(1911)

Az erd� h�vogat�  z�ldje fel� botladozva nem tudtam szabadulni balj�s gondolataimt�l. M�g hogy egy l�ny f�ra m�sszon! Ha ezt megtudj�k a sz�leim, egy h�tig garant�ltan b�ntet�sben leszek.

Mindennek az �cs�m az oka! Tegnap azzal hencegett, hogy � bezzeg megteheti ezt. 

�n is ki akartam pr�b�lni, �s b�r biztos voltam benne, hogy ez egy�ltal�n nem helyes, most m�gis a magasra n�tt f�k fel� tartottam.

Sohasem �reztem m�g  �gy. Most sz�nt sz�nd�kkal akarok ellenszeg�lni, pedig eddig mindig azt tettem, amit mondtak.

Nevets�gesnek tal�ltam m�g a gondolatot is, hogy egy tizenhat �ves l�ny el�re eltervezetten szeg szab�lyt. 

De egyszer�en a haragom �tvette felettem az uralmat. Nem szoktam megs�rt�dni, de ap�m �tlet�re nem tudtam m�sk�pp reag�lni. M�g hogy f�rjhez menjek! Ink�bb b�ntet�sben leszek m�g egy ideig, mintsem ilyen fiatalon elhagyjam a farmunkat! 

Amikor el�rtem a legalkalmasabbnak t�n� f�ig m�r tudtam, hogy nem fogok megfutamodni, m�g akkor sem, ha m�r el�re tudom, hogy mi v�r r�m ezut�n.  

�vatosan fogtam meg a legals�  �gat, majd nagy er�fesz�t�sek �r�n felk�zd�ttem magam arra. Megfontolt mozdulatokkal kapaszkodtam felfel�, mindig egy kicsivel nagyobbat ny�jt�zkodva a k�vetkez� �g�rt.

�ppen egy vastagabbnak t�n� ut�n ny�ltam, amikor �reztem, hogy valami reccsen a l�bam alatt. Ijedten, kapkodva igyekeztem elkapni a fejem f�l�tti fa�gat, de az t�ls�gosan messze volt.

Egy �jabb reccsen�s ut�n m�r a fat�rzsbe pr�b�ltam kapaszkodni, de az izzad� tenyerem meg-megcs�szott rajta, ezzel felhas�tva a b�rt a kezemen.

A harmadik volt a leghangosabb roppan�s, de m�r nem maradt id�m k�ts�gbe esni, mert egy pillanat alatt az �g velem egy�tt leszakadt. 

Egy m�sodpercre siker�lt belekapaszkodnom egy m�sik �gba, de egy pillanat alatt az is elv�lt a fat�rzst�l, �gy majdnem k�t m�ter magasr�l zuhantam a f�ldre. 

A b�r�m azonnal �gni kezdett, l�ttam rajta a sok karcol�st, has�t�st. �reztem, hogy valamire r� estem, de nem tudtam meg�llap�tani, hogy mi az. 

A f�ba kapaszkodva pr�b�ltam felk�sz�l�dni az avarb�l. Hi�ba volt minden er�fesz�t�sem. �reztem, hogy az egyik l�bam nem �gy mozdul, ahogy �n szeretn�m. 

K�zelebb hajoltam a l�bsz�ramhoz, hogy megn�zzem a s�r�l�st. 

• A fen�be! –  ki�ltottam fel, de r�gt�n meg is b�ntam, hogy kics�szott a sz�mon. Ez nem egy j�l nevelt l�nyhoz ill� besz�d.

A l�bam tart�s�t veszte, f�lig kifordulva fek�dt a f�ld�n. Elt�rt. Val�sz�n�leg erre estem r�.

Nem tudtam, hogy mihez kezdjek. Nem b�rtam felkelni a f�ldr�l.  

Tal�n c�lszer�  lenne seg�ts�g�rt ki�ltani, k�l�nben beletelik n�h�ny �r�ba, am�g elkezdenek keresni – gondoltam. 

• Seg�ts�g! Itt vagyok az erd�ben! – kiab�ltam, de a hangom er�tlen�l csengett.

Az el�bbi ki�lt�somat megism�teltem m�g n�h�nyszor, mire l�pteket hallottam az erd� sz�le fel�l.  

• Esme! Mit csin�lsz te ott, a levelek k�zt? �s mi�rt ki�ltozol? – k�rdezte ap�m meglepetten.

