(Jacob)

-Az erd� lombzuhatag�ra m�g nem ereszkedett r� a s�t�ts�g. Egyel�re uralkodott a Napn�lk�li f�lhom�ly, ami mag�t�l a f�nyes csillagt�l nyerte tompa f�ny�t – az utols� sugarak m�g sz�ntott�k az �gbolt perem�t. A sz�rk�let f�stk�dk�nt t�lt�tte be a f�nys�v �ltal el�rhetetlen t�vlatokat, az erd� z�ldes territ�rium�t keretk�nt fogta k�r�l az alkonyat dereng�se. S m�g a Dereng�s megt�rt csendbe burkol�zott, addig a Z�ld Tenger �l�l�nyeinek k�s�i moraj�t aranysz�nbe �lt�ztett�k az �gbolt perem�n ny�jt�zkod� Napkarok.  
- De a l�ny csak t�ncolt. Egyre k�zelebb �s k�zelebb a karok fel�. 
- M�g v�g�l befedte csont feh�r test�t az aranyl� napsug�r. 
- Te k�v�lr�l tudod az eg�sz k�nyvet? 
- Csak a kedvenc r�szeimet memoriz�ltam, a t�bbit… elrakt�roztam. Ez az id�zet pontosan illik a mostani t�jhoz, innen jutott eszembe. – somolygott mag�ban, mik�zben visszavett a temp�j�b�l, �s hozz�m igazodott. M�g jobban lelass�tottam magam, elv�gre eszem �g�ban sem volt siettetni az elker�lhetetlen elv�ll�st. Biztosan el�tt�nk v�r r� valaki egy kocsival, �gy a s�t�nk nem ny�lik t�l hossz�ra majd. 
- Sz�val, k�v�lr�l tudod az eg�sz k�nyvet.  
- H�t, m�giscsak fontos aj�nd�kk�nt kaptam egy fontos embert�l. Az a legkevesebb, hogy forgatom. De vajon neked milyen kib�v�d van r�? 
- Hm? Mire? – kicsit elkalandoztam a „fontos ember” r�szn�l. 
- H�t, arra, hogy f�jod k�v�lr�l a sz�veget. 
- Te mondtad. Fontos aj�nd�k egy fontos embert�l. Legkevesebb, hogy forgatom. –a k�v�ncsis�g csak �gy s�t�tt a tekintet�b�l, magyar�zatra v�rva emelte fel fej�t. Ki�lveztem egy kicsit a helyzetet, v�g�l megadtam magam. – Az �desany�mt�l. 
- Oh! 
- Eredetileg az �v� volt. N�ha olvasott bel�le a testv�reimnek, de persze az�rt �n is odafigyeltem egy kicsit. �gy akaratlanul �s forgat�s n�lk�l r�m ragadt az eg�sz. – vontam v�llat laz�n. 
- Az�rt el�g gyakran lehetett az a n�ha. Ves�b�l kiv�gtad az eg�szet. 
- Mindennap. – eresztettem egy megad� mosolyt. – V�g�l �n kaptam meg aj�nd�kk�nt. Meg is lep�dtem akkor, de a k�zelm�ltban minden vil�gosabb� v�lt. 
- Egy k�nyv a term�szet er�ir�l, a k�rnyezet csod�ir�l, m�gi�r�l �s farkasokr�l. Elm�s. Igaz�n agyaf�rt. 
- Bevallom, azel�tt is sokat lapoztam. 
- Sz�val „n�ha”? 
- Heh. N�ha. 
- �gy l�tszik ez a sz� farkas nyelven mindennapot jelent.   
Egym�s mellett, lass� temp�ban l�pkedt�nk. �n sehov� sem siettem �s a s�rg�s hazajut�s ellen�re, Nessie sem t�nt t�l idegesnek a l�bvonszol�s miatt.  
M�r vagy 1 �r�ja lehet annak, hogy �jra tal�lkoztam bev�s�d�sem t�rgy�val, ennek ellen�re csak most t�nt fel, hogy mennyit v�ltozott igaz�n. A v�ratlan sokk, amit a k�sz�b�n kaptam m�g a legszembet�n�bb dolgokr�l is elvonta a figyelmemet, de itt volt az alkalom, hogy jobban megn�zzem magamnak. 
