�n v�g�l elfoglalja rend�thetetlen tr�nj�t, s mintha gy�m�ntok halm�val lenne kirakva teste - �gy f�nylik a fekete b�rsonyt�k�r k�zep�n. Az egyszer� emberek e k�t testv�rt csak Napnak �s Holdnak nevezik, s titkaikat nem sejtve k�mlelik �ket, �m kevesen fogj�k fel, hogy mindk�t fiv�r nevezhet� egynek is, hisz egyik sem kevesebb a m�sikn�l. A Napkir�ly a f�nyess�g Holdja - s a Holdcs�sz�r a s�t�ts�g Napjak�nt hinti f�ny�t birodalm�ra. S b�r a f�nyess�g igazs�gokat rejt, �gy a s�t�t �jszaka kalandot �s var�zslatot. �ppen ez�rt annyira k�l�nleges a Holdcs�sz�r tr�nfoglal�sa - a Fekete Napfelkelte.
- Uh, nem mondom ez m�r valami! - Szemeimet b�v�lve szak�tottam el a k�ny lapj�r�l, hogy kitisztuljon a fejem, de ink�bb tettem volna m�sk�pp.
- Nah? Akkor elj�ssz velem megn�zni, a Fekete Napfelkelt�t? - barna szemei minden var�zsos sz�n�l �mulatba ejt�bbek voltak, a v�laszra v�rva pedig m�g az eddigiekn�l is k�zelebb h�z�dott hozz�m.
- Ness?
- Aham! - b�logattam, mint egy idi�ta mik�zben egy tiszta igent sem tudtam kib�kni. Nem az �n hib�m, a szemei...
- Klassz! – h�t igen, ha a tekintet nem j�nne be, akkor j�n a szikr�z� mosoly. Istenem, kezdem azt hinni, hogy direkt pr�b�l elk�pr�ztatni. Komolyan mondom, ha m�g sokszor csin�lja ezt velem, akkor az �n sz�vem is meg�ll, mint a t�bbi csal�dbeli�."