Egy ártalmatlan csók , egy ártalmatlan ölelés, csak ennyit jelentett??? Naponta teszem föl ezt a kérdést!                                                    Nem értelek. Elhagytál. Nem érzékellek többet. Csak játszottál velem, azt mondtad. Gyűlölni próbállak!, mind hiába szívem minden dobbanása érted könyörög…, hogy gyere vissza minden kockázatot vállalok azért hogy csak még egyszer átölelhesselek. De te már más hol vagy másútt élsz máshol……… Minden hol! Csak nem ott ahol én és nekem ez nagyon fáj.

Elvettél tőlem mindenkit és mindent, legfőbbkép életem szerelmét: saját magad! Merre jársz?  Hol lehetsz? Kérdem magamtól minden reggel, minden szabad percemben.

Megbántok mindenkit magam körül, próbállak téged hibáztatni emiatt de nem  megy! Csak gyere vissza ennyit kérek!

Látja-e ezt a nővérkém a te szeretetre méltó „kicsi de bosszantó” húgocskád? Ez az egyetlen reményem ,hogy eljussanak szavaim hozzád. Ez az írás és csak remélni tudom, hogy…… Jaj még neked is nővérkém még neked is olyan nehéz még ha csak magamban is de kimondani a neved hisz szeretlek! Mindnyájatokat!

Hihetetlen vagy nem, (ezen Emmett biztos elcsodálkozna és azt mondaná fáradt vagyok vagy megártott nekem az Öcsikéje,) de mér Rose is hiányzik, hiányzik. Még az is, hogy nem ügyelsz te is vészesen minden lépésemre, az igaz ebben minden féleképpen Edward nyer. (Jaj istenem 3 honapja most először írom le a nevét.) Esme csak annyit mondana erre hogy szerelmes és ezt még a távozásotok előtt el is hittem de most kételkednék benne. Esme annyira hiányzik mindig volt egy kedves szava mindig tudta mit kell nekem. Carlisle neki mindig is hálás leszek, hogy befogadott a családjába, igaz rövid ideig, de köszönöm neki.  Remélem átadod neki.

Szerintem ezen az egészen ha itt lenne akkor Emmett egy nagyot röhögne és elmegyógyintézetbe zártatna, na jó nem, de biztos megkérdőjelezné épelméjűségemet ami lehet hogy nem lenne hülyeség. Remélem vigyázol az én hideg de mégis nagyon szeretetre méltó bátyámra Jasperre. Lehet hogy mérges vagy, hogy így gondolok rátok, tudom ti nektek már nem azt jelentem, de én soha nem feledlek titeket, furcsa de most egy percig olyan mind ha még mindig közétek tartoznék.

 Most biztos azt mondaná Edward hogy az én kis butus Bellám.

Jaj istenem tényleg az vagyok hisz ennyire még nem fájt, mióta elmentetek mint most, tényleg megőrültem, hogy hihetem azt ,hogy még figyeled a jövőm?