Amikor elutaztak Nessie kb. 12 �ves lehetett a gyors n�veked�s�nek k�sz�nhet�en, nyurga alakja volt, kisl�nyos tekintete k�v�ncsis�gr�l �rulkodott szinte mindig. Most olyan, mintha egy 16 vagy egy 17 �ves tin�dzser szedn� mellettem a l�b�t, aki testileg minden tekintetben… sz�val feln�tt. Alakja megny�lt, magasabb lett, haja barn�s �s v�r�ses tincsekben zuhant lefel� eg�szen a derek�ig, a teste pedig fittnek �s rugalmasnak l�tszott. Igazi n�i test k�p�t adta vissza, ami a kell� helyeken domborodott vagy �ppen nem. �s azok a l�bak! 
Egy percre abbahagytam a mustr�t, mert a gondolataim lassan t�l messzire szaladtak. M�g szerencse, hogy Edward nincs hall�t�vols�gon bel�l �s nem figyeli, ahogy gondolatban m�r 
vetk�ztetem a l�ny�t. J�zus! Ink�bb feljebb folytatom a dolgot. 
Az arca leny�g�z�, egy igazi angyal arca volt. Hi�ba tudtam, hogy a b�re kem�nyebb, mint egy �tlagember�, m�gis meggy�z� puhas�got sug�rzott a feh�r lepel. Tal�n az az oka, hogy Nessie sz�ve dobog, vagyis keringet egy kis v�rt az ereiben, �gy a csontfeh�rs�g felt�lt�dik n�mi sz�nanyaggal is. Az arc�n p�r �lt, ami rettent�en kiemelte a Bell�ra eml�keztet� csokol�d�barna csod�kat a szeme hely�n. Hossz� szempill�k fogt�k k�rbe �ket, mintha �rz�kelhet� s�lyuk lett volna azoknak a pill�knak, �gy emelgette �ket Ness a nagyvil�g fel�. Az �sszk�pet a halv�ny sz�j t�k�letes�tette ki. Az ajkak, melyekr�l nem tudhatom, hogy valaha az eny�mek lesznek. Az ajkak, amelyek eddig m�g sosem t�ntek ennyire cs�b�t�nak a sz�momra. Az ajkak, amelyek most besz�lnek. Besz�lnek. Kihez? 
- Hah�! Jacob Blacket sz�l�tja a term�szetf�l�tti. Hall engem valaki? 
- Mi? H�t persze. �n csak… gy�ny�rk�dtem a t�jban �s elkalandoztam. Am�gy, hogy telt az elm�lt k�t �ved? Valami eml�t�sre m�lt� v�ltoz�s? 
- H�t… ami azt illeti el�g sok minden t�rt�nt, am�g t�vol voltam itthonr�l. El�sz�r is D�l-Amerik�ba ment�nk megl�togatni az Amazonokat. L�tnod kellett volna Zafrina arc�t! El sem akarta hinni, hogy n�h�ny �v alatt annyira megn�ttem. Ut�na meg, amikor csak tehett�k, k�peket cser�lgett�nk. � megmutatta az �sszes gy�ny�r� helyet, ahol az elv�ll�sunk �ta j�rt, �s �n is megmutattam neki, amit csak tudtam. K�pzeld! Annyira tetszett neki La Push. Amikor megmondtam neki, hogy ez a Ti ter�letetek, akkor el�gg� elcs�ggedt. Mondtam neki, hogy tal�n majd egyszer lesz alkalma k�zelr�l is megn�zni. Esetleg… 
Hah, m�g mit nem! Egy v�mp�r, r�ad�sul egy vad �serdei v�rsz�v� a mi ter�let�nk�n! M�g elk�pzelni is rossz �rz�s. De ezt m�gsem mondhattam Nessie-nek, mert l�ttam rajta m�r r�gebben is, hogy mennyire szereti azt a barb�r n�t. 
- Esetleg… tal�n. 
