|
2. rész - Az első pillanattól...
Egyedül voltam. Egyedül a sűrű erdőben. Nem tudtam mit csináljak. Nem tudtam mikor jön vissza.
Elindultam. Elindultam kifelé az erdőből. Majd a Rabbit-hez érve hazafelé vettem az irányt.
Nem értettem semmit. Mért ment el? Mért hagyott itt? Még beszélni akartam vele. Ahogy megsimogatott az semmihez nem fogható. De várjunk csak..?! Mért volt olyan hideg a keze..mért volt olyan gyors..és a szeme is furcsán aranylott..! Ez furcsa. – majd begépeltem a google-ba ezeket a tulajdonságokat…
Egyedül voltam. Egyedül a sűrű erdőben. Nem tudtam mit csináljak. Nem tudtam mikor jön vissza.
Elindultam. Elindultam kifelé az erdőből. Majd a Rabbit-hez érve hazafelé vettem az irányt.
Nem értettem semmit. Mért ment el? Mért hagyott itt? Még beszélni akartam vele. Ahogy megsimogatott az semmihez nem fogható. De várjunk csak..?! Mért volt olyan hideg a keze..mért volt olyan gyors..és a szeme is furcsán aranylott..! Ez furcsa. – majd begépeltem a google-ba ezeket a tulajdonságokat…
Rákattintottam az első találatra és az volt odaírva hogy…
-VÁMPÍR!- sikítottam ki ezt a szót
Ez nem lehet..mért lenne vámpír? Akkor már megölte volna anyát…de anya tudta ezt?Meg kell kérdeznem tőle..!
kb. 30 perccel később
- Anyaa! – sikítottam le az emeletről mikor megérkezett
- Mi az Jas?- kérdezte
-Mért nem mondtad hogy vámpír?-kérdeztem dühösen
-Kicsim ezt honnan feltételezed??!- kérdezte álmeglepettséggel
-Ne add az ártatlant!Ne tegyél úgy mintha nem tudnál róla…amikor azt mondtad idézem „De a 18. szülinapomon minden megváltozott ..hogy mi történt arról nem beszélhetek de…utána napokig nem láttam...” – ez mindent elárul anya…nincs értelme kifogást keresned!
- Jó oké, igazad van…hazudtam de erről senkinek sem szabad beszélned! Megértetted? De különben is honnan fedezted fel..?- eltűnődve kérdezte
- Háát izéé..elmentem a rétre…hogy hátha kitudom nyomozni hogy ki ez az Edward Cullen…és hát izéé épp ott volt…!- mondtam félénken a lábammal körözve a földön
- Éés..és?? Hogy néz ki?? Változott valamit??- kérdezte anya úgy mintha egy szerelmes tini lenne
- Anya én nem tudom…most láttam először…- de ha jobban meggondolom többször is akarom látni
- Jah,igen persze…értem – mondta elcsüggedve
- Szomorú vagy? –szegény…arra gondoltam elvihetném a rétre hátha ott lenne Edward
- Igen…de nem fontos…ne is foglalkozz velem – majd láttam ahogy egy könnycsepp csordul végig az arcán
-Anya van egy ötletem és szeretném ha eljönnél a rétre..!- bár én is szerettem volna ott lenni…érzem hogy egymásnak teremtettek minket..már az első pillanattól kezdve ez volt az érzésem...
-Ígért nekem valamit- mondta anyu
-És mit?- kérdeztem kíváncsisággal
-Azt mondta át fog változtatni…de nem változtatott át. És csak én öregedek Te, Jake és Edward nem. Csak egyedül én. Ez így nem mehet tovább. Át kell változtatnia!
- Én igazán megértelek anyu... ha a helyedbe lennék én sem szeretnék öregedni…én beleegyezek…de apa…hát őt nem tudom- mondtam kétellyel
-Na, elmegyünk a rétre?- kérdezte
- Persze,felőlem indulhatunk
Majd bepattantunk az autóba.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