• Azt hiszem, elt�rt a l�bam – motyogtam lehajtott fejjel.

• Hogyan?

• Leestem a f�r�l…  - ismertem be halkan, les�t�tt szemekkel.

• �s mit kerest�l te a f�n? – ki�ltott r�m. A d�ht�l egy pillanat alatt v�r�ss� v�ltozott az arca. – Egy�ltal�n nem egy ifj� h�lgyh�z m�lt� viselked�s! Hogy lesz �gy bel�led k�teless�gtud� feles�g, ha m�r most sem tartod be a szab�lyokat?

Nem v�laszoltam, n�m�n  �ltem a fa t�v�n, �s tov�bbra is a talajra szegeztem a tekintetem. Nem mondhattam neki azt, hogy �ppen az el�z� napi kijelent�se miatt szeg�ltem ellen sz�nd�kosan.

Eltelt egy perc, �gy, hogy egyik�nk sem sz�lalt meg. �gy t�nt, apa megnyugodott valamelyest.

K�zelebb l�pet, �vatosan megfogta a v�dlim. N�h�ny m�sodpercig figyelmesen m�regette, majd �vatosan elengedte. 

• Ez bizony t�nyleg elt�rt – �llap�totta meg. – Be kell menn�nk a v�rosba, hogy ker�ts�nk egy orvost, aki megvizsg�lja �s begipszeli – tette hozz� j�val nyugodtabb, szel�debb hangon.

Lassan al�m ny�lt, majd �vatosan felemelt a f�ldr�l. Igyekezett, hogy a l�bam ne nagyon mozduljon meg.

Ahogy a h�zhoz �rt�nk, any�m l�tta, hogy valami nincs rendben. 

• Istenem! Mi t�rt�nt veled, Esme? – k�rdezte agg�d� arccal.

• Elt�rte a l�b�t  – v�laszolt helyettem ap�m.

A szomsz�d farmon �l�knek volt automobilja, �gy a kedvesnek t�n� szomsz�d fi� vitt be minket a v�rosba. 

Szerencs�re nem tartott sok�ig orvost tal�lni, �s ap�m meg a szomsz�d fiatalember sokat besz�lt r�la.

Azt mondj�k, k�l�n�s alak. Nem nagyon j�r emberek k�z�, csak akkor, amikor dolgozik, legal�bbis eddig m�g senki sem l�tta munkaid�n k�v�l. 

�ll�t�lag az �ccs�vel �l, aki a helyi egyetem di�kja. Azt suttogj�k, mindketten gy�ny�r�ek, de furcs�k.

Nagyon k�v�ncsi voltam erre a titokzatos doktorra, aki m�g a t�bbi orvos szerint is t�k�letesen �rt az orvostudom�nyhoz. 

Ap�m �vatosan emelt ki az aut�b�l, �s a karj�ban tartva vitt be az apr�cska rendel�be. Lerakott a bent l�v� k�rh�zi �gyra, majd egy pillanat erej�ig v�gigm�rt, ezut�n sz� n�lk�l kis�t�lt a sz�k folyos�ra. 

• Ha j�l �rtes�ltem, a kisasszonyt Esme-nek h�vj�k – l�pett be a helyis�gbe mosolyogva egy sz�ke f�rfi.

Teljesen el�multam, mert m�g ann�l is szebb volt, ahogy a v�rosiak le�rt�k. A sz�ke haja mesterien simult h�tra, a b�re h�feh�rs�g�hez kifejezetten illet ez a hajsz�n.

Egyed�l a szeme t�nt ki a gy�ny�r� arc�b�l, ami m�lyfeket�n ragyogott.

K�nnyed, ruganyos l�ptekkel k�zel�tett fel�m, majd alig egy m�terrel el�ttem �llt meg. 

M�g a l�legzetem is elakadt a k�zels�g�t�l, �s sz�vem egyre gyorsabb temp�val kezdett verni, �s n�h�ny m�sodpercig �gy �reztem, hogy menten �tszak�tja a mellkasomat. 

• I… igen –  dadogtam.

A doktor vetett r�m egy sz�les, szikr�z� mosolyt, amit�l a sz�vem m�g enn�l is hangosabban d�b�rg�tt, pedig azt hittem, hogy ez m�r nem lehets�ges. 