- Hazud�s. – mosolyodott el el�g fur�n. Ha �tl�t rajtam, akkor m�gis min nevet? – Sz�val ott t�lt�tt�nk kb. 2 h�napot, azt�n apa enged�lyt k�rt az �serdei h�rmas kol�ni�t�l, hogy �t mehet�nk-e a ter�let�k�n. El�g vicces helyzet volt, mert a kol�nia 3 tagj�nak egyike sem besz�lte az �ltalunk ismert nyelveket. Pedig elhiheted, hogy apa azt�n otthon van a nyelvekben. V�g�l az �n k�pess�gemmel pr�b�lkoztunk. Megmutattam nekik, hogy mi a sz�nd�kunk. Nem mondhatn�m, hogy sz�vesen engedtek a k�zel�kbe. Mind�ssze egy ujjal �rinthettem meg az egyik�ket. Nagyon nem tetszett�nk nekik, mintha f�ltek volna t�l�nk. V�g�l nem v�ghattunk �t a fens�gter�let�k�n. Zafrina szerint a szem�nk aranysz�ne miatt riadtak meg t�l�nk, mert azon a ter�leten t�bb legenda is �lt bizonyos „aranyszem� tiszt�t�kr�l”. 
- Aranyszem� tiszt�t�k? Ez az�rt el�g b�n�n hangzik. – forgatott egyet a szem�n, majd folytatta. 
- Sz�val ker�l�utat kellett tenn�nk. Az �serd� egyszer�en var�zslatos volt. Annyira z�ld minden �s annyira p�r�s a leveg�, �s annyira napos, �s annyira hangos, �s… 
- Forks. 90% z�ld ter�let, az �v 90%-�ban esik, ez�rt van p�ra d�givel. 
- Na �s a nappal meg a zajjal mit kezd a k�pletben, Mr. Geo? 
- 100%, hogy az �v 365 napj�n beragyogj�k az idel�togat� szerencs�sek napj�t az erd�ben �rk�d� farkasok. 
- Akik persze, zajosak. – nevetett fel. 
- Neked kellett a hangoskod�s. – dobtam fel� egy, amolyan Jabobos mosolyt, amit az anyja r�gen annyira szeretett. L�tsz�lag a l�ny�nak sem volt ellene kifog�sa. – Folytasd! 
- Sz�val felfedezt�k az erd�t, �s kider�lt, hogy t�bb mag�nyos v�mp�r is �ldeg�l benne. – Micsoda j� h�r! Nem el�g a vil�gnak p�r darab? N�lam m�r az is sok, akiket eddigi p�lyafut�som alatt l�ttam. Arcomon nem t�kr�z�dtek a gondolataim. Gondolom. – Az egyik olyan alkalommal, amikor egy kisebb h�zf�les�get l�ttunk meg, anya �gy d�nt�tt, hogy felfedez. K�pzelheted apa mennyire volt boldog, amikor anya csak �gy bev�gott egy m�sik ismeretlen v�mp�r ter�let�re. Szerencs�re csak egy id�s asszonyv�mp�r kez�ben volt a hely. El�sz�r azt hittem, hogy � is k�ptelen lesz vel�nk besz�lgetni, de ismerte a portug�l nyelvet, r�ad�sul nem akart megt�madni minket. El�g sokat dum�lt a sz�leimmel. Nem voltam ott v�gig, de �gy t�nt valami �rdekes lehetett, mert apa szinte egyb�l ut�na felh�vta nagyap�t �s hosszasan ecsetelte, hogy majd lesz mir�l besz�lni�k k�s�bb. Amikor r�k�rdeztem, hogy m�gis mir�l volt sz�, akkor anya csak annyit mondott, hogy az asszony r�gi mond�kat mes�lt nekik, amikr�l eddig m�g maga Edward se hallott. De furcsa is volt az eg�sz, mert ezut�n odaj�tt hozz�m a n� �s a kezembe nyomott egy �vegcs�t. Fogalmam sincs r�la, hogy mi lehet az. Apa meg nem besz�l, csak annyit mondogat, hogy mindenk�ppen tartsam meg, mert egyszer hasznomra v�lhat. 
- Bizarr.  
- Az. Teljesen �gy kezel, mint valami fogyat�kost, aki im�dja a rejtv�nyeket. 
- Kiv�telesen az �vegcs�s n�re �rtettem, de ami az ap�dat illeti, h�t. Szerintem egyszer�en csak ilyen. 
- Micsoda? 
