1. fejezet
( Seth szemszöge)
Hülyeség elköltözni. Ebben az évben már harmadszorra. Ki tudnám nyírni az apám feleségét. Ő most nyugtot akar, és csendet, csak a babája érdekében. Kit érdekel, hogy 4 hónapos terhes?
Ilyenkor annyira hiányzik anya. Sosem tudom megbocsátani neki, hogy meghalt… oké, tudom, hogy nem az ő hibája, hanem egy idióta részeges sofőré, de akkor is, felkelhetett volna a kómából. A kezeink között halt meg.
Apa persze hamar túltette magát rajta. A szíve már úgyis az ő imádott Lily-énél volt. De a húgom, Melanie és én sosem felejtjük el. Soha.
( Seth szemszöge)
Hülyeség elköltözni. Ebben az évben már harmadszorra. Ki tudnám nyírni az apám feleségét. Ő most nyugtot akar, és csendet, csak a babája érdekében. Kit érdekel, hogy 4 hónapos terhes?
Ilyenkor annyira hiányzik anya. Sosem tudom megbocsátani neki, hogy meghalt… oké, tudom, hogy nem az ő hibája, hanem egy idióta részeges sofőré, de akkor is, felkelhetett volna a kómából. A kezeink között halt meg.
Apa persze hamar túltette magát rajta. A szíve már úgyis az ő imádott Lily-énél volt. De a húgom, Melanie és én sosem felejtjük el. Soha.
( Melanie szemszöge)
Seth kivan. Nem akar elmenni. Megértem, énsem.
De végtére is lányból vagyok, így valamennyire izgat az egész költözés… új szoba, új környezet… új életet kezdhetek. Viszont kezd kicsit sok lenni az új életből.
Először London, majd Michigan, és végül ez a Forks… már a név sem tetszik.
Viszont Lily-nek igen. Ez is egy „leg-es város”.
Itt esik a legtöbbet. Hurrá!
Kopogtatnak az ajtómon, apa jön be.
- Kész vagy, kicsim?
- Aha, igen, mehetünk!
- Ó, annyira imádni fogjátok! Végre távol a városoktól, a kosztól, a bűztől, majd meglátjátok!
Nem felelek. Amit Lily ajánl, az csak jó lehet! Szegény apu, már gondolkozni sem tud egyedül…
Apa erőlködve a vállára teszi két termetes táskámat, az egyiket meg én húzom. Vészjóslóan görnyedni kezd a válla, ezért inkább leemelem a nagyobbat róla.
- Ezt inkább hozom én – mondom gyorsan, mire elneveti magát.
- Dehogyis, kevesem, bírom őket! – bíztatja magát is, de ekkor Lily halkan felsikkant.
- Harry, még a végén leszakadsz, ha minden terhet te akarsz vinni! Melanie erős lány, elbírja!
Apa nem tud válaszolni. Igen nehéz dilemma előtt áll. Végül Seth megoldja a kérdést. Dühös arccal leveszi apáról a másik táskámat, és tőlem is elveszi a nagyobbat. Ő könnyedén elbírja őket. Szótlanul az autóba viszi őket, és miután meggyőződtünk róla, hogy minden ruhát beraktunk, a kocsi útnak indult.
Egy új élet felé…
( Nessie szemszöge)
- Mindjárt meglátod, mindjárt, mindjárt! – susogja izgatottan Alice, miközbe befogja a szememet, és az állítólagos új, szuper szobám felé vezet.
- Tudod Alice, hallottam egy ilyen betegségről, miszerint valamiféle belső késztetést érez az ember, hogy naponta változtasson a bútorai elrendezésén, és tologassa őket össze-vissza… nem aggódsz?
Csilingelő hangon felnevetett.
- Csak egy hiba csúszott az elméletedbe… elfelejtetted, hogy én nem vagyok ember! – mutat rá.
- Ó… ebben igazad van! Hát akkor, lássuk a medvét!
- Medve? Hol? – Viccelődött Emmett a háttérben.
A hang irányába vigyorgok, majd veszek egy nagy levegőt.
- Éééés, itt vagyunk – közli izgatottan Alice, majd leveszi rólam a kendőt.
Ahogy meglátom, megtorpanok. Két szobát egybebontottak, így megfelel egy kisebb lakásnak is. Van minden. Hatalmas nagy francia-ágy, minek következtében elbambultam rajta, hogy vajon kivel is fogom majd megosztani.
- Na de Nessie! – Háborgott kedvesen Apa.
A szám elé teszem a kezemet, és kuncogni kezdek.
„Bocsi, csak elkalandoztam” – válaszolok gondolatban neki.
Szemügyre veszek minden kis apró helyet a szobán, majd Alice ölébe ugrok.
- Imádom! Köszönöm! – Hálálkodok neki, de nem teljesen igaz, amit mondok.
Alice háta mögött mindenki vigyorogva figyeli a jelenetet, csak Apa vonja fel a fél szemöldökét. Gondolatolvasó, révén tudja, hogy valami nem tetszik nekem.
„Ne próbáld meg tudni, még én sem tudom, hogy mi nincs rendben” – felelek neki morogva a fejembe, mire mosolyogva bólint.
- Na, ki akar egyet vadászni? – Kérdezi Emmett, mire mindannyian elképesztő sebességgel lerohanunk a lépcsőn, ki a szabadba.
|