/Bella szemsz�ge/ 

K�t h�t telt el hazat�r�s�nk �ta. Egy ideig m�g Carlisle pr�b�lkozott, h�tha megtud valamit a kis rugdos�d�mr�l, de semmi. A pocakom egyre jobban g�mb�ly�dik. Ink�bb vagyok b�lna, mint ember. Mostanra b�rki megmondhatja els� l�t�sra, hogy �n bizony terhes vagyok. K�zeledik a sz�l�s is, amit�l m�g idegesebb vagyok, de m�gis �r�l�k neki. Ugyanakkor az �llapotom egyre romlik, ahogy a pici n�. M�r olyan gyenge vagyok, hogy a fel�ll�shoz is Edward vagy Rosalie seg�ts�g�re van sz�ks�gem. Teljesen els�padtam. Megkock�ztatom, hogy s�padtabb vagyok m�g Edwardn�l is. Ja �s b�rmit eszek, az nem sokkal k�s�bb t�vozik. A m�lt h�ten m�g a r�ntgeng�ppel is k�zelebbi kapcsolatba ker�ltem, ugyanis EJ k�pes volt elt�rni egy bord�mat. Sokkal er�sebb, mint �n. B�r az nem neh�z. De ha eg�szs�ges lenn�k, akkor is t�ln�ne rajtam. Hi�ba... f�lig v�mp�r.

Megdermedtem. Edward r�gt�n feln�zett, mert f�l pillanattal ezel�ttig az � h�v�s kez�t simogattam er�tlen�l.

-Mi a baj, Bella? Mid f�j? -k�rdezte Edward ijedten �s m�r ki�ltott is Carlisle-�rt.

-Semmim, csak... -nem tudtam befejezni, mert kedvesem k�zbe v�gott.

-Bella, ugye eml�kszel, mit mondtunk neked Carlisle-lal?

-Igen. Mindig mondjam meg, ha valami baj van. -mondtam szemforgatva. -De most nem err�l van sz�.

-Akkor mi�rt dermedt�l le? -k�rdezte �sszezavarodottan. K�zben meg�rkezett Carlisle is.

-Mi van akkor, ha a pici ink�bb r�d hasonl�t, mint r�m? -vetettem fel. Edward k�rd�n n�zett r�m.

-Mi lenne? Semmi.

-Dehogynem. ...ha a kicsinek ink�bb a v�r kell, mint az emberi kaja. -b�ktem ki. Edward �gy led�bbent, hogy leveg�t venni is elfelejtett.

-�gy gondolod? -k�rdezett vissza Carlisle.

-Egy m�don tudhatjuk meg. -mondtam.

-Rosalie! -fordult Carlisle fogadott l�nya fel�. -Hozn�l Bell�nak egy kis null�s v�rt?

-M�ris. -felelte �s m�r el is t�nt. Meg fogom valaha szokni ezt?

-Rem�lem igazad lesz. -sz�lalt meg Edward. V�gsz�ra megjelent Rosalie egy feh�r b�gr�vel. Le volt takarva egy k�v�scs�sze al�t�ttel, de a sz�v�sz�l �gy is kil�gott bel�le. Rose �trep�lt a szob�n egyenesen az �gyam mell�, �s �tadta a poharat. El�g meleg volt. Kortyolni kezdtem, mire minden szem r�m szegez�d�tt. Kiv�ve egyet. K�t korty k�z�tt k�rdeztem r� holl�t�re.

-Hol van, Alice?

-A padl�son. -felelte r�viden Rose.

-De mi�rt?

-F�j a feje, ha a k�zeledben van. A pici el�gg� akad�lyozza a j�v�d kutat�s�t.

-�, �rtem. -mondtam �s �jra kortyolni kezdtem. A kisbab�m helyesl�en rugdosott. Teh�t megtal�ltuk azt, ami neki kell. Elmosolyodtam. Apr� mosolyom l�tt�n Edward is boldog lett �s homlokon cs�kolt.

Amikor a poh�rban m�r nem volt semmi, �reztem, hogy a kezdetben m�g gyeng�cske r�g�sok egyre er�s�dnek. Ahogy �n er�s�dtem, �gy a baba is. �sszer�ndultam minden egyes r�g�s ut�n, amit r�gt�n k�vetett egy m�sik.

-Azt hiszem, erre v�gyott. -ny�gtem �sszeszor�tott fogakkal. Edward nyugtat� kezei ugyan ott voltak a hasamon, de a kicsi nem csillapodott. Hirtelen k�t reccsen�st hallottunk, azt�n semmi. Irdatlanul elkezdett f�jni a cs�p�m.

-K�t �jabb borda? -k�rdezte Edward gyorsan.

-Nem. -ny�gtem er�tlen�l. -Ez a medencecsontom lesz, �gy �rzem.

Edward azon nyomban felsz�guldott velem az orvosi szob�ba, ahol Carlisle m�r v�rt minket.

-Gyorsan, fiam! Fektesd az �gyra! -utas�totta �t Carlisle. Edward mindent a tov�bbi utas�t�sok szerint tett. Lefektetett az �gyra �s hagyta apj�t megvizsg�lni. Val�sz�n�leg a kicsi megnyugodott att�l, hogy elt�rte a csontom, mert az�ta meg sem mozdult.

Carlisle, amennyire lehet, k�m�letesen vizsg�lt meg, azt�n adott egy adag f�jdalomcsillap�t�t.

-Ett�l nem sok�ra el�lmosodsz. -mondta. -Ne f�lj! A nehez�n t�l vagy.

�n csak b�lintottam. Nem voltam k�pes t�bbre, mert m�r �reztem is a f�jdalomcsillap�t� hat�s�t. Egyre jobban csuk�dott le a szemem, de nem akartam aludni. M�g nem. Helyette ink�bb megpr�b�ltam fel�ltem. Edward h�v�s keze visszatartott. A szemembe n�zve megk�rdezte azt, amit az elm�lt h�ten ha nem hallottam 1000-szer, akkor egyszer sem.

-Mi a baj, Bella?

-Semmi. -feleltem laposakat pislogva. -Csak miel�tt elalszom... k�rhetek egy cs�kot?

-Term�szetesen. -mondta mag�t�l �rtend�en �s gyeng�den megcs�kolt. Szenved�lyes volt, de �vatos. Kell is az �vatoss�g, mert most m�g t�r�kenyebb vagyok, mint eddig.

Hamar v�get �rt a m�moros cs�k. Visszahuppantam a p�rn�ra, mert k�zben egy kicsit megemelkedtem.

P�r pislog�s ut�n az �ntudatlans�gba mer�ltem.