- H�t, ne �rts f�lre, de Edward mindig is ilyen volt. Szerette megtartani a gondolatait. Ideges�t� tulajdons�g egy olyant�l, aki mindenki m�s�ban turk�l. 
- H�t… vannak kiv�telek. 
- Najah. Az olyan bonyolult term�szet csod�i, mint Bella. 
- H�! Mif�le g�nyol�d� hangnemben besz�lsz r�la? �gy tudtam, hogy r�gebben m�g �h�tattal mondtad ki ezt a nevet, nem pedig ironiz�lva. 
- Hogy… hogy mondtad? – Mi van? Most azt mondta, amire gondolok, hogy mondta? 
- H��t. Az �gy volt, hogy. Jaj, k�ny�rg�k, ne v�gj ilyen arcot! – vett egy m�ly l�legzetet �s belekezdett. – Teh�t az �gy volt, hogy… m�g mindig azt csin�lod! 
- Mit? 
- Tiszt�ra k�ts�gbeesett k�pet v�gsz. B�r van r� okod, hisz nem minden csaj mondhatja el mag�r�l, hogy a vele egyid�s bar�tja r�gen szerelmes volt az anyj�ba. V�rjunk csak. Ez az�rt morbid is lehetne. 
Lehetne? Uramisten, mit m�velt�l Bella? Hogy mondhattad el neki, hogy a m�ltban szerelmes voltam bel�d? Megtorpantam, �s val�ban. Kezdett eluralkodni rajtam a k�ts�gbees�s. Hogy gondolhatta, hogy ez baromira nyer� lesz n�lam? H�t rohadtul nem. Szeretn�m, ha Renesmee-vel minden klappolna kett�nk k�z�tt, �s m�g a legrosszabb esetben is mellette maradhassak. De… ha ilyeneket m�vel, azzal csak azt �ri el, hogy… 
- H�j, nyugi m�r! Ne agg�dj, egy�ltal�n nem zavar, hogy r�gen bele volt�l z�gva az �desany�mba. S�t, ez sok mindent megmagyar�z. 
- Hogyan? 
- H�t p�ld�ul sosem �rtettem, hogy m�gis mi�rt volt�l mindv�gig anyu mellett a terhess�ge alatt, mik�zben a legnagyobb �sellens�ged gyerek�t v�rta. R�ad�sul azzal, hogy v�dted �t, azzal egy�tt az ellens�geidet is.  
- M�r nem az ellens�geim. 
- Ennek �r�l�k. De akkor m�g azoknak tartottad �ket. De �gy, hogy v�letlen�l megtudtam a dolgokat, m�r minden vil�gos lett. V�dted �t �s szembesz�llt�l a csal�doddal csakis �rte. 
„… csakis �rte.” �s ez lett az egyik legnagyobb hib�m az �letemben, amit mindig is b�nni fogok. Az, hogy akkor annyira h�lye �s k�ptelen voltam felfogni azt, hogy Bell�nak mennyire fontos a gyereke. Az, hogy k�ptelen voltam legy�rni magamban a d�h�t �s a gy�l�letet, amit a benne fejl�d� ismeretlen ir�nt �reztem. Az, hogy Bella hal�la ut�n tehetetlen�l hagytam, hogy ez a m�reg el�rassza a testem, �s gyilkos terveket sz�v�gettem b�rmif�le megb�n�s vagy sz�gyen�rzet n�lk�l. Az, hogy csak egy pillant�s v�lasztott el att�l, hogy gyilkos �s �ngyilkos v�ljon bel�lem. Mert, ha akkor megtettem volna azt, amire k�sz�ltem, akkor azzal a tettel egy�tt a saj�t torkomat is elharaptam volna. Nem menthetett volna meg senki sem. De te megmentett�l. 
- Most komolyan. Ennyire zavar, hogy kifaggattam any�t kett�t�kr�l? �n azt hittem, j�t nevet�nk majd a r�gi sztorikon, de szinte s�t az arcodr�l, hogy legsz�vesebben kifutn�l a vil�gb�l. 
- Ez csak… csak arr�l van sz�, hogy szerettem volna, ha te ink�bb nem tudsz ezekr�l a dolgokr�l. 
- De mi�rt? 
- Mi�rt? Nessie, k�ny�rg�m! 
- Igenis, mi�rt! Nem tett�l semmi megbocs�jthatatlant. Szerelembe esni sosem b�n! 
- Ezt meg honnan veszed? Tapasztalatok? – kezdtem megadni magam, l�that�lag feladtam a csat�t, �s egy gyatra mosollyal belet�r�dtem abba, hogy k�nytelen leszek m�giscsak kiirtani a Cullen-kl�nt, kezdve Bell�val.  
- Nem, de �n �ll�tom, hogy igazat mondok! Eddig m�g sosem voltam szerelmes, de a csal�dom b�rmelyik tagj�t eln�zve - ahogy �r�kig k�pesek egym�s szem�ben merengni – magabiztosan �ll�tom, hogy az �let �rtelme szerelembe es�s! 
- Ezt te nem �rted, akkor minden m�s volt. Bella… m�sra v�gyott, egy olyan m�sra, aki miatt m�ss� kellett v�lnia. �s ez nem illett bele az �n vil�gn�zetembe. 
- M�s? �gy �rted, v�mp�r? 
- Ah, Ness!. L�tod ez�rt nem akartam, hogy tudj ezekr�l a dolgokr�l! „V�mp�r �s ember. K�t k�l�n faj, akik ellent�tei egym�snak. Nem t�rt�nhet meg, hogy szerelembe essenek!” �gy gondolkoztam, term�szetellenesnek tartottam. 
- Term�szetellenesnek. – suttogta ut�nam a szavakat, fej�t lefel� biccentve. 
- De az r�gen volt, �s elm�lt m�r. Fiatal voltam �s egyszer�en csak nem akartam meg�rteni a dolgokat, mert azt hittem igaz�n szerelmes vagyok Bell�ba. 
- „Fiatal”, mondja. Nem volt az olyan r�gen �m. Sz�val, akkor nem is volt�l szerelemes bel�? De h�t a terhess�gekor akkora �ldozatokat hozt�l. 
- Ne �rtsd f�lre. Szerelmet �reztem ir�nta, de �n azt mondtam, hogy nem voltam igaz�n szerelmes bel�. – Hogy is lehettem volna? Nekem, T�ged sz�nt a sors. 
- Oh, h�t. Vajon mi lett volna akkor, ha � lett volna az igazi?

- Sosem tudjuk meg. �s nem is b�nom. Ha v�gig olyan ostoba maradtam volna, akkor most nem s�t�lgatn�l velem itt �s most. – arca felvidult, mosolya beragyogta testem. Ezt a k�pet akarom l�tni minden pillanatban, azt, hogy mosolyogsz mellettem. Azzal, hogy Bella nem lett az eny�m, egyben megtal�lhattam az igazit is, Benned. 
P�r percig n�mas�gban l�pkedt�nk tov�bb, t�rsam mag�ban gondolkodva valamin. M�r el�g k�zel voltunk a h�zunkhoz, a nagy besz�lget�sben ki is ment a fejemb�l a tervem, miszerint „v�letlen�l” rossz fel� kanyarodok az egyik el�gaz�sn�l. Nyerhettem volna n�mi extra id�t, de h�t ez… �gy alakult. 
- Figyelj, Jake.  �n akkor is �gy gondolom, hogy a szerelembe es�s sosem lehet b�n, vagy term�szetellenes, ahogy te fogalmazt�l. M�g akkor sem, ha k�t teljesen k�l�nb�z� l�ny szeret is egym�sba. 
- Nessie, az�ta m�r tanultam a dolgokb�l, �s el sem hinn�d, mennyire nem �rdekelnek m�r a k�l�nb�z�s�gek! 
- Ember, v�mp�r, v�rfarkas. Nekem egyre megy! Ha majd szerelmes leszek, akkor �gysem fog sz�m�tani az eg�sz. 
- Hm, rem�lem is. – el�g halkan, szinte hallhatatlanul ejtettem el ezt a megjegyz�st, de tudtam, hogy �les f�leit el�rt�k a szavaim. 
- Sz�val mondjuk, ha valakin megakad, majd a szemem itt La Pushban, akkor legal�bb most m�r tudni fogod, hogy mik�nt gondolkodom. B�r a tan�cs gyomra biztos nem venn� be egy bakfis f�lv�mp�r te�ri�it a szerelemr�l, mi? 