• Hadd n�zzem a l�b�t, Esme!  – m�g k�zelebb l�pett az �gyhoz, melyen fek�dtem, majd kezeivel �vatosan meg�rintette a l�bam. El�g volt n�h�ny fut� pillant�s, �s k�zmozdulat, s m�ris meg�llap�totta a t�r�s pontos hely�t.

Ahogy m�r-m�r v�szesen k�zel ker�lt hozz�m, vagyis ink�bb a l�bsz�ramhoz, bel�legeztem az illat�t. 

Enn�l finomabbat, �desebbet m�g soha sem �reztem. Teljesen elk�b�tott, az agyamra k�d ereszkedett, �s egyre t�bbet szerettem volna az �des illatb�l. 

V�gig elb�v�lten figyeltem minden mozdulat�t, mik�zben helyre tette a l�bam, majd bek�t�zte, ezek ut�n begipszelte. 

Valami k�l�nleges volt a mozdulatai k�nnyeds�g�ben, szikr�z� mosoly�ban, m�lyfekete tekintet�ben. Nem tudtam kital�lni, hogy mi lehetett az.

Csak annyit tudtam, hogy nem voltam k�pes levenni r�la a tekintetem, mik�zben az illata teljesen mag�val ragadott. 

Legnagyobb �r�m�mre v�ltott velem n�h�ny sz�t, a hogyl�tem fel�l �rdekl�dve. Az�rt �r�ltem ennek, mert �gy hallhattam csod�latosan cseng�, b�rsonyos hangj�t is. 

Csal�dottan s�hajtottam fel, amikor mosolyogva k�z�lte, hogy k�szen van. �n m�g sz�vesen el�ld�g�ltem volna ott p�r �r�t, b�mulva a doktor gy�ny�r� von�sait. 

• Valami baj van? Nagyon f�j? – K�rdezte aggodalmas arccal, mivel f�lre�rtelmezte el�bbi s�hajom.

• Nem, nincs semmi. Csak f�j. – Motyogtam magam el�.

• Adok f�jdalomcsillap�t�t, kisasszony, megl�tja, att�l jobb lesz – mondta kedves mosollyal az arc�n, majd egy faliszekr�nyhez l�pett.

Nem tudtam, nem a csod�latoss�g�ban gy�ny�rk�dni. Legsz�vesebben az eg�sz napot ott t�lt�ttem volna.

Szinte nem is �reztem a f�jdalmat a l�bamban, annyira lek�t�tte a figyelmemet a doktor. 

• K�t h�t m�lva j�jj�n vissza, k�rem! Lehet, hogy �n akkor nem leszek itt, ez esetben az egyik koll�g�m fogja levenni a gipszet – k�z�lte tov�bbra is udvarias, kedves hanggal, mosolyogva.

B�lintottam, de nem sz�laltam meg. Val�sz�n�leg nem tudtam volna egy norm�lis mondatot alkotni. 

A k�vetkez� percben ap�m l�pett be a helyis�gbe. Feltett n�h�ny k�rd�st Dr. Cullennek (id�k�zben siker�lt megtudnom a nev�t is), f�leg a l�bamr�l.

Ap�m m�r indult, hogy felvegyen az �gyr�l, de a doktor megel�zte. K�nnyed�n emelet fel, majd gyors l�ptekkel indult el velem az aut� fel�. 

• J� er�ben van… - motyogta ap�m a bajsza alatt.

Dr. Cullen ezen �jb�l csak somolygott, majd �vatosan be�ltetett az automobil h�ts� �l�s�re. 

• K�sz�n�m  – suttogtam egyre jobban pirul� arccal.

• Igaz�n nincs mit – v�laszolta, azut�n vetett r�m m�g egy elb�v�l�  mosolyt, majd h�tat ford�tott �s t�vozott.

Hamar elt�nt az �p�letben, de �n m�g sok�ig b�multam ut�na. A gondolataim �ssze-vissza kavarogtak, magam sem tudtam, hogy mi v�ltozott bennem ilyen hirtelen. 

�gy �reztem, sohasem fogok r�j�nni gy�ny�r�s�g�nek titk�ra. Magamban az�rt foh�szkodtam, hogy m�skor is l�thassam.

Rem�ltem, hogy a k�v�ns�gom egy napon majd teljes�lni fog. Egy alkalom nem volt el�g ezt a csod�t szeml�lni. Ha kell, m�g egyszer leesek a f�r�l, �s elt�r�m a m�sik l�bamat is.

B�rmit, csak l�thassam m�g.