- Mit nem vesz majd be a tan�cs gyomra? – sz�lalt meg ap�m reszel�s hangja az ajt�nkb�l. �szre sem vettem, hogy m�r meg�rkezt�nk. 
- Semmi k�l�n�set, csak azt, hogy mostant�l egyre t�bbet fogok fel�tek m�szk�lni. De rem�lem, te a seg�ts�gemre leszel �s fedezed majd a h�tam, Billy! – szinte kacar�szva kiab�lt ap�mnak, aki erre csak visszanevetett. A t�ny, miszerint sok id�t akar n�lunk t�lteni, az �n mimik�mat is megtorn�sztatta. 
- Sz�m�thattok r�m, gyerekek! 
- H�t, akkor �n el is t�n�k. Jake… nekem… vagyis… �n… 
- Igen? – Tudtam, hogy valamit akart mondani nekem. M�g Sam�kn�l belekezdett, de az az istenverte Quil �ppen rosszkor l�pett be.  
-… �n… - s�haj -… k�sz�n�m a s�t�t. M�r majdnem elfeledkeztem r�la, hogy milyen sz�p is itt minden. – Nem nyert! Ink�bb ker�li a t�m�t. Lassan elindult egy… 
- Porsche? – Azt gondoltam, hogy egyszer majd Nessie is beszerez egy m�regdr�ga aut�t, de azt hittem az m�g egy kicsit od�bb lesz. R�ad�sul egy ilyen bazi gyors modellt! Edward vajon mennyire rajongott az �tlet�rt? 
- Igen! Ap�t�l kaptam aj�nd�kba. – sz�val t�le kapta, akkor valahol lemaradhattam „Mr. Meg�vomal�nyommindent�l” logik�j�ban. 
- Sz�p kis darab, mintha hasonl�tana Alice kocsij�ra. A sz�ne kicsit vil�gosabb, de mindenk�ppen hasonl�. 
- Pontosan. �n k�rtem. Im�dom a n�nik�m aut�j�t, mert irt� gyorsak. Vele tanultam vezetni, �s persze a Porsch�j�vel. 
- Egy �jabb sebess�gm�ni�s a csal�dban, mi?

- Ez csak term�szetes. – h�zta fel az orr�t sz�npadiasan. – De majd �gyis megl�tod. –  fordult a kocsi fel�, de nem sz�llt be. – Jacob! 
- Igen, Nessie?

- Sz�val igaz�b�l csak azt akartam mondani az el�bb, hogy… nekem sz�rnyen hi�nyozt�l ebben a 2 �vben. – A mondatot m�r a nyakamat �t�lelve fejezte be. Ekkor �reztem csak igaz�n azt, hogy eddig mennyire �res voltam legbel�l. Most mindenem a hely�re kattant, teljesnek �reztem magam. 
- Val�ban? – ter�lt el�gedett mosoly az arcomra.

- H�t persze, hogy hi�nyozt�l. Mindenki hi�nyzott, de te m�giscsak Jacob vagy! Az �n farkasom. M�g sz�p, hogy n�ha eszembe jutott�l. – bokszolt gyeng�n a v�llamba, b�r feleslegesen. 
- N�ha? Mit is mondt�l, mit jelent ez a sz� a farkasok nyelv�n? – arca felvidult, szemeit lehunyva huppant a kocsi �l�s�re �s bestartolta a s�rga csod�t. 
- Mindennap. – mormolta, majd a motort felp�rgetve, egy utols� f�loldalas mosolyt villantva, elindult hazafel�. 
- N�ha. Hm. Szeretem ezt a sz�t! – indultam el a h�z fel�, ahol Billy k�v�ncsian figyelte a somolyg�somat.

 – Ezek szerint a farkasok �s a v�mp�rok nyelve nem is k�l�nb�zik annyira, mint azt gondoltam volna! - majd hagytam, hogy a boldog�g �rz�se v�gre eg�szen el�nts�n.  
 
++++ a v�lem�nyek k�z� bes�llyesztettem egy kis hozz�sz�l�st. K�szi, hogy elolvastad